Hiiragi Sae

Go down

Hiiragi Sae

Témanyitás by Hiiragi Sae on Kedd Márc. 06, 2018 6:37 pm

Játéktípus: Normál
Név: Hiiragi Sae
Becenév/Hősnév: ------
Nem: Lány
Kor: 15
Osztály-évfolyam: 1-G

Kinézet:
Nos, a legszembetűnőbb amivel az ember először találkozik, (hogy nem tűnik szembe) az Sae magassága. Alig 151 cm, ami így még kortársai körében is igen alacsonynak számít. Ezzel arányosan pedig vékony testalkatú, bár a nyeszlettől viszonylag messze áll. Láthatóak a rendszeres testedzés nyomai, annak ellenére, hogy nem túl izmos. Sötétbarna, majd derékig érő egyenes haja van, aminek hátsó részét előszeretettel fog kontyba, szándékosan kilógatva néhány vastagabb tincset. Míg édes anyjától az aprócska ám kissé hegyes orrát, addig apjától a zöld szemeit és kissé csúcsos állát örökölte.
Általános öltözéke (téli és nyári egyaránt, előbbi esetében egy vaskos harisnya is társul) valamilyen szoknya, alatta valamilyen sötétebb short, sportmelltartó és egy cipzáras sport melegítő. Ennek oka a quirkjéből fakad, mivel szereti, ha a háta minél szabadabbon van, így az iskolai egyenruhán kívül ritkán hord pólót vagy inget.

Jellem:
Kezdjük azzal amit idegen környezetben és úgy általánosságban mutat magából. Egyik fő ismérve a kimértsége. Céltudatos és összeszedett és ránézésre az ember tényleg elhiszi róla, hogy mindig tudja, hogy mit akar, ami azért többnyire igaz is. A másik ami már a puszta megjelenésén is látszik, a perfekcionizmusa. Példának okáért, a járása és a testtartása mindig egyenes és összeszedett. De ez a –egyébként káros- jellemvonása számos más ponton is megnyilvánul, néha észrevétlenül, néha viszont teljesen másnak mutatva azt. Tipikus ilyen eset, mikor képtelen befogadni a dicséretet. Szerénységnek tűnik, azonban tényleg képtelen elhinni azt, hogy megérdemelte volna a dicséretet, mert hát lehetett volna sokkal jobb is. Ugyan így képtelen elfogadni, ha valami nem sikerül, így a makacsság sem áll tőle távol. Ez első hangzásra azt sugallja, hogy távolságtartó és hűvös, erről viszont szó sincs. Tény, hogy nem egy szószátyár, osztály bohóca típus, de tisztelettudó, kedves és szeret csipkelődni másokkal, mérsékelt határok között és nem kell kierőszakolni belőle egy-egy mosolyt.
Na de milyen Sae valójában? Mivel a nap nagyrészében ezt a jellemformát viseli, így egyre inkább kezd ez lenni a valódi énje, ám azért ha egyedül van, illetve néhány ember társaságában  ledobja magáról ezt a stílust, helyébe pedig egy rendetlen, lázadó tini lány lép ,akit rengeteg kétség gyötör és sokkal inkább tölteni az idejét valami mással mint sem azzal, hogy hőssé váljon.

Quirk:
Név: Polip
Típus: Mutáció
Képessége meglehetősen egyszerű és első ránézésre nem is túl feltűnő Van egy-egy apró vágás a nyaka és a válla találkozásánál, ami kopoltyúként funkciónál. Ez önmagában alig észrevehető. A hátából nyolc, egyenként kb 3 méter hosszú és alkar vastagságú polip csápok nőnek ki. Ezek tulajdonsága nagyjából megegyezik egy valódi polipéval. Nincsenek csontok benne így, meglehetősen hajlékonyak és rugalmasok. Utóbbi különösen igaz, hisz a csápok elsőre nem látszódnak. Akkor mégis hol vannak? A választ továbbra is Sae hátán kell keresni, ugyanis egy-egy  üreg található rajta ahova a csápok visszahúzódnak így egy bő ruha teljesen eltakarja a „gumókat” amikké ilyenkor változnak. Mivel a csápok főként izomból állnak, így idővel képes lehet hatalmas erőt kifejteni velük. Mindegyiken találhatok tapadó korongok, amelyek képesek sík felületekre, vagy akár élőlényekre is megtapadni. Végül az utolsó hasonlóság az állattal, hogy ha ezeket a csápokat levágják, idővel visszanőnek, ami nagyjából két-három nap. Sae legnagyobb szerencséjére, a csápokban kevés ideg van, így csak minimális fájdalommal jár az elvesztésük.
Hátránya, hogy az extra végtagok laikusan szólva rá vannak nőve a gerinc hálózatra. Ez azt jelenti, hogy mikor Sae használja a képességét az izmok és idegek megfeszülnek (emiatt ha az egyik csápot használja, akkor 1-2mp-ig nem képes újra mozgatni azt) és ha mind a nyolc csápot használja, akkor az erős nyomást fejt ki a gerincre, ami eleinte csak heves fájdalommal jár, ám ha túlhasználja, akkor nem csak a csápok, de teste is le bénulhat, akár véglegesen is. (OOC ez azt jelenti, hogy akkor számít egy teljes quirk használatnak, ha mind a 8 különböző csápot használta)

Előtörténet:
Hős leszek!

Kaoru számára még soha nem volt ennyire nehéz megtenni azt a néhány háztömbnyi távolságot, mint most. Minden egyes lépésnél, újra és újra megremegtek a lábai, legszívesebben pedig visszafordult volna. A hősök viszont ilyet nem tesznek! Legyen bármennyire ijesztő vagy reménytelen a helyzet, egy hősnek mindig előre kell tartania, és bátran szembenéznie bármilyen problémával. Egyre csak ezt mondogatta magának. Úgy érezte, jelenleg ez az egyetlen igazság a földön. Más nem is létezhetett, mivel ez volt az egyetlen gondolat, ami képes volt őt előre vinni, egészen addig még meg nem érkezett az első akadályig. Az ajtó óriásként magasodott elé, tudta hogy már várják, csupán csak be kell lépnie. Azonban nem tette. Az eddigi gondolatok, amik képesek voltak őt előre lökni, teljesen eltűntek és a kétség magjai vetettek csírát benne. Mi van ha nem sikerül? Ha egy szó sem jön ki? Ha egyszerűen leblokkolok? A kérdések, melyek egyre inkább táplálták a félelmét, kígyóként fonta körbe a fiatal fiút, teljesen megbénítva őt. Ebben a pillanatban, azonban egy kéz érintését érezte a vállán. Érdes, kemény szorítású, de bizalommal teli.
- Nem lesz gond. – Szólalt meg mély hangon a férfi. Mint ha csak olvasott volna a fiú gondolataiban. Nem ez volt ám az első alkalom, ezért Kaoru nem is nézett hátra, csupán bólintót. Hitt édesapjának, hisz igaza van. Mindig igaza van. Nyelt egy nagyot, majd benyitott. Miután levette a cipőt, rögtön a következő szobába lépett, határozottan és céltudatosan. Legbelül ő maga is meglepődött ezen, de igyekezett ezt nem mutatni. Pillantása először Karinra vándorolt. Még a mai napig belepirult, akárhányszor a lányra pillantott, különösen mikor arra gondolt, hogy közös gyermeküket hordja a szíve alatt. Mintha picit kerekebb is lett volna, mióta utoljára találkoztak, de ez valószínűleg már csak a fiú képzelete volt. A lágy pillantást azonban pillanatok alatt elriasztotta Karin édesapjának kemény és rezzenéstelen arca. Szinte keresztül döfte az ifjút tekintetével, de ő állta a gyilkos pillantást. Hosszú és jelentőségteljes csend állt be, amit végül Kaoru szakított meg.
- Tudom, hogy felelőtlenek voltunk… - Kezdett neki, igyekezett minél jobban megválogatni a szavait. – De az érzéseim Karin iránt változatlanok... nem. Erősebbek. Sokkal. Mindent megfogok tenni, hogy a lehető legjobb életet biztosítsam mindkettőjük számára, és…
- Mégis, hogyan tervezed ezt? – Szakította őt félbe a férfi, ám fel volt készülve erre a kérdésre.
- Hős leszek! – Felelte mire a lány apja felhúzta a szemöldökét.
- Valóban? Ha emlékeim nem csalnak, a támogató tagozaton vagy. Azok még messze állnak a hősöktől. – A felvetés jogos volt és egy pillanatra el is bizonytalanította Kaorut, de erre is megvolt a válasza.
- Azért vagyok a támogató tagozaton, mert sokkal jobban érdekel az elektronika és a különféle eszközök javítása és fejlesztése, mint maga a hősi lét. De a jegyeim és képességeim bőven elegendőek ahhoz, hogy hős lehessek. – A fiú ismét magabiztosan állt ott, kivárva az újabb hosszú csendet.
- Meglátjuk.

Áldozat

- Az ő hibája! Miatta halt meg! – Üvöltötte Karin. Sae a fal mögül, közvetlen a lépcső aljában figyelte a két árnyat. Szinte mindent ellepett a sötétség, de kettejük alakja jól kivehető volt. Az egyik kétségtelenül Karin volt. Éjfekete haja szinte beleveszett a sötétségbe. Irigyelte édesanyjától azt csodás hajzuhatagot, amibe anno Kaouro is beleszeretett. Ő viszont kapott egy keveset, a férfi szőke árnyalataiból, így Karin fekete koronája, egyedi maradhatott a családban.
- Ne mond ezt… – A második alak, a hangja és testalkata alapján szintén nő volt. Alig picivel magasabb, mint Karin, de őt már nem ismerte, csupán egy fekete testként jelent meg Sae számára.
- Előbb az én álmaim tette tönkre. Aztán az övéit… - Folytatta, mint aki meg se hallotta a másikat. Tántorgott, nehezen találta az egyensúlyt. – Most pedig Kaoru…
- Balesetben halt meg! Mentés közben! Hősnek lenni veszélyes és bárkivel…
- Nem kellet volna annak lennie! – Fojtotta belé ismét a szót, újra hisztériába átcsapva. – Soha nem is akart az lenni! Miatta kellett…. – Karin hirtelen elhallgatott. A rémült kislány hirtelen hátrálni akart, de nem tudott. A fal oltalma, ami mögül kukucskált teljesen eltűnt, ahogy a gyilkos szempár egyenesen a lelkébe furakodott. Elakart futni, de nem volt hova, a sötétség teljesen körül ölelte őt.
- A TE HIBÁD! – Az alak, akit az anyjaként  azonosított, hirtelen megindult felé. Csak úgy suhant a semmiben és üvöltőt. Rettenetesen gyorsan közeledett, szinte már el is érte őt…
Sae szemei hirtelen kipattantak. Rémülten pillantott körbe. A szobájában feküdt. Odakint még sötét volt, de már hajnalodott. Felült az ágyon és a talpát a hideg padlónak nyomta. Teljesen leizzadt és kiszáradt a torka. Nem lepődött volna meg, ha kiabált volna álmában. Szerencse, hogy csak álom volt, gondolta magában. Egy rövid ideig még ugyan abban a pózban ült és az álmon gondolkodott. Tisztában volt az álom okával. Végül ellökte magát az ágytól és kilesett a folyosón. Égnek a lámpák, anya már ébren van. Halkan végig osont a másik szobáig majd óvatosan benyitott. Karin valamiféle papírokat rendezett az ágyon.
- Bocsánat! – Szólalt meg. A nőt meglepte Sae hirtelen megjelenése, viszont a mondandója már kevésbé. – Tudom, hogy csak a legjobbat szeretnéd, ezért bocsánatot kérek a délutáni hisztimért. Nem gondoltam komolyan. Szeretnék hőssé válni, ahogy te is szerettél volna. – Karin pár másodpercig csak nézte a lányt.  
- Gyere ide! – Intett a neki, miközben félre söpörte a papírkupacot. Sae hallgatott rá és ugyan olyan törökülésbe kucorodott elé, mint amiben anyukája is ült. Karin finoman átölelte, és az állát a lány fejére tette.
- Már csak két éved van, hogy felkészülj arra, hogy az U.A-ba járj.
- Tudom. – Sae érezte, hogy egyre több kar öleli át.
- Azért estél bele a sárba, mert nem tudtad magad megtartani. Még mindig gyenge vagy.
- Igen.
- A te korodban a nagyapád engem sokkal keményebben hajtott, mint én most téged.
- Ezt is tudom. Ahogy azt is mekkora áldozatokat hoztál, hogy az A osztályba kerülj.
-Tőled sem várok kevesebbet. – Karin szorosan magához ölelte őt. – Segítek abban, hogy a maximumot hozd ki magadból.
- Köszönöm. – Engedte, hogy teljesen édesanyja, mind a tíz karjával magához szorítsa. Megnyugtatta mikor így ölelte.

Út az akadémiára

Az elmúlt pár nap esős és viharos időjárása után, a mai tűző nap volt a lehető legrosszabb, ami történhetett volna. Nemcsak meleg volt, de a felszálló pára fullasztóvá és még elviselhetetlenebbé tette a levegőt. Sae minden vágya az volt, hogy végre bemehessenek és egy jó hideg zuhannyal hűthesse le a testét és csápjait. A gondolat annyira elvonta a figyelmét, hogy az egyik labda pontosan az arcába csapódott, dacára az „ágyú” figyelmeztető puffanásának.
- Figyelj oda! – Szólt rá Karin
- Bocsánat. – Szabadkozott, mialatt egy újabb ezúttal kicsit hangosabb puffanás jelezte, hogy egy újabb labda indult el. Erre már odafigyelt és egy fél fordulattal elütötte a balról közeledő labdát. Ezután még három különböző hanglejtésű „puff” dördült el, amiket mind sikerült is elütnie a csápjaival. Már kitanulta, hogy melyik zaj melyik irányt jelenti.
- Na? Ügyes voltam?
- Nem!  
- Miért?
- Ne mozgasd a tested. Csak a csápjaid használd!
- Így?
- Megint el mozdultál! Hányszor mutassam meg? A cél, hogy minden irányba képes legyél mozgatni a csápokat. Nem jó! Most már komolyan ki foglak kötözni! Figyelj! Na, ez már tűrhető volt. Most próbáld újra. Na látod, hogy sikerül. Kicsit gyorsabbra állítom a gépeket. Látod, ha nem pazarolsz időt arra, hogy a testeddel is fordulj, sokkal hatékonyabban védekezel. Még van hova fejlődni, de már legalább kezded érteni. Pihenj egy picit, aztán folytatjuk.

*
A nyár lassan a végéhez közeledett és az idő is érezhetően enyhült, ám ez alig ha vigasztalta Saet, aki úgy érezte mintha ki akarnák tépni a gerincét.
- Huszonhárom, huszonnégy, huszonöt, huszonhat…
- Ahhoz, hogy a quirk-ed ne csak védekezésre tud használni, hanem támadásra is, elengedhetetlen, hogy megizmosodjanak a csápjaid. A húzódzkodás ebben segít. Azonban nem csak ebben lesznek hasznodra. A mozgástered is nagyban megnövekszik, ha képes leszel kiemelni vagy ellökni magad a földtől. Lendülj át a következő rúdra. Nagyobb lendületet vegyél, ha nem akarsz leesni. Mérd fel a távolságot. Mondtam! Mássz vissza és próbáld újra!

*

- Nem értem miért kell gyakorolnom az írást. Tudok írni… áu… - Csapott rá Karin az akadékoskodó lány kézfejére.
- Ne a kezed használd!
- Ez hülyeség, sosem szoktam ezekkel írni!
- És ez a nagy hiba! Ahhoz, hogy tökéletes uralmad legyen a képességed felett az apró és finom mozdulatoknak is természetesnek kell lennie. Mi ez a macska kaparás? Ez borzalmas. Kezd elölről!
- Ujjak nélkül ez nagyon nehéz.
- Majd megszokod! Ha ezekkel végeztél, akkor válts csápot és folytasd ezzel, majd pedig ezekkel!
- De ez rengeteg!
- Előtted a hétvége!
- Dai…
- Kapsz majd két óra pihenőt, akkor majd találkozhatsz vele!

*

- Zárkózz fel! – Szólt Karin a háta mögött futó lánynak.
- Jövök! – engedelmeskedett a lány. A hétről hétre, és hónapról hónapra tartó edzése közül a reggeli futást utálta a legjobban. Főleg télen. A jéghideg levegő szinte késként mart bele a tüdejébe, minden egyes levegő vétel után.
- Nem elég csak….
- Nem elég csak a quirkemre koncentrálnom. A testem edzésben tartása ugyan olyan fontos, mivel nem támaszkodhatok mindig a képességemre. – Zihálta a lány.
- És?
- A rendszeres futás nem csak, megmozgatja és edzésben tartja az izmokat, de erősíti az immunrendszert, segít egyensúlyba hozni az anyagcserét, támogatja a táplálkozási és alvási funkciókat.
- Helyes.


Az út vége és egy új kezdete

Karin ugyan csak alig pár másodperce olvasta a levelet, amit az akadémia küldött, Sae mégis úgy érezte, mint ha már órák óta bogarászná.
- Na? – Kérdezte türelmetlenül. – Mi van benne? Felvettek? Miért nem én néztem meg először? - Sóhajtott.
- Talán több időt kellet volna fordítanom a tanításodra az edzéseid mellet. Jobban kellet volna felügyelnem téged. – Sae hirtelen kezdett kétségbe esni és villámsebesen kapta ki a felé nyújtott levelet.
- Mi? Megbuktam?- Kérdezte rémülten majd ő is vizsgálni kezdte a teszt eredményeit. – De… felvettek… - Nézett kissé értetlenül, ám hamar megértette a hol a hiba.
- Én maximális ponttal nyertem felvételt. Te még meg csak meg sem közelítetted. – Húzta ki magát Karin. – Nem érheted be a maximumnál kevesebbel!
- Tudom. jobban fogok hajtani!
- Tisztában vagyok vele. Hmmm? Min gondolkodsz? – Sae a papírt nézte, de egy anya észreveszi, ha a lánya máshol jár fejben. Ez alól Karin sem volt kivétel.
- Dai-nak hogy sikerülhetett a vizsga?
- Miért nem kérdezed meg őt magát? – A kérdésre Sae azonnal felkapta a fejét.
- Igaz! Majd jövök. – Fordult sarkon.
- Azért időbe érj haza!  
avatar
Hiiragi Sae

Posts : 49
Reputation : 4
Join date : 2018. Feb. 28.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: Hiiragi Sae

Témanyitás by Tsuyu Asui on Kedd Márc. 06, 2018 7:33 pm

Hmm~
Azért akad egy-két vesszőhiba, de nem számottevő és ezeket is inkább a leírásokban találtam.
Szintén nem sokszor fordult elő, de találkoztam szokatlan szóhasználattal, mint a befogadni, az elfogadni helyett. Szerintem magyarosabb az utóbbi, így engem kissé kizökkentett az olvasásból. Viszont a fekete leves után jöjjenek, amikbe nem tudtam belekötni.
A quirk, korrekt. Bevallom, eleinte aggódtam, hogy elbagatellizálod és ízléstelen módon használod majd, de már a pillanatképek is pozitív csalódással töltöttek el. Kreatív módját fogtad meg a képességed kihasználásának.
Tetszett, hogy távolról kezdted a történetetek felvezetést, nem közvetlen a karakterednél és ezzel mélységet adtál a családi kötelékeidnek.
A történet kerek és összeszedett, átgondolt.
Gratulálok, felvételt nyertél az U.A.-ba. Az előtörténetedet elfogadom.

/Jutalmazásnál figyelembe vettem a karaktered életmódját, édesanyja hajcsár támogatását./

Kezdő tőkéd: 5000 yen
Jutalom: Alap szuperhős ruha /ennek kinézetét egy egyediség pályázatban add meg/
Kezdő tulajdonságaid: 2 C, 4 D  tier amit szabadon oszthatsz szét.
Kérlek mielőtt elkezdesz játszani ezek alapján írd meg az adatlapod és jó szórakozást ^^
avatar
Tsuyu Asui

Posts : 20
Reputation : 2
Join date : 2018. Jan. 13.

Character sheet
Játékstílus :
Yen:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.