Maki Yori

Go down

Maki Yori

Témanyitás by Maki Yori on Vas. Jún. 03, 2018 11:29 pm

Játékmód típusa: Hardcore
Név: Maki Yori
Becenév/Hős név: Bakeinu, Monster
Nem: Fiú
Foglakozás: Ipari alpinista
Kor: 18
Osztály/Specializáció: Bűnöző

Kinézet: Százhetvenhat centiméter és hatvan kilogramm körüli, sportos testalkatú fiatal fiú. Tarkóig érő, félgöndör barna haja van, általában kócos, problémás, a szüleinek viszont nem fűlik a foga a katonásan rövidhez. A szemei barnák, tekintete általában unott, nyugodt, hideg. Az arca kissé idősebbnek néz ki a koránál, általában többet saccolnak egy-két évvel, és mivel érzelemmentesnek tűnik, nehéz leolvasni róla bármit is.
Az öltözködése helyzettől függ, de kedveli a lenge, levegős, egyszínű ruhákat, viszonylag egyszerűnek mondható.
Átváltozva általában változtat az alap mimikáján, illetve másképp nem csinál illegális dolgokat, mivel egyszerűen az alak miatt nem ismerik fel.

Jellem: Ellentmondásos; vad, de mégis fegyelmezett, jó szándékú, de mégis vérszomjas, nyitott, de izolált, autonóm. Önálló személy, megvannak az átlag szociális készségei, önbizalma, leleménye, intellektusa, elővigyázatossága. Kezdetben mindig udvarias, aztán aszerint változik meg, hogy az adott személy hogyan reagált rá, így lehet akár szokásosan udvarias, tisztelettudó, vagy pedig bunkó, tiszteletlen. Nagyon könnyen kezeli a stresszt, mivel általában a tudatalattijában marad egészen a következő átalakulásáig, mikor le tudja vezetni a dühét, frusztrációját, és el tudja engedni magát.
A begyakorolt színjáték miatt, csak nagyon enyhe jeleit adja a vadságnak és erőszakosságnak, s csak kevesen veszik észre, hogy valójában milyen ember. Állatias, vérszomjas, viszont kedves és zárkózott, konstans stresszel társaságban, amit az állatias része minduntalan lenyugtat, az erőszakosság és a jó szándéka folyamatos konfliktust okoz, mivel nem szadista. Nem tudja összeegyeztetni a kettőt.
Az igazság érzete cinikus, szkeptikus. A szemében az egész hős-bűnöző konfliktus nem több érdekharcnál, de előírt elköteleződéssel. A brutalitást pedig sosem tagadta meg magától, végül is az élete részét képezte, ebbe nevelkedett bele, viszont sosem a másik fél szenvedését keresi, sokkal inkább kezdetben is az elpusztítását, megölését. Gyorsan és biztosan.

Quirk:

Név: The Wild Inside
Típus: Transzformáció
Leírás: A quirkje lehetővé teszi számára, hogy egy szörnyeteg alakját vegye fel, melyet különböző állati tulajdonságok összessége jellemez, ugyanakkor megőrzi a gazdatest humanoid jellemzőit, végül több ugyanolyan domináns jellemző felerősíthet bizonyos tulajdonságokat (pl.: ha több nagy, erős állat génjeit olvasztotta magába, nagyobb és erősebb lesz, mintha csak az egyiket venné magába). A tulajdonságok lehetnek új vagy módosult végtagok (pl.: farok), élesebb vagy új érzékszervek, vagy egyszerűen a testtel és az emberi alakkal együtt erősödő fizikai jellemzők (ha nagy termetű átváltozva, de emberi alakban gyenge, csak felborítja a kocsit, nem eldobja).

Korlátok:
A jellemzőket csak állati génállományokból tudja megszerezni, és minél fiatalabb egyeddel dolgozik, minél fiatalabb és erősebb szülőktől, átalakulva annál intenzívebben fog megnyilvánulni.
Asszimilálhat olyan állatokat, melyeknek bizonyos tulajdonságai vagy erősebbek az addigiaknál, így azok válhatnak dominánssá, vagy pedig az alul használat miatt elcsökevényesednek, kiválnak az alakból (pl.: ha szárnyai vannak, de nem tudják megemelni a testet, egy idő után elenyésznek).
A tulajdonságok ugyanakkor nem csak biológiaiak, hanem pszichológiaiak is lehetnek, így az elnyelt állatok bizonyos viselkedési elemei is változtathatják, illetve a Szörnynek is különálló ösztönei, viselkedése van, ami szintén változik.
Végül: a használóra enyhén hatással lehet az szörnyalakban bekövetkezett változás, például erősödhet a fogazata, a gyomra, élesedhet a szaglása, agresszívabbá válhat, vagy könnyebben észreveszi a gyengéket, a bizonytalanokat, esetleg éppen az agresszívabbakat.

Előtörténet

Szeretem a városi legendákat, titokzatosak, furcsák, színesek. Van amelyik igaz, van amelyik nem, természetesen bármit meg lehet szerkeszteni, de sosem ismerhetjük a valóságot. Hallottál már történeket egy furcsa lényről, aki állatokat tüntet el szőröstül-bőröstül, vagy kirándulókat támadott meg, Shakotan környékén? Nem? Régi história, évek óta nem látták már arrafelé. Különböző fórumokon, lévén Japán eredetű a Bakeinu nevet kapta, humanoid élőlény, vastag bundával, éles karmokkal és erős lábakkal, kutyaszerű és macskaszerű hangokat hallat. A kevés bizonyíték miatt viszont a feledés homályába merült, és akik manapság keresik, inkább fognak árnyalakokba, wendigoba, vagy szürkékbe ütközni, mint Bakeinuba. Kihűlt az ügy. Elpusztult volna?

Nyugat-Hokkaidóban születtem, mint az a kevés ember, akiket nem vonz Tokió vagy más fővárosok, esetleg a tengerész menedékhelyen dolgoznak, mint apám, vagy a Misaki no Yu Shakotan-ban, mint anyám. Nem hangzik túlságosan luxus életnek, nem is volt az, de ahhoz képes nem volt rossz gyermekkorom, végül is volt anyám, apám, és egy bátyám.
A quirkem vélhetően anyámtól ered, mert mindig azt mondta, hogy nem volt semmije, persze lehet, hogy hozzám hasonlóan titkolta, vagy egyszerűen gyengébb volt benne az ösztön és elnyomta. Apámé nem lehet, ő emitter volt, a bátyám tőle örökölte.
Életemben először valamikor hat-hét évesen éreztem a vágyat, hogy egyek, nem a tipikus táplálékot, mint amit minden asztalon megtalálni, hanem állatokra vadászni és felfalni őket. Furcsa érzés volt, senki nem csinálta, nem tűnt normálisnak, titokban tartottam és kipróbáltam. Hangyákat, gyíkokat, bogarakat ettem, először furcsa ízük volt, de a végén finomak lettek, fákra másztam, köveket és kisebb fatönköket görgettem félre, hogy találjak egy-egy finomabbat. A végén rendszeresen járkáltam az erdőbe egy magamban, de már nem a kajáért, sokkal inkább mert kíváncsibb lettem arra, hogy a terület mit rejt, a kis tisztásokra, egy-egy elhagyatott hajléktalan telepre, vagy a furcsa erdei lényekre, amikről sehol sem találtam információt, de a jelenlétük is félelmetes volt. Az ismeretlen és ismert vonzása volt a hegyes-dombos, fákkal tarkított terület, ami annyi mindent tanított, amit az óvoda és iskola teljesen kihagyott. Lopakodni, elnémítani magam, tüzet gyújtani és oltani, jól futni és ugrani, de a legfontosabb a koncentráció és figyelem volt. Sokat tanultam a természettől, nem is tudom, hogy tudnám viszonozni.
Az agresszió talán már születésem óta meg volt bennem, mint a jó szív, bár azt otthon is megtanulhattam. A legfigyelemfelkeltőbb talán a gyerekes majomtáncok kezelése volt, amikor a kölykök próbáltak egymás lelkébe belegázolni, majd mikor mindkét fél eléggé feszült volt véresre verték egymást. Velem ez teljesen másmilyen volt. Engem nem érdekelt a sértegetés, csak féltettem a testi épségemet, szóval betörtem a provokátor orrát majd kiütöttem. Pillanatok alatt vége volt, mivel a státusz bunyók nem azzal kezdődnek, hogy azonnal provokálás után beverik az orrodat, ilyenkor az emberek lefagynak, buta dolog. Óvodában csak kevésszer támadtak rám ezek után, furcsa, kiszámíthatatlan voltam. Féltek, hogy úgy járnak, mint akinek betörték a fejét egy kővel, vagy eltörték a kezét egy ággal.
Javító intézetbe kerültem, akkorra talán már kóbor állatokat gyilkoltam, kutyákat és macskákat, mindegyiknek eltörtem a nyakát. Mindegyik nagyon gyorsan és nagyon undorítóan halt meg, rögtön amint kifordítottam a fejüket összeszarták és hugyozták magukat, később olvastam róla, hogy a gerincsérülések következtében gyakran történik ilyen. A javítóban nem verekedtem, csak leütöttem a másik embert mikor kikezdett velem, vége volt az egésznek mire az őrök észrevették. A bunyó nem mutatott jól a szemükben, mind hosszabb időt mondtak nekem, persze, kényelmes lett volna életem végéig egy biztonságos épületben biztos táplálék és tető mellett élni, az idősebbek mesélték, hogy egy-egy szülőjük ezt választotta, amikor elvesztették a munkájukat. Más terveim voltak, érdekelt a világ a falakon és az otthonomon kívül, mást akartam csinálni magammal, bár nem tudtam, hogy mit. Az egyetlen lehetőségem az volt, hogy kerültem a balhés embereket, és inkább a feladataimra koncentráltam. Olvastam, tanultam, gyakoroltam az erdőben tanultakat, csináltam a rám sózott munkát. Négy évig voltam bent, láttam mindenfélét, segítettem az ott dolgozóknak, végül is nem kellett teljesen megszabadulnom az kontaktustól, az izomagyak még meg is köszönték, ha a padlóba nyomtam valakit, míg megérkeztek. Inkompetensek.

A szabadságom visszavezetett Shakotanba elvégre tizenegy éves voltam, nem jártam általánosba, de biztos voltam benne, hogy annyira nem lehet kemény, mint a javító intézet. A legtöbb korom béli kölyök gyenge volt, a felnőttek elkényeztették őket, bizonyosság érzetet adtak nekik. Na, mintha én nem kaptam volna meg, de valószínűleg okkal nem vettem be. Az iskola nem volt nehéz, nem kellett sokat gondolkodni, nem kellett sokat mozogni, minden lassú, unalmas volt, na nem voltam zseni, de könnyű ismétlődést találni egy mesterkélt rendszerben. Bevett módszerek mindenütt, tele ignorált hibákkal. Egyhangú volt, ezen még a sok órás ingázás sem változtatott. Rendesen tanultam, de még mindig túl sok energiám maradt, az egész helyzet fullasztott. Kellett még valami, utcai verekedéssel elkaptak volna, időpazarlás, az erdei barangolások már nem voltak annyira ijesztőek, megszokott volt a néhány furcsa lény, amik csak néha kergettek vissza a városba. Harcművészetet érdekes lett volna tanulni, tudtam, de a szüleim sosem kényeztettek el a bátyámmal ellentétben. Én voltam a rossz fiú, de megkockáztattam, és nyertem. Még örültek is, mondván tanulok egy kis fegyelmet, és végül is egészen érettségiig és az ipari alpinista képzés végéig mindössze három harcművészetet próbáltam ki, és megkaptam, amit a szüleim szerettek volna, és a várt élményeket is. A legális bunyó, ha jól megtanulja az ember és kiszínezi, nagyon hasznos lehet. Az utcára tanított Kyoukushin, Thai box, és Wing Chun végül is elég kemény ahhoz, hogy az agressziómat le tudjam vezetni valamennyire.
Az önálló mindennapjaim ugyanakkor a Tokióba menetelemmel kezdődött. Kevés dolgom volt, mivel kevés pénzem is volt, csupán egy lepukkant, pocsékul fűtött lakásra, egy mikróra, egy kis hűtőre futotta, a többiért dolgoznom kellett, noha a végső cél egy kis saját ház volt, könyvekkel és minden szükséges csecsebecsével. A magaslati ablaktörlés jól fizetett, mert kevesen annyira hidegvérűek, hogy húsz-harminc méter magasban tisztogassák.

A quirk története kicsit más, fiatalabb, az első megjelenése az egyik erdei kiruccanásom alkalmával, egy bűzölgő, groteszk, visító rémlény portyája közben történt. Nem tudtam, hogy mi történt velem, de nem is érdekelt más a rothadó húsú vadrém figyelmének elkerülésén. Féltem, így az, hogy a következő félórában kushadjak sokkal vonzóbb volt, mint a testemen törni a fejem, vagy ismeretlen készségekkel neki rontani egy azonosítatlan lénynek.
Ez után, tudván, hogy van quirkem, nem kérdezősködtem, mert túlságosan lefoglalt, hogy megtanuljam használni. Ahogy egy bűvész sem mutatná meg a trükköt mielőtt begyakorolja. A következő néhány évem azzal telt, hogy meg tudjam mit csinál, hogyan, miért. Kíváncsi voltam, és a végén kényelmesebbnek ígérkezett gyengének tűnni, hallgatni. Megtudtam az állatkísérletekkel, hogyan kaphatok új formákat, hogyan hathat ez az agyamra, és megtanultam ellenállni az ösztöneimnek, viszont egyre inkább egybeolvadt a személyiségemmel a sötét őrület.

A bűnöző karrierem eddig csak pár hivatalos személy elleni erőszakot foglalhat magába. Az állatkertet jártam éjjel, új fejlesztések után nézve, szörnyformában, erre rám hívták a rendőröket, így mindet ki kellett ütnöm, majd elrohannom, ruhát cserélnem, majd lelépnem a helyszínről, mintha semmi dolgom nem lett volna, de tudnám hova tartok. Idegesítő, az ember már a készségeit sem fejlesztheti szabadon, aztán még csodálkoznak, hogy mindenki vesztesként nő fel.
avatar
Maki Yori

Posts : 20
Reputation : 0
Join date : 2018. Apr. 29.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Maki Yori

Témanyitás by Tsuyu Asui on Kedd Jún. 05, 2018 9:55 am

Ribitt~ Üdvözöllek az oldalon, az előtörténetedet elfogadom.

Már vártam mikor bukkan fel egy effajta quirket használó játékos az oldalon. Kíváncsian várom mit is fogsz tudni kihozni belőle. Csupán egyetlen kérésem akad a jövőre tekintve, hogy amikor a karaktered átváltozik részletesen írd le hogy is néz ki, mekkora méretekkel rendelkezik, hol találhatóak a sebezhető lágy részek, és a teste melyik részén van megerősített "páncélzat" (szőr, pikkely stb.). Ez fontos lesz, ha összeakadsz egy játékossal és elkerüljétek a félreértéseket, mivel nem átlagosan fogsz kinézni, tudnia kell a másiknak is pontosan, hogy mit is láthat.

Azt egy picit túlzásnak találtam, hogy a karaktered mindig egy ütéssel kiüti az ellenfeleit. Ez még sokszor a hivatalos hősöknek is nehezére eshet, szóval amikor játékosokkal játszol, majd ügyeljetek a tier szintek betartására.

Kezdő tőkéd: 10.000 yen.
Kezdő tulajdonságaid: 1C, 3D és 2E tierű amit szabadon oszthatsz szét.
Kérlek mielőtt elkezdesz játszani ezek alapján írd meg az adatlapod és jó szórakozást.
Játékért jelentkezni a játékostárs keresőben és a kalandozóban is tudsz.

_________________
avatar
Tsuyu Asui

Posts : 20
Reputation : 2
Join date : 2018. Jan. 13.

Character sheet
Játékstílus :
Yen:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.