[Esemény]Gyakorlati óra

 :: Játéktér :: Tokió :: Suginami

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

[Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Nezu on Szomb. Márc. 10, 2018 2:39 pm

Terep Gyakorlat

Résztvevők: Bármelyik diák aki becsatlakozik a második kör végéig.
Első kör határideje: Március 17. Szombat.

Áprilisban megkezdődött az idei tanév. A gólyák számára, talán kissé unalmasan telhetett az elmúlt néhány hét, hisz számukra eddig csupán elméleti órákat tartottak. Igaz talán akadtak érdekesebb tanórák, mint amikor meg kellett terveznetek a saját hős jelmezeteket A várakozásnak azonban most már vége. A minap bejelentették, hogy az 1-G osztály a következő nap óráit nem az U.A-ben, hanem a Suginami kerület, négyes számú gyakorlati terepén fogják tartani. Ebből már könnyen lekövetkeztethető, hogy ezúttal nem az elme polírozása lesz a cél, de ha ez nem volt elég utalás, még azt is meghatározták, hogy a hős felszerelésetekben jelenjetek meg, amiket a terveitek alapján készítettek el nektek, és a héten meg is kaptatok. Informáltabbak még, azt is tudhatják, hogy a helyszín, egy városi terep ami közel kétszer akkora, mint az iskolában található Béta Terep.

A feladatotok, hogy reggel nyolcra érkezzetek meg a helyszínre, illetve aki még nem pályázta meg a hős ruházatának kinézetét, az most megteheti a postban. Tehát az érkezés mellett pontosan írjátok le, hogyan is néz ki a ruhátok, mellette akár képpel is illusztrálva. Egyelőre külön funkciók nélkül.

avatar
Nezu
Admin

Posts : 98
Reputation : 3
Join date : 2017. Dec. 06.

Character sheet
Játékstílus :
Yen: 99999999

Felhasználó profiljának megtekintése http://bokunoheroacademy.forumotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Hiiragi Sae on Vas. Márc. 11, 2018 1:39 pm

Saet egyáltalán, nem zavarta a gyakorlati órák hiánya. Talán ha hónapok teltek volna el, akkor őt is bosszantotta volna, de így legalább bőven volt ideje megszokni az új környezetet, és az embereket. Csak stresszként járt volna, ha már az első napokban ezzel is foglalkoznia kellene, és ismerve magát, lehet ez minden másra kihatott volna, rontva ezzel a teljesítményét. Így viszont kényelmesen hozzá tudott szokni az U.A rendszeréhez és az osztálytársaival is elkezdett barátkozni. Így viszont nem egy plusz, hanem különálló akadályként jelent meg számára. Attól független, hogy nem látszott rajta, mikor bejelentették, hogy hova mennek, nagyon izgulni kezdett. Félt attól, hogy majd nem fog olyan jól teljesíteni, mint mondjuk a többiek és ezzel cserben hagyja édesanyját. Sőt, nemcsak hogy cserben hagyja, de szégyent is hoz a nevére. Ezért aztán a gondolatai is folyton ez körül keringtek. Mire számítson? Hogyan készüljön rá? Miként vegye az ismeretlen akadályt? Tisztában volt azzal, hogy a 4-es gyakorlati terep, városi színtérnek van berendezve, de ez önmagában kevés. Mentéseknek és városi harcoknak ott van a Béta Terep, ami közelebb is van. Talán valami nagy katasztrófa helyzetet szimulálnak, és ezért kell a nagyobb helyszín? Nem lenne még az korai?
Tehát gondolatok születtek bőven, megoldás rájuk viszont nem. Az egyetlen, amit tehetett, hogy Magára ölti a hős ruháját, hogy picit szokja. Az órán ahol segítettek megtervezni a kinézetét, gyakorlatilag már egy teljesen komplett és kész tervel ment. Már azelőtt, hogy egyáltalán jelentkezett volna az iskolába, Karinnal közösen tervezték meg, szem elé helyezve a praktikusságot és a kényelmet.  Ezt azzal oldották meg, hogy a ruha maga testhez álló, de semmilyen módon ne akadályozza a mozgást. Sae szerette volna „lányossá” tenni, különféle lógó elemekkel, ám ezt anyja nagyon gyorsan elvetette. Szerencsétlen lány gyakorlatilag csak a szín összeállításba szólhatott bele, ami így kicsit más értelmet adott a „közösen megtervezésnek”. Viszont ennek köszönhetően az egyszerű, fekete fehér palettából az elsődleges szín a vörös lett, amit a hasrésznél és a karoknál egy-egy néhány árnyalattal sötétebb vörös sáv dobott fel, míg a felső comb, a kesztyű és a szegélyek fekete színt kaptak. A ruha másik nagyon fontos szempontja, hogy a quirket könnyen és gyorsan képes legyen használni, amit úgy orvosoltak, hogy a hátánál egy-egy karikában kivágott részt hagytak, ahol ugye a csápok is elhelyezkednek. Ennek köszönhető, hogy mikor megérkezett a terep bejáratához, az osztálytársai talán most először láthattak valamit a képességéből. A csápok ugyan visszahúzott állapotban voltak, így nem volt azonnal szembeötlő, de ezúttal nem volt semmilyen ruha, hogy eltakarja azokat. A felszerelés utolsó eleme egy derék öv volt, amit a népszerű képregényhős, Batman ihletett meg. Funkciójában és kialakításában is megegyezett a forrással, ám színekben követte a ruha árnyalatait. A reteszek ugyan most még üresek voltak, de idővel ez egész biztosan változik.
- Hogy tetszem? – Az első akinek meg akarta mutatni az természetesen Dai volt. Direkt nem említette neki, hogy már rég megtervezték a ruhát és az órán is titkolta azzal az indokkal, hogy majd csak a végleges változatot szeretné bemutatni.


A hozzászólást Hiiragi Sae összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Márc. 13, 2018 10:49 pm-kor.
avatar
Hiiragi Sae

Posts : 49
Reputation : 4
Join date : 2018. Feb. 28.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6800

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Misa Misaki on Vas. Márc. 11, 2018 8:14 pm

Az elmúlt hetekben, fokozatosan épültek a kihívások és feladatok egymásra, legalábbis én így láttam. Csupán egy picivel kaptunk nehezebb, vagy más területet igénylő feladatokat, mint pár napja és ez így ismételte magát újra és újra. Nehéznek egyik sem volt mondható, viszont mint például az interjú is egy már hivatalosnak mondható hőssel is, elég megterhelő lehet egy olyan személynek aki nem én. Nagisa állttal tanultam ezt meg. De ezen az elmélet alapján eddig nekem, játszi könnyedséggel sikerült megoldani a feladatokat, hiszen nagyobb kihívást egyik sem rejtett magában.
Talán egyedül a hősruha megalkotása jelentett kihívást, hiszem még fogalmam sem volt… mit is szeretnék belőle kihozni. Nem azzal volt a problémám hogy ne tudjam mit szerettem volna, de azzal igen, hogy picit túl sok mindent bele tudtam volna képzelni, és itt a lényeg. A fantázia.
Ruhácskám így lett kellően sportos és igazodott az ízlésemhez is. Kényelmes, csinos és biztonságos. Nagyon csitti-fitti ruhácska lett, ez már az alap vázlatból is látszott. Térd és könyökvédő, könnyedén le és felpattintható korcsolya talpak, megfelelő rögzítéssel, valamint egy mechanikus cica farok, aminek szintén volt funkcionitása. Segített az egyensúlyozásban, valamint akár a kapaszkodásban (mint a kis-majmoknál). A nyakamban lévő csengettyűnek is kigondoltam már a rendeltetését, képes lesz erős fényt kibocsájtani magából, és ezzel elvakítani, esetleg világítani. A felsőm alatt egy kényelmes sportmelltartót viseltem, a szoknyám alatt pedig egy szűk sötét rövidnadrágot. Legalábbis ezt az elképzelést adtam be, mint pályázatmunka címén. Így a napokban ért a meglepetés, amikor a ruhámat megkaptam egy nagy dobozban, és mellé egy üzenetet. Közölték benne, hogy nem áll módukban teljesíteni a kívánságaimat, hiszen az erős költségekbe kerülne, de a csengőm világítását megoldják. Tegnap derült ki, hogy egy csoportos mérkőzésen kell részt vennünk majd. Éreztem, hogy meghatározó része lesz az életemnek, de talán szerettem is volna, ha ez így is alakul majd. Ízelítőt kaphatok egy éles harcból, a döntéseink súlyából, és képességeink minőségéből. Nem vagyok egy félős alkat, de vegyes érzés kerülgetett, amikor a közelgő esemény napjára gondoltam. Az elmúlt pár napban vissza is húzódtam kissé szociális téren, érzelmileg kellett távol tartanom magam a társaimtól, vagy legalábbis megtanulni elrendezni magamban,  hogy miként is lehet érdemben hozzá állni a barátság kérdésére ezen a területen, hisz pár ütésen felül súlyosabb sérüléseket is lehet egy ilyen eseményen szerezni.

A gonddal megtervezett ruhácskám:



A hozzászólást Misa Misaki összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 11, 2018 9:47 pm-kor.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Thorsten Norgaard on Vas. Márc. 11, 2018 8:41 pm

Végre elkezdődött a tanítás a U.A. Akadémián. Számítottam rá, hogy nem fogunk kapásból kirohanni az utcára és vészhelyzeteket, vagy bűnszervezeteket keresve. Biztos hosszú út vezet a hőssé váláshoz, sok olyan egyéb ismeret és tapasztalat megszerzésével, amire nem is gondolna az ember egyből, hogy szükség lehet rá. Mindezek ellenére egy kicsit legbelül mégis erős mellbevágásként ért, hogy a tanév elejét ennyi elméleti órával kezdjük. Az izgalom, ami felgyűlt bennem kapott egy vödörnyi hidegvizet, de szerencsére hamar rájöttem, hogy ez is ugyan olyan izgalmas és érdekes. Hatalmas lendülettel szívtam magamba a tudást, igyekeztem mindent beleadni. Többször éreztem azt, hogy már mennék és tanulnék valami kézzel foghatót, vagy, hogy az unalom fátyla rám telepedik az órák során,  de nem engedtem, hogy ezek ellustítsanak vagy eltántorítsanak. Bíztam és hittem abban, hogy a U.A.-n tudják mit csinálnak és minden tudás amit át akarnak adni fontos ahhoz, hogy hőssé válljak. Így hát tanulással töltöttem az első időszakomat az akadémián, a szokásos edzéseimmel és egyéni gyakorlásaimmal együtt. Ez idő alatt természetesen továbbra is építgettem a kapcsolatot a két szobatársammal, és valamilyen szinten a többi osztálytársammal is. Szokásomhoz hívem nem vittem azért túlzásba, de még mindig a bátyám szavai visszhangoztak a fejemben „jót tenne neked, ha hozzád hasonlókkal barátkoznál”.
Hamarosan szembe is kellett viszont néznem az eddigi egyik legkomolyabb megpróbáltatással, amivel életemben találkoztam. Az egyik óra keretében megkaptuk a feladatot, hogy tervezzük meg a saját hős ruházatunkat. Rengeteg hőst láttam már, mindegyiknek teljesen egyedi jelmeze volt. Mindnek a ruhája nem csak a személyiségüket, de az erejüket és az általuk képviselt értékeket is szimbolizálta. Több volt egy egyszerű jelmeznél, ez volt maga a hős arca a világ felé. Én pedig ott ültem és megkaptam feladatnak, hogy alkossam meg ezt az arcot, ezt a képet, amiről a világ ismerni fog. Teljes kétségbeesés kerített hatalmába, ahogy lepörgött előttem egész addigi rövidke életem meglévő emlékképei. Kutattam kerestem a gondolataimban mi lehet az, ami engem meghatároz, és azzá tesz, aki vagyok. A megoldás egyszerűbb és könnyebb volt, mint amennyire elsőre kétségbe ejtett. Rá kellett jönnöm, hogy míg más hősök maguktól olyan pompásak és kimagaslóak én nem tudok és nem is akarok semmi olyat magamra erőszakolni, ami nem én vagyok. Ezért hát maradtam a sima egyszerűségnél és praktikumnál. A ruhám nem állt sok részből, egy szimpla és kényelmes csizmából, ami a legtöbb terepre megfelelhet, egy nadrágból, ami nem túl szorosan, de stabilan tart, egy könnyű és laza anyagból. Felül egy ujjatlan trikó felett egy feszes, ujjatlan, veretes bőrmellény. Még a bátyám könyveiben láttam ilyet, ahogy a régi harcosok hordták, így hát belerajzoltam az ősi non-figuratív formákat is, amik fekete alapon sötét ezüstszínben futnak rajta végig elől, hátul. Végezetül a jelmez részét képezte egy biciklismaszkhoz hasonló arcmaszk, amibe belülről mikrofon és kívülről hangszórót terveztem, hogy a hangomat gépi úton is manipulálhassam, valamint egy kifejezetten hangszigetelő fejhallgató/fülvédő, amit a nyakamban lógna és felvehetném ha esetleg már a saját hallásom is veszélybe kerülne a képességem miatt. Egy kis hozzáértő segítséggel be is fejeztem a terveket és le is adtam a tanárnak.
Ez után a „próbatétel” után azt hittem minden nyugalomban fog folytatódni, amikor bejelentették, hogy elérkezik az első gyakorlati óránk. A hét elején a tervek alapján meg is kaptam a jelmezemet, ami minden lelki szemeim előtt elképzelt várakozásomat felül múlta. Bár ez nem meglepő hisz profik biztosították nekünk. Még szerencse, hisz megtudtuk, hogy már az első alkalommal mikor gyakorlóterepre megyünk viselnünk is kell. Aznap nem is késlekedtem, hamar összeszedtem magam, felöltöttem a hősi ruhámat, és elindultam a Suginami kerületbe. Az instrukciók alapján megkerestem a négyes számú gyakorlati terepet és tettre készen várakoztam a nap kezdetére. Nem elsőnek érkeztem annak ellenére, hogy korán indultam, mondjuk nem is zavart. A mostanra már ismerős arcok pillantottak vissza rám, és szemügyre vehettem én is mindenki mást a jelmezében pompázva.
avatar
Thorsten Norgaard

Posts : 18
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 05.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Elisa Von Altmark on Hétf. Márc. 12, 2018 12:11 am

Vegyes érzelmekkel kezdtem az új tanévet. A temérdek, száraz tanulnivaló önmagában nem lepett volna meg. A szemlélet mód ami az egész mögött húzódott, sokkal közelebb állt hozzám, mint az otthoni militarista, kicentizett, agyon szabályozott dolgok. Itt is rengeteg olyan formális szabályba ütköztem ami első körben megkérdőjelezhetőnek tartottam. Ez most sincs másképp. De itt ezek a szokások és illik tiszteletben tartani. Viszonylag sokáig kívülállónak és idegennek éreztem magam az osztályban, elvégre az is vagyok. Ezzel nincs mit tenni. Jó néven vettem a többiek közeledését, de szigorúan csak a szünetben. Aki órán megzavart arra igen szúrós szemekkel tudtam nézni.
Szinte a semmiből, váratlanul kaptunk egy olyan feladatot ami a többséget jócskán felcsigázta. Jómagam továbbra is a szigor álarca mögé bújtam és higgadtan meredtem az üres papír lapra a hátsó padsor szélén. Ceruzát, vonalzót ragadtam. Keret, szövegmező, szabványbetűk, az első 10 percet azzal molyoltam el, hogy az üres lapra egy tisztességes műszaki tervrajz alapjait vigyem fel. Amíg ezt a monoton munkát végeztem végig futott agyamon, hogy mire lesz szükségem. Címnek a Bismarck-ot írtam. Ez egyértelmű volt. Addigra volt aki hangosan pánikolt, mások a túláradó ötleteikkel ne tudtak mit kezdeni. Én meg csak rajzoltam. Vonalat vonalra, precízen, kimérve a legjelentéktelenebb vonalat is. Egyszerű, letisztult ruha tervei bontakoztak ki. Lehető legkevesebbet fedjen, kivételesen praktikus okokból. Képességem ismeretében, nem árt, ha egy-egy támadást azért átvészel a ruha. Illetve ha a lökéshullám nem akad el a szövetben már az elején. Ugyan akkor a hiúság is dolgozott bennem. Karomat takarni kellett. Az asszimmetria pedig visszataszító így mind két kezemet fedésbe hoztam. Vállaimon sok energia képes kiszabadulni, azok szabadon maradtak. Ahol nem szükséges ott nem takar. Elég kihívó, a horgony motívumoknak is funkciója van. Az alsó félig meddig melltartó, a felső pedig a nyakamat védi. A sapkán elhelyezkedő, 2 kiálló dísznek is szintén fontos szerepe lesz a későbbiekben. A hozzá tartozó technológiai vázlatokat csatolmányként adtam be néhány nappal később.
Úgy éreztem összességében sikerült megragadnom a becenevem lényegét. Kirívó, a maga módján mégis konszolidált.
Miután beharangozták a gyakorlati óra helyszínét, első dolgom volt utána járni, felmérni a terepet. Még ha csak a neten elérhető adatokkal. Kinéztem magamnak néhány magasabbnak tűnő épületet és egy felülnézeti képen bejelöltem őket, illetve lehetséges útvonalakat. Késő estig ügyködtem a dolgon, míg végül el nem nyomott az álom.
Reggel felöltöttem harci szerelésemet. Igényesen megigazítottam és útra keltem. A műveleti helyhez közeledve már kerestem a magas épületeket, de nem sok rálátásom volt a dologra. Kereken 2 perccel kezdés előtt sikerült oda érnem, ahogy általában az első órákra.
avatar
Elisa Von Altmark

Posts : 93
Reputation : 6
Join date : 2018. Mar. 11.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 4750

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Takuya Daiki on Kedd Márc. 13, 2018 10:26 pm

Már nagyon régen kész volt erre az alkalomra. Úgy érezte, hogy mostanáig csak várt, és majd ezzel jön el csak igazán az izgalom. Ki volt éhezve az adrenalinra. Ettől függetlenül, azaz hogy minden izma megfeszült a várakozástól, nem igazán látszott meg rajta. Legalább is új szemeknek nem. Sae nagyon is jól tudhatta, hogy Daikin az a könnyed mosoly, csak előjele valamiféle robbanásnak. Dai féle izgőmozgóságnak, amikor megmutatja, hogy milyen fából is faragták a szúk... szóval, Saen kívül az átlag ember annyit érezhetett a fiún, hogy jó kedélyű, akár csak minden nap, amikor látni lehetett. Rajta volt a közösen megtervezett ruha. Az egész család részt vett benne, még Len bácsi is. ~ Len nagyapát nem lehetett nagypapizni, már csak azért sem mert nem hasonlított egyetlen nagypapára sem, és nem is engedte, így maradt a Len bácsi ~ . Az öreg tai chi mester ajánlotta, hogy Daihoz illene egy tradicionálisabb ruha, amiben többé kevésbé egyetértettek. Dainak sem volt ellenére a dolog, még úgy sem, hogy elsőre valami nagyon modern járt a fejében. A vörös szín egyhangú döntés volt. A fiúhoz az adrenalin éhsége miatt a mindig falánk és izgő mozgó lángnyelvek jutottak a szerettei eszébe. Saenak már mesélt a ruháról, de látni ő is csak most láthatta először. Nem direkt ugyan, de az igazság az volt, hogy az ő ruhája készült el legkésőbb, főleg, hogy a prototípust Atsuko megvarrta. Az alapján készült el az U.A. féle. Mindenki félreértette a leírást a levélben és azt hitték, hogy nekik is kell megvalósítani az ötletet, ezért Dai adta be legkésőbb a ruhatervét. Meglátva a lányt, felderült az arca és két kezes pacsival üdvözölte.
- Pacsi Sae, jól nézel ki! - telibe vigyorgott hozzá, ami megszokott volt már tőle. A tekintete csak úgy csillogott. Izgatott volt, hogy mi lesz a gyakorlati óra, és ezzel valószínűleg nem volt egyedül.
- Én is piros lettem, összeöltöztünk! x3 - Dai volt messze a legtradicionálisabb. Hosszú csizma, bő nadrág, alsó hosszú ujjú, és felső mellénykabát. Egy kínai és egy japán harcművész elegyének érzetét keltette. Majd később jól fog mutatni a hátán a tai chi botja.
avatar
Takuya Daiki

Posts : 61
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 01.
Location : Okinawa, Inaba/Tokyo, U.A.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Shirokawa Nibori on Vas. Márc. 18, 2018 6:33 pm

Alig néhány hét telt el az iskolából, és Niborinak máris sikerült meggyőznie magát arról, hogy ez egy iskola. Mármint, persze, ennek nem kéne egy hatalmas meglepetésnek lennie, csak valahogy valami sokkalta… elképzelhetetlenebbet várt az U.A-től. De itt is tanárok tanítanak, itt is padokban ül az ember, és itt is borzalmas mód lehet unni az elméletet, akármennyire is fontos lesz majd az a jövőben. Őszintén, nem tudja mit várt, de egyértelműen csalódott a dologban. Az egyetlen egy változatosságot csak az jelentette, hogy megtervezhette a saját hősi jelmezét.
És ennél tanácstalanabbul egy darab papír fölött nem ült, vagy… az előző iskolájának az utolsó órája óta. Sose volt egy jó tanuló – de legalább eddig elmondhatta magáról, hogy a kreativitása nem hagyta cserben. Most már ebből is megbukott.
Végül mégiscsak megszületett a jelmez. Sok gondolkodás nélküli percet vett igénybe, hogy a keze magától lerajzoljon pár formát, lefirkáljon pár ruhadarabnak kinéző valamit, és végül összeköthesse azt egy emberalakba. Akárhogy is nézzük, nem egy tipikus darab lett a végeredmény; színesnek nem volt színes, praktikusnak sem volt kimondottan mondható, egyszóval, örült hogy ezt nem osztályozták le.
Aztán, eljött a ruha tesztelésének, és az iskola bizonyításának az ideje, egy különleges, gyakorlati terepen történő óra keretében. Még ha ki is lógott az eddigiek közül, nem számított semmi váratlanra. Így, mintha csak egy régimódi tesi órára készült volna, felhúzta a fekete alsóruhákat, felöltötte a szürke kabátot, a széles övet és sálat, belebújt a csizmájába és a csíkos díszeibe, és megpróbált eltalálni a Sugimani kerületbe.
Meg se fordult a fejében, hogy ez idáig nem ismerkedett össze senkivel, és együtt kell majd töltenie valamennyi időt szinte ismeretlen emberekkel, akik furcsa ruhákban fognak majd fel-alá parádézni. Olyan lesz mint valami con vagy fesztivál…
avatar
Shirokawa Nibori

Posts : 40
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 17.
Location : U.A. Hős Akadémia

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Nezu on Vas. Márc. 18, 2018 8:44 pm

Mialatt ti elvagytok egymással, egy ismerős női hang csendül fel mögületek.
- Jó reggelt. – Köszönt titeket. A harmincas éveinek elején járó nőt, egyáltalán nem kell bemutatni nektek. Hiomi Makoto, a G osztály felügyelő tanárának asszisztense, aki több óra mellett, a ruhátok megtervezésénél is jelen volt, főnökével ellentétben, akinek a nevén kívül (Ikegawa tanár úr) nem sok mindent árultak el. Hozzáteszem egyesek számára már a név is bőven elég lehetett arra, hogy be azonosítsa osztályfőnökötök személyét. Makoto mint ahogy eddig is, tipikus „titkárnős” (vagy inkább főnökasszonyos?) külsővel jelent meg előtettek. Elegáns, sötétkék kosztümben, alatta fehér inggel, hosszú fekete fürtjeit kontyba fogva, egyik kezében egy aktatáskát tartva, másikban pedig jegyzeteket ölelve magához.
- A tanár úr hamarosan itt lesz és minden kérdésre választ fog adni. – Mint mindig, most is rövid, hűvös és tárgyilagos volt, amivel gyorsan rövidre zárta a felmerülő kérdésiteket. Keresztül sétált a társaságon majd, megállt előttetek, hátat fordítva a kiképző terepnek, és az óráját nézte. Ez jó néhány percig zajlott így és a kérdéseket -amennyiben lett volna- továbbra is a tanárotokra hárította. Végül hangosan megköszörülte a torkát és a telefonját a magasba tartotta.
- Mi az ott az égen? – Hallatszott a narrátor hangja a készülékből. Ha felnéztetek, valami apró pontot valóban észrevehetettek. – Talán madár? Repülő? Esetleg Superman? Nem! Ez nem más mint… - Mialatt a narrátor beszélt az égen lévő pont  egyre jobban közeledett felétek olyan sebességgel, hogy nem is volt időtök beazonosítani. Végül az utolsó pillanatban egy alak ért földet, méretes szélvihart okozva a landolással, ami a port is felkavarta. – A népszerű mentésekre specializálódott hős, Jetwing! – A végszóra egy újabb széllökés következett eltüntetve a porfelhőt és végre megpillanthattok a felügyelő tanárotokat.  
- A hatásos belépő egy hős életében elengedhetetlen. Legyetek biztosak abban, hogy mikor megjelentek minden szem rátok szegeződjön. – A férfi cseppet sem hasonlított egy emberre. Bár a legtöbbeteknél magasabb volt, egész testét díszes toll borította (nyilván azt a részt amit nem fedett ruha), kezei helyén széles szárnyak voltak, és úgy teljes egészében hiányzott belőle az emberek külső ismertető jegyei. – Üdvözöllek titeket hőstanoncok! – A különös lényről nem lehetett megmondani, hogy épp mosolyog-e vagy sem de harsány beszéde és belépője jókedvre utalt. – Egyesek már valószínűleg ismernek, de azok kedvéért, akik valamiért mégsem, bemutatkozom. Ikegawa Hou. – Hajolt meg előttetek. – Lássuk hát a ti bemutatkozásotokat, szegeződjön minden szem rátok és mutassátok meg mire is számítsanak az emberek mikor feltűntök a terepen! – A színpadias előadás után végül kihúzta magát és némileg sejtelmesen nézett végig rajtatok. – Utána rá térhetünk a gyakorlati órára.

A feladatotok egyszerű, mutatkozzatok be. Minél feltűnőbb, annál jobb. HA pedig van hősnevetek, akkor az előny Very Happy
Határidő: Március 24 (Szombat)
Még mindig lehet csatlakozni az eseményhez 400 szóval.
A hős ruháitok kinézetét - aki még nem tette meg- írjátok be az adatlapra illetve foglaljátok le a ruha foglalóban.

Jetwing:
avatar
Nezu
Admin

Posts : 98
Reputation : 3
Join date : 2017. Dec. 06.

Character sheet
Játékstílus :
Yen: 99999999

Felhasználó profiljának megtekintése http://bokunoheroacademy.forumotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Akae on Hétf. Márc. 19, 2018 8:15 pm

Akae hírt kapott hogy a holnapi napon nem elméleti óra lesz tartva, aminek nagyon megörült hisz nagyon unta már az órákat. Kicsit utána járt, majd elkezdett összepakolni, elkészíteni a hős ruháját. Annyira izgult, hogy nagyon későn tudott elaludni, így reggel viszonylag későn ébredt.
- ELALUDTAM!!!
Kiabált, majd felkapta a ruháit, felhelyezte a maszkját és rögvest el is indult Suginami fele. Futott ahogyan csak bírt, de közel lehetetlenség volt behozni azt az fél órás csúszást. Út közben észrevett egy édesség boltot ami nagyon csábító volt, de csak megrázta a fejét és futott tovább.
- Most nincs idő a hasamra gondolni, így is a legjobb esteben is öt percet késni fogok. A többiek biztosan kinevetnek, és még a ruhám sem fog nekik tetszeni... még hős nevem sincsen...
Egy pillanatra le is lassított, majd megált.
- Biztosan akarok menni? Igen! már elhatároztam...
Újra futásnak eredt, és ezúttal a célig meg sem ált. Öt perc késéssel ugyan, de megérkezett. Majd a felügyelő tanár is befutott és elmondta hogy a tanár nemsokára megjön és majd ő felel a kérdéseinkre. Akae viszonylag távol állt a többiektől, nem igazán mert közelebb menni. Egy kis várakozás után Hiomi felügyelő az égfelé tartotta telefonját majd felvezette Jetwing érkezését. A tanár leszállt, majd bemutatkozott, Akae számára ez kissé túl feltűnő volt, hisz egész eddig úgy tudta az jó dolog ha nem veszik észre az erősítést. A tanár arra kérte a diákokat hogy ők is mutatkozzanak be egymás után. A kislány kisebb sokkot kapott ettől, hisz nem igazán szerette a feltünést, és nem is igazán volt mit mondania magáról a nevén kívül.
/Most vajon azt várja el tőlünk hogy ehhez hasonló produkcióval álljunk elő? Mert ha igen akkor biztosan megbukok. Mindenki ki fog nevetni... és ki kellene találjak valami hős nevet is. Vajon mit csináljak? Menjek előre? Vagy ne? Mi baj lehet? Legrosszabb esetben köznevetség tárgyává válok./
Akae szépen óvatosan kilépked előre.
- Nem baj ha én leszek az első?
Kérdezte és ha senki nem ellenkezett akkor el is kezdte, ha mégis akkor megvárta az ő produkcióját és utána kezdett a sajátjába. Ahogyan sétált előre a betonból egy egyszerű lándzsát készített, amit lekezdett forgatni eleinte csak a kezében majd a háta mögött, a nyakán, majd végül feldobta és ahogyan a lándzsa beleált a talajba megpróbált ráugrani a tetejére. Az ugrás még jó is volt, de túlságosan izgult és amikor a fegyvert kreálta nem figyelt a tartósságra így annak a hegye a teteén való landoláskor kitört és Akae leesett róla. Felpattant és elpirulva már csak annyit mondott.
- A nevem Akae.
avatar
Akae

Posts : 8
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 18.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Takuya Daiki on Hétf. Márc. 19, 2018 11:44 pm

//Akae, beelőztelek bocsi xp//

Izgatottan nézett körbe a többieken. Már eltelt pár hét a suliból, egyszóval mindenki ismert mindenkit úgy nagyjából. A hallgatag Nibori san, a félénk Akae chan, a nagy dumás Misa chan, Toru san, aki a szobatársa is volt, és egy sejtelmes, másik külföldi, a szépséges Elisa san. Ato san is itt volt valahol, meg nem mindenkit sorolt fel tulajdonképpen még magában sem, az olyan animés lenne. Ketten is vörösre vették a hero szitut még rajta kívül, bár Akaenél ez várható is volt. Még ha késett akkor is.
Jetwing megjelenése Daiban akkorára dobta az adrenalint, hogy hirtelen kész forgatókönyvek jelentek meg az agyában mindenféle porondról és bemutatkozásokról a levegőből, meg a víz felett, és lángoló karikákon át és hősökkel maga mellett... szinte csillogott a tekintete. Nah csillag alakúvá azért nem vált, hiába várta volna bárki is.
Átkarolta Sae chan nyakát és lehúzta magával olyan mellkas magasságba. Azaz ő lehajolt és tulajdonképpen csak rárakta a karját a lány nyakára.
Nevetve adta elő magát barátjának.
- Ha eszedbe jutott a Hentaikirálynős belépő, csak szólok, hogy sokféle félreértéshez vezethet. Gehehehe...
Nem várta meg a választ és tulajdonképpen nem hallotta Akae nyögve nyelős előlépését sem. Mire a lány odáig jutott, hogy "Nem baj" már Daiki a levegőben volt.
Ezt pedig úgy érte el, hogy hátra lépett és két nagy lépés után egyszerűen ellökte magát a földtől. Szó szerint átlendült, repült négy emberen, miközben izgatott vigyorral a képén előre pördült. Alatta álló hirtelen közönségéhez képest merőlegesen szelte a levegőt, és végül két szaltó és egy kilencven fokos rúgás után, Deadpoolt is fejcsóválásra késztető hőslandolással ért földet.
A közönségének, Jetwingnek és úgy ámblokk mindenkinek háttal. Tőlük egy fél méterre. Egy kicsit még fel is kavarta a port. Felállt, megfordult és azzal az utánozhatatlan, adrenalintól mámoros vigyorral a képén széttárta a karjait.
- Takuya Daiki, a harcművész hős. - Belépője végére lazán lefelé engedte a kezét, mintha csak egy újabb rap albumot készülne épp kiadni. A páva szemüveg hiányzott egyedül.
avatar
Takuya Daiki

Posts : 61
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 01.
Location : Okinawa, Inaba/Tokyo, U.A.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Shirokawa Nibori on Hétf. Márc. 19, 2018 11:50 pm

Végül aztán csak odatalált a megfelelő helyre – sokat segített benne az, hogy más jelmezes gyerek csoport ezidőtájt nem tartózkodott a környéken – és a többiekkel együtt várt arra, hogy történjen valami. Nem elegyedett senkivel se beszélgetésbe; sose volt az a kezdeményező típus. Ha majd valaki kíváncsi rá, az úgy is odajön hozzá, és ugyanígy fordítva. Az, hogy kimondottan senkire se volt kíváncsi, nem volt több egy egyszerű kifogásnál, de legalább kényelmes volt neki.
A bambulásából az osztály tanársegédje – gyakorlatilag a tanár úr titkárnője, de inkább érződött előbbinek – betoppanása rázta ki. Mint mindig, nem pazarolta a szavakat, vagy az érzéseket, el a mondandójában. Ezt követően látványosan elkezdte az óráját nézni, a tartása helyett.
Nem volt nehéz kitalálni, hogy várniuk kellett valamire, és hogy akármire is vártak, annak hamarosan meg kellett történnie, vagy valakinek érkeznie, ha már csak pár rovás tartotta őket távol tőle. Nibori tudott élni a gondolattal – nem volt az a türelmetlen fajta. De ahogy az általában lenni szokott, a türelme pont az utolsó pillanat előtt fogyott el, így pont akkor nyúlt be a zsebébe a telefonjáért, hogy maga is megnézhesse az időt, amikor elindult a műsor.
~ Tipikus.
Gyorsan vissza is süllyesztette azt a zsebébe.
Faképpel hallgatta végig az ikonikus és már ezerszer eljátszott szöveget – bár legalább most volt utalás az eredeti tulajdonosára – majd kissé rácsodálkozott az érkezettre.
~ Ikegawa… szóval ő lenne a felügyelő tanárunk? – merengett el egy pillanatig, majd végighallgatta a feladatot.
Szerényen elmosolyodott. Hány alkalommal történt már meg ez, majd kellett a tanárnak várakoznia, amíg valamelyik nagylegény – vagy nagy… lány – végül nem tört előre. Majdnem mindig ez van. Lélekben már fel is készült arra, hogy megmenti a társaságot ettől a tehertől, amikor is egy repülő fekete paca elszáguldott mellette. Egy pillanatig fel se tudta fogni mi történt.
A mosoly lehervadt az arcáról. Őszintén örült neki, hogy nem neki kell kezdenie, de a lenéző számításai nem váltak be. Pozitívan csalódott, de csalódott. Nem segített a dolgon az sem, hogy Daiki látványos bemutatóját nehéz lesz akár csak megütnie a saját lehetőségeivel.
Nem kicsit volt ideges. Vett egy nagy levegőt, és lassan kifújta nyugtatásképp.
- Azt hiszem akkor most én jövök. – lépett előre, és ha nem ütközött ellenvetésbe, akkor el is csoszogott a túlpörgött srác mellé.
~ Valami relatív egyszerűbb dolgot… amit nem ronthatok el. – döntötte el magában.
Felnézett a plafonra, és valamennyire előre, és egyik szeméből elkezdte a könnyét lőni, egy aprócska, vékony sugárban. A feje mozgatásával igyekezett ezt a sugarat olyasmód csűrni-csavarni, rövid elengedésekkel és újrakezdésekkel, ahogy azt a plázás szökőkutaknál szokás. A pár pillanatos, szinte csak tesztelgetést azzal zárta le, hogy egy körkörös vízkarikán átlőtt egy rövid vízsugarat társai lába elé.
Valószínűleg nem volt fene látványos, de csak ennyi futotta tőle, és a szeme se biztos hogy sokáig bírta volna ezt a megterhelést.
- A nevem pedig Nibori. Shirokawa Nibori.
avatar
Shirokawa Nibori

Posts : 40
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 17.
Location : U.A. Hős Akadémia

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Misa Misaki on Kedd Márc. 20, 2018 11:45 am

- Uu~ha~ - Tört ki belőlem a felismerés, hogy tényleg komoly dologról lehet szó, amikor mindenki a maga hősruhájába jelent meg. Talán eddig csak a csupasz izgatottság nyomta a szívemet, viszont most egy picit parázni kezdtem a még fel nem fedezett ismeretlentől. A ránk bízott feladatoktól és annak önmagunkhoz fűzött reményeitől. Ha valaki azt gondolná, hogy mindettől csendesebb lettem… Hatalmasat téved. Pont ellenkezőleg, nyugtalanságomat mások társaságával próbáltam csillapítani. Mindenkihez odaléptem pár szóra, kifaggattam mennyire izgulnak, és biztattam őket, hogy nincs miért. Még azokat is, akik nem féltették önmagukat ebben az egyelőre új és nyers helyzetben. Akikre a legnagyobb biztatás fért, az Akae-san és Nibori-san volt, bár az utóbbi valószínűleg próbált férfiasan helyt állni. Dai-ra vetettem egy rosszalló pillantást, amikor megelőzte Akae-sant, aki nyilván szeretett volna minél hamarabb túlenni rajta. Dai produkcióján nem lepődtem meg, hiszen szerette mindig is magát produkálni, de félek Akae önbizalmát talán pont ő ingatta meg. Aki a legnagyobb meglepetést okozta, az Nibori volt. Minden erőmet össze kellett szedjem, hogy ne röhögjek hangosan. Nem rajta és nem is miatta…. de valahogy hatalmas komikumnak éltem meg, ahogy láttam az élő szökőkutat, ami a szeméből ontja a vizet. Hamar az ajkamba kellett harapjak, és a karjaimat a hasamra szorítottam, miközben akaratlanul is, halk szörcsögő-röfögő hangot adtam ki magamból. Nincs annál rosszabb, mint amikor vissza kell fogjam magam és egy jót derülhessek, de a ki-kitörő levegő, egyszerűen… utat enged magának.  Elfordultam a tömegtől, és talán kaptam pár rosszalló esetleg megvető pillantást, és szembe is kellett néznem azzal… hogy jogosan. Magyarázkodhatok majd mindenkinek, és bocsánatot is kell kérjek Niboritól, akit a legkevésbé sem akartam megbántani. De akkor is… groteszk és egyben vicces. Ütős kombó ellenem.
- Köhöm-köhöm. – Kapartam meg a torkom a produkció után, jelezve… hogy én következek. Bár a legfeltűnőbb az lehetett, ahogy csattogó léptekkel viharzok el távolabbra, a hátamon a táskámmal, de a telefont az első padra, vagy bármi alkalmatosságra letéve, és a lejátszót elindítva vártam, hogy megszólalóaljon a zene. Szelesre sikeredtem. A zene engedett pár másodpercet, mire elindult. Így, volt lehetőségem a táskámból felcsatolni a görkorcsolyámat. Majd hirtelen ötlettől vezérelve elővettem a sminkkészletemből egy tegezt. A zene felcsendült én pedig becsaptam az ajtót, vagy a kaput. A zene felcsendült, én pedig a távolról sebesen érkezve gurultam be, megkerültem a tömeget majd a tanárt. Majd aki figyelt az a korcsolyával felkavart földből és porból kiolvashatta a „medve” kanjit. Még gurulva leguggoltam, megérintettem a földet amiből egy méretével azonos "föld-medve" kelt életre. Megkerültem kétszer az állatot, aki először két lábra ágaskodott, majd négy mancsra ereszkedett én pedig felpattantam a hátára.
- Ranboow~ - Kiáltottam a nem régiben választott hősnevemet, miközben az üvegcsét amit előhalásztam, kibontottam és konfetti mód szórtam magamra és a szél segítségével mindenkire a csillámport, miközben az állat lépet velem párat, én pedig a levegőbe boxoltam kettőt, majd diadalmasan a magasba emeltem a karjaimat. Sietősen pattantam le a medvémről, mert éreztem, sokáig már nem bírom megtartani őt. Ahogy földet ér a görkorimt, egy kupac föld maradt csak utánam. Széles vigyorral konstatáltam magamban, hogy túllőttem a célon. De abban a pillanatban nem érdekelt. Önfeledt voltam.


A hozzászólást Misa Misaki összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Márc. 21, 2018 10:58 am-kor.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Nezu on Kedd Márc. 20, 2018 2:17 pm

Mielőtt még tovább viszi más is, gyorsan beírok. Nem egy teremben vagytok, hanem kint a szabadban a gyakorló terep bejárata előtt ^^
avatar
Nezu
Admin

Posts : 98
Reputation : 3
Join date : 2017. Dec. 06.

Character sheet
Játékstílus :
Yen: 99999999

Felhasználó profiljának megtekintése http://bokunoheroacademy.forumotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Elisa Von Altmark on Kedd Márc. 20, 2018 8:14 pm

Hátratett kézzel, türelmesen vártam a tanárunk megérkezését. Szelíden mosolyogva a nagy semmin. A tanóra kezdte elveszteni Tanóra jellegét így bennem is oldódni kezdett a szokásos merevség. Félfüllel elkaptam Daiki hentaikirálynős megjegyzését. Nem tudtam figyelmen kívül hagyni. Szó nélkül pedig végkép.
-Én pártolnám a királynős belépőt...
Kacsintottam buján Sae felé és tettem egy lépést előre, hogy elkezdjem a belépőt de többen is beelőztek. Vissza lépdeltem korábbi helyemre és úgy néztem a többiek produkcióit. Daikit nézve megforgattam szemem és mosolyogva ingattam a fejem. Nagyon produkálja magát. Ezzel a kedves ám kissé rosszalló tekintettel arcomon azért megjutalmaztam egy tapssal. Nagyon kitett magáért. Én elfáradnék ha ezzel kellene minden akciómat kezdenem. Amikor visszafele elsétált azért oda szóltam:
-Nem tesz jót a térdednek...
Nem, mintha számítana neki... Aggodalom ült arcomra Akae ballépésén, de látva hogy jól van, egy bátorító mosollyal illettem. Illetve egy like-ot is kapott. Nibori akcióját sem hagyhattam szó nélkül. Ki ha nem én...
-Új értelmet adtál a hóba pisilésnek.
Kacsintok rá, hogy elvegyem az élcelődés élés. Végül Misa-chan konfettis megnyilvánulása juttatott el arra a pontra, hogy ideje berobbannom nekem is. Odébb sétáltam, közben kezembe gyűjtöttem egy töltetet. Amint az egész csapat közém és a gyakorló terep közé esett, megcéloztam egy távoli épületet a terepen. Bal lábammal kitámasztottam hátra, bal kézzel pedig ráfogtam a jobb csuklómra. Egész jobb kezem megfeszítettem.
Hatalmas lökéshullám kíséretében elengedtem egy töltetett ami átszáguldott az egész csapat feje felett. A lökéshullám elsodorta a konfettit, felverte a port majd azt is elsodorta. A füst takarásából kecsesen lépdeltem elő. Megnyerő mosollyal arcomon. Füstölgő kezemet homlokomhoz emelve tisztelegtem, mint egy tengerész. Pár lépést követően megálltam és látványosan mellé zártam.
-Bismarck-chan. Szolgálatukra!
Pár másodperccel a mondandóm után a lövedék becsapódásának hangja visszaért hozzánk. Tisztelgő kezemmel intettem és elsétáltam a középpontból.
avatar
Elisa Von Altmark

Posts : 93
Reputation : 6
Join date : 2018. Mar. 11.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 4750

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Hiiragi Sae on Kedd Márc. 20, 2018 8:58 pm

Sae lepacsizott barátjával.
- Te is. Illik hozzád, bár én cowboy kalapra és western csizmára számítottam. – Öltötte ki rá a nyelvét. Viccesnek érezte, mennyire egyre jár az agyuk a szín terén. Pedig fogalma sem volt, hogy a fiú milyen ruhát tervezett magának.
Most sem zavarta különösebben a várakozás, elcsevegte az időt a fiúval, illetve a rövid ideig becsatlakozó Misával. Azt is türelmesen kivárta, míg Hiomi-sensei (igen számára ő is tanár volt) „előkészíti” a tanár úr belépőjét. A szövegre automatikusan felnézett és próbálta megfejteni, felismerni a különös lényt. Nem is ő lett volna, ha nem járt volna picit utána a tanáruk kilétének, szerencsére Karin bőven ellátta őt információval, így nagy meglepetést már nem okozott Ikegawa kiléte. Ellentétben a széllökéssel és a porral. A lány igyekezett eltakarni az arcát, majd jött az újabb löket, ami az előzővel közösen alaposan szétborzolta a nagy gonddal felfogott haját. Magában elmormolt néhány szitokszót és megigazította hajkoronáját, de mire észbe kaphatott volna, Dai már a nyakában lógott.
Enyhén elhúzta a száját a fiú mutatványán. Bár örült Dai lelkesedésének, ő is hasonló produkcióra készült volna. Aztán jöttek a többiek, ő pedig nem igazán tudta miként is szárnyalhatná túl bármelyiküket is. A legtöbben nem csak szimplán egy kis műsort adtak, hanem ízelítőt a képességeikből, ami nem csak a quirkre értendő. Akae és Dai némileg megcsillogtatta, harcművészeti tudását, Misa az erejét és Nibori… nos, Sae megvolt győződve róla, hogy vízmanipulációs képességét mutatta be viccesen. Ő is eljátszott a gondolattal egy hasonlóan látványos és sokatmondó belépővel, persze csak a saját keretei között. Elképzelte, ahogy kilövi magát a magasba és jó párszor megperdülve földet érne a többiek előtt, végül szívet formálva kiáltaná a nevét. De aztán feltűnt neki még egy apróság. A legtöbben a személyiségüket egy részét is kifejezték (ami egy bemutatkozáshoz nem egy elhanyagolható dolog). Legyen szó Dai energikusságáról, Misa túlzó lelkesedéséről, vagy épp Akae félénk visszafogottságáról. A maga részéről is talán valami olyasmit kellene csinálnia, ami őt magát tükrözi. Így jutott el ahhoz, amivel végül a feladatot talán sikerrel zárhatta.
- Ennyi remek belépő után tényleg csak a Hentaikirálynő féle megmozdulás maradt. – Tapsolta meg a visszaérkező Elisa-t, ügyelve arra, hogy ne csak ő hallja meg, amit mond. Ezek után várt. Ha tehette, megnézte mindenki fellépését. Feltett szándéka volt utolsóként sorra kerülni, akár azt is megvárva, hogy Jetwing maga szólítsa fel őt, hogy jó lenne ha ő is csinálna valamit. Ez volt az ő pillanata. Elindult az ember-madár hibrid felé, majd közvetlen előtte megállt. Egy ideig még várakozott, húzta az időt majd jó hangosan megköszörülte a torkát és…
- Hiiragi Sae vagyok! Örvendek. – A lány Egyszerűen meghajolt és visszaállt a többiek közé. A quirkjét pedig meghagyta a gyakorlati feladatra.
avatar
Hiiragi Sae

Posts : 49
Reputation : 4
Join date : 2018. Feb. 28.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6800

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Oyama Hayato on Szomb. Márc. 24, 2018 3:49 pm

Már néhány hete elkezdődött a tanév, és én borzasztóan csalódott voltam… Azt hittem, valamivel khm… gyakorlatiasabb lesz az oktatás, de ehelyett megint ott találtam magam az iskolapadban, amit ki nem álhattam. Ellenben, mintha másképp működne itt minden. A tanár belekérdezett az anyagba, és nem csak felolvasta, majd dolgozatot íratott belőle. Hamar kiderült, nem én vagyok a legpengébb az osztályból, így az egyik szobatársam, Sten jegyzeteiért kezdtem kuncsorogni, amit ő szívesen megosztott velem… Hála az égnek, Nagi-val egy osztályba soroltak minket, de ő szokása szerint nem igazán kereste a többiek társaságát. Én is főként Sten-el és Dai-val csevegtem a szünetekben, a többiekkel nem igazán beszélgettem, nem azért, mert nem érdekeltek volna egyszerűen nem volt rá nagyon alkalom sajna. Mikor elénk tárták, a feladatot, hogy tervezzük meg a ruhánkat, de láttam Sten arcán, hogy számára is legalább annyira megterhelő feladat, mint számomra. A többieknek már vagy rég megvolt tervezve a ruhája, vagy épp sercegő tollal/ceruzával támadták a szerencsétlen papírlapot. Egy darabig rágtam a ceruzámat, majd higgadtan átgondoltam, hogy igazából mire is lenne szükségem. Az ötletemet elkezdtem papírra vetni. Először rajzoltam egy ábrát a maszkról. A szemeknél narancs színű plexi védte volna a szemem, egy búvár maszk takarta a számat, az arcom további részét pedig szövet takarta, nagyon tetszett, de beugrott az agyamba egy rémkép. Egy elbaltázott esés ahol a nyakamat töröm, sajna ez a maszk nem lenne túl hasznos az esetemben. Áthúztam, majd ismét neki láttam. Most már inkább hasonlított sisakra, mintsem maszkra, a narancs plexi továbbra is megmaradt, viszont a sisak alsó részét, ami eddig egy búvár maszk volt átrajzoltam egy áll védőre, hogy ne takarja a számat.
~ Remek szóval megvan a sisak… már csak a teljes ruha hiányzik! ~ gondoltam magamban türelmetlenül.
~ Mi jöhet jól ha harcolok? Mi az aminek a hasznát tudom venni? ~ majd ösztönösen a labdámat kezdtem pattogtatni az asztalon. Abban a másodpercben jött egy olyan tipikus filmbe illő HEURÉKA pillanat. Gyorsan ceruzát ragadtam és egy olyan kezes-lábast rajzoltam, hogy csak na! Olyan szép volt akár egy tál ramen. Hisz a ramen is szép a maga fura módján, akárcsak ez a ruha is. Fekete és narancs színű volt, könyökén és térdén megfelelő ütés gátlókkal ellátva. A kosztüm mind a két alkarját egy-egy “labda vető” fedte. Mind kettőbe tíz-tíz labda férhetne, amiket a csukló felső és alsó részén egyaránt elhelyezkedő nyílásokból tudna nagy sebességgel kilőni. Hatalmas, büszke mosolyra húzódott a szám, amikor végignéztem a terven. Nem volt egy mester mű, valószínűleg később még finom hangolok a kinézeten, de a hős ruhám első prototípusának tökéletesen megfelelt. Megjegyzésként odaírtam, hogy a ruha anyaga lehetőleg valami rugalmas anyag legyen. Egy hatalmas nyilat rajzoltam ami az ágyékomra mutat, és nagybetűvel odaírtam, hogy “SZUSZPENZOR”. Nem lenne előnyös, ha a locsolómat egy bevetés közben otthagynám. Csak a csengő hangja törte meg az eszme futtatásom,  előre szaladtam és beadtam a tervrajzom, egy hatalmas vigyorral az arcomon.
Nem is telhetett el sok idő talán, egy hét mire megérkezett a koleszünkbe a ruha. Hamar kiderült, hogy nemsokára lesz egy gyakszi, ahol már a hős rucinkban kell mennünk.
Annyira izgultam a gyakorlat miatt, hogy alig bírtam elaludni a megelőző este… olyannyira nehezen, hogy reggel szokásomhoz híven el is késtem, rohantam a metrótól, magamon a hős ruhámmal, és megláttam az osztálytársaim egy kupacban, és egy robbanást a távolban.
~ Basszus elkezdték nélkülem... Itt az ideje kipróbálni, mit tud a ruci! ~ reflexből nem a labdavetőt használtam, hanem a kedvenc, saját kis kopott piros labdámat hajítottam el teljes erőmből. Amikor elkezdett ereszkedni helyet cseréltem vele, és egy bukfenccel próbáltam tompítani az érkezés erejét, amit sikerült is úgyahogy. Miközben éppen tápázkodtam fel, a sisakom hátulját dörzsöltem zavaromban, és csak annyit tudtam benyögni, hogy:
- Elnézést a késésért! Oyama Hayato megérkezett! -


A hozzászólást Oyama Hayato összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Márc. 24, 2018 8:54 pm-kor.
avatar
Oyama Hayato

Posts : 5
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 05.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Thorsten Norgaard on Szomb. Márc. 24, 2018 7:25 pm

Amíg várakoztunk, nem igazán csináltam sok mindent. Álltam körülbelül ott ahol először megérkeztem a helyszínhez, két kezem hüvelykujjait hanyagul a mellényem hóaljához akasztottam. A fejhallgató igaz nem volt a fülemen, de a nyakamban lógva így is szólt belőle a zene, elég halkan ahhoz, hogy másokat ne zavarjon, de én még kiélvezhessem. A jelmezem álarcát egyelőre nem húztam a szám elé, az is csak úgy lógott az állam alatt.  Végig szemléltem a szépen lassan növekedő osztályt. Látásból azért már mindenkit ismertem hisz az utóbbi hetekben együtt tanultunk, de névről és tényleges kapcsolatból nem sokukat. Persze ott volt az egyik szobatársam Daiki is, de Hayato-t nem láttam sehol. Megpillantottam azonban még Misaki-t is, aki kedvesen és szokásához híven erőteljesen igyekezett mindenkivel váltani egy pár szót, ha kellett bátorítás gyanánt is. Nem mondhatnám, hogy különösebben izgultam, vagy feszengtem, a várakozás és a bennem gyülemlő erőteljes érzés inkább volt afféle izgatottság és tettrekészség, mintsem kellemetlen félelem.
Hamarosan meg is érkezett Hiomi Makoto, bár gyorsan kiderült, hogy ő csupán előfutára a tanárunknak, aki még mindig nem volt sehol. Tovább vártam hát nyugalomban és csendben, a többiek hős jelmezét tanulmányozva. Minden egyes ruha minden egyes álarc és kiegészítő magában hordozta a viselőjének egy darabkáját, így próbáltam azon keresztül „megismerni” egy kicsit őket, ahogyan megjelentek. Persze nem mentem ostoba következtetésekig, hiszen nem minden a külcsíny de azért sokat segít ez a fajta első benyomás is.
Felfigyeltem a narrátor hangjára és perifériás látásomban meg is jelent a távolból közelgő fekete pont. Ráfokuszáltam és mire felismerhettem volna meg is érkezett Jetwing. Kinézetéről önkénytelenül is Odin a mindenek Atyjának egyik hollója jutott eszembe, de ezt a gondolatot megtartottam magamnak és csak halvány mosollyal nyugtáztam. Be is mutatkozott a hatásos belépő után, mint a tanárunk és bele is csaptunk az „órába”. Tetszett ez a nem kertelős tempó, és máris jött a feladat, hogy mutatkozzunk be mi is, ahogy egy hőshöz illik.
Úgy tűnt a többiek is szeretnek azonnal lépni, többen is sorban bemutatták magukat. Volt mindenféle fellépés, Daiki dinamikus berobbanása, egy kicsit szégyenlősebbnek tűnő lány szép próbálkozása, ami végül kicsit félresikerült. Egy srác, aki vizet lőtt a szeméből, Misaki aki tényleg elég feltűnő módon adta elő magát, egy úgy szint külföldi lány, aki inkább a drámai brutalitás eszközével mutatta be erejét, sőt még Hayato is berobogott időközben késve. Lassan fogytak az emberek, akiknek elő kellett adniuk magukat, egy pillanatra meg is állt a sor, hosszú másodpercek kínos csöndje borult mindenkire, várva ki jön. Ekkor döntöttem úgy, hogy itt az ideje nekem előlépnem.
Hátulról, még mindig a mellényembe akasztva ujjaimat előre sétáltam lassan, ráérősen, de egyértelmű jelzéssel mindenki felé, hogy most én készülök valamire. Nem szóltam semmit, nem tettem semmi különöset, de ahogy sétáltam felvettem az arcomra az álarcot és bekapcsoltam rajta a hangszórókat. Kicsit feltekertem a hangerőt, hogy a beszédem szépen felerősítve szóljon. Megálltam egyszer csak kitártam mindkét kezemet oldalra. Megráztam a karjaimat megforgattam a nyak ízületeimet, a vállaimmal kis köröket írtam le, mintha csak bemelegítenék. Halványan felerősítettem a testem álltál kiadott hangokat, de csak annyira, hogy mindenki jól hallhassa a felkészülésem hangját.
- Ott ahol az emberek nélkülöznek és szűkölnek – kezdtem beszédbe, a hangomat felerősítette az álarcom hangszórója – és ahol a rászorulóknak segítség kell – kis „bemelegítésem" lezárásaként össze-össze csaptam egy leporoló mozdulattal a két tenyeremet, aminek úgy erősítettem fel a hangját, hogy minden csapás úgy hangzott mint amikor a kovácskalapács az izzó fémre zuhan – ott lépsz színre ő is. – újabb kalapácsütés – A mennydörgő hős! – egy utolsó kalapácsütés után hirtelen a jobb kezemet ökölbe szorítottam és belecsaptam a mellkasom előtt a bal tenyerembe. Ezt a hangot olyan élesre erősítettem, hogy a keletkezett zaj, igaz halkabban, de egy villámcsapás törő és szakadó kakofóniáját szórta szét – a nevem Thorsten Gudmundrson Noorgard! Til valhall! – kiáltottam, amire végezetül nem csak a hangszórót, de a saját erőmből is beleadtam kicsit. Miután elült az utolsó kiálltásom visszhangja is szépen félreálltam a többiek mellé, hogy helyet adjak azoknak, akik esetleg utánam jönnek, ismét beleakasztva ujjaimat a mellényembe.
avatar
Thorsten Norgaard

Posts : 18
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 05.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Nezu on Vas. Márc. 25, 2018 12:02 pm

Jetwing látható lelkesedéssel fogadta az összes bemutatkozást és mindannyitoknak akadt néhány dicsérő szava.
Akae: - Szép mutatvány, ha a végén picit javítasz tökéletes lesz. – Tapsolta meg a lányt.
Dai: - Nagy ugrás egy nagy embertől. Szép volt.
Shiro: - Ügyes, Ügyes. – Bólogatót hevesen.
Misa: - Ha erre nem kapja fel a fejét senki, akkor semmire. – Emelte lelkesen a szárnyait a magasba.
Elisa: - Kirobbanó belépő. – Biccentett a lány felé.
Sae: - Az emberek kíváncsiságát használod ki, hogy rád figyeljenek. Okos.
Hayato: - A tökéletes időzítés a kulcsa jó belépőnek. Neked sikerült.
Thor: - Kiváló!
Miután mindenki végzett, erőteljesen megköszörülte a torkát.
- Egy jó belépő rengeteget elárul az ember személyiségéről. Szép volt gyerekek, de térjünk is rá a mai óra anyagára. - Pillantott rá Makotora, aki a kezébe vette az aktatáskát és kinyitotta. Pontosan annyi PDA szerű eszköz volt benne, ahányan voltatok.
- Ha majd hősök lesztek, számtalan kisebb és nagyobb akadállyal kell majd szembe néznetek nap, mint nap. – Kezdte el, Ikegawa a tényleges órát, míg segédje kiosztotta az eszközöket. – Az egyik leggyakoribb és legelső ilyen akadály, maga a helyszínre való megérkezés. Gondolom mondanom sem kell, hogy egy vészhelyzeti hívás esetén elengedhetetlen, hogy minél gyorsabban az adott helyszínre érjetek. Ezt azonban számos dolog nehezítheti, kezdve a forgalommal, magukon az embereken át a egészen a környezetig. Ma pontosan ezt fogjuk szimulálni. – A gyakorlati terep hatalmas bejárati ajtajai elkezdtek kitárulkozni, ezzel pedig bepillantást nyerhettetek a helyszínre.
- Ha bekapcsoljátok a kis masináitokat… – Itt kivárt egy picit, egyértelmű jelét adva, hogy kapcsoljátok be azt. Ha ezt megteszitek, akkor a terep térképét, illetve egy kis sárga jelzéssel a ti helyzeteteket láthatjátok. Az eszköz érdekessége, hogy nem a képernyőn, hanem egy picivel „felette”, egyfajta hologramként jelenik meg a kép. – Akkor láthatjátok a gyakorló terep pontos és részletes térképét. Hamarosan egy jelet fogtok kapni a pálya egy adott részén. A feladatotok csupán annyi, hogy a lehető leggyorsabban jussatok el a jelzett pontra és az ott található terminálhoz érintésetek hozzá az eszközeiteket. Ha ez megvan mehettek a következő pontra. Van kérdés? – Amennyiben nincs vagy megválaszolásra került, a tanár úr bólintott és a szárnyait kitárva egy hatalmasat csapott velük, minek hatására kilőtte magát az ég felé és perdülve egyet eltűnt a szimulált város épületei között.
- Találkozunk az első checkpoint-nál. Sok sikert. – Kiabálta még a levegőben. Nem sokkal azután, hogy eltűnt meg is kapjátok az első vészhelyzeti jelet, ami egy kis piros jelölésként mutatkozik meg a térképen. A cél tőletek kicsivel több, mint négy kilométerre jelenik meg egyenesen előttetek. Ezt autókkal zsúfolt utak és egyéb a városokra jellemző akadályok nehezítik, ám ez a kisebbik gondotok lesz. A pont egy sztrádát jelöl, ami 7-9 méter magasan az épületek között halad keresztül a városon. Gyalog legalább egy tíz perces kerülővel tudtok csak feljutni rá.

A feladat, ahogy a postban írtam, jussatok el a kijelölt pontra és érintésetek a terminálhoz a kapott ketyerét. Teljesen a fantáziátokra van bízva miként oldjátok meg a helyzetet (a tulajdonságaitok és quirkjeitek keretén belül persze), azonban az érkezési sorrendet ne írjátok bele a postba.

Határidő Március 31.

avatar
Nezu
Admin

Posts : 98
Reputation : 3
Join date : 2017. Dec. 06.

Character sheet
Játékstílus :
Yen: 99999999

Felhasználó profiljának megtekintése http://bokunoheroacademy.forumotion.com

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Shirokawa Nibori on Hétf. Márc. 26, 2018 12:00 pm

- Köszönöm. – válaszolt mindenre egyszerre, enyhe arcpírral, mielőtt még elfordult volna mindenkitől. Egyszerűt akart, és erre elérte azt, hogy lejárassa magát – egyszerűen csodálatos. Valaki kinevette, és hallotta a cserediák élccel teli megjegyzését is… az első benyomást nevezhetjük hibátlan felsülésnek.
Csöndben nézte végig a többiek bemutatkozásait, és hallgatagon vette tudomásul, hogy ő kapta a legszerényebb dicséretet. Ez a folyamatos ’mindent csak negatívan’ hozzáállása valószínűleg a sértettségéből fakadt, de nem is lett volna önmaga, ha nem tett volna meg mindent hogy ezt palástolja, amennyire csak tudja.
A tanár úr felvezetése közben már el is kezdtek kiosztani az eszközöket – legalábbis ezt sikerült megállapítania a kezébe kapott kis masináról. Bár túl sok ideje nem maradt megcsodálni, mert pillanatokon belül kinyílt a gyakorló terep hatalmas ajtaja: szépen, lassan és dicsőségesen, ahogy azt egy filmrendező tudná csak megálmodni. Egy kicsit érezte is az ereiben az ’epic’ termelődését.
Hatásvadász volt? Ó, természetesen, de végül is hősöknek készültek; a szakmájuk része lesz – legalábbis részben – a pózőrködés. Ebbe belekötni igencsak felesleges lett volna.
Felfogva a kimondatlan kérdést kapcsolta be a gépet, és megnézte a hologram jellegűen megjelent térképet. Nem bírta ki hogy ne bukjon ki a száján:
- Ebből nincs okostelefon-app?
Miután a tanár elszállt, a térképen meg is jelent az első elérendő ’checkpoint’. Nehéz volt komolyan venni a feladatot, ha videojátékos kifejezésekkel kommunikálják neki azt; szinte már várta a szörnyeket, a szintlépő sávot és a ’respawn’ lehetőségét is.
Ma ilyen mindent túlgondoló és felnagyító hangulata volt.
Ahogy elhangzott az utolsó szó, futásnak eredt; most nem fogja pazarolni az idejét. Az akadályok között ugráltatta a tekintetét megállás nélkül, keresve a legrövidebb utat.
~ Előbb a biztossal felsültem… akkor most kockáztassunk kicsit.  – döntötte el, miután felspannolta magát. Akkor majd most mutatja meg, mit is tud.
A kilométerek lassan teltek, hiszen nem volt formában, és igyekezett arra is ügyelni, hogy ne fusson ki idő előtt levegőből. Biztos lesz még későbbi feladat is, és félholtan nem lenne tanácsos beesni a célba.
A sztráda magasan volt, és nem akart hosszú kerülőt tenni azért, hogy feljusson rá. Körbenézett a terepen, hogy mi lehet a legmagasabb dolog, amit kiindulópontként használhat; egy alacsonyabb épületet választott ki, amire még fel tudott mászni pár szemetesláda segítségével, közel a sztráda egy lejtőbb pontjához. Ha egyszer fent van akkor már nem lesz lenéz visszasétálni a kijelölt pontig.
Sose csinált még ilyet. Ha elrontja akkor valószínűleg ripityára töri magát.
De valahogy nem érdekelte.
Letekintett maga elé, egyenesen az épület tetejére, és bekapcsolta a sugarakat. Nem egy jetpack, plusz azt se látta hogy hol van, vagy milyen magasan, de ez tűnt a legrövidebb és leggyorsabb megoldásnak.
Minden erejét beleadva lőtte ki magát vele, és valószínűleg csak a vak szerencse – és a folytonos, erős sugár hatására – ért el a célhoz, majd lőtt túl is rajta pár métert, így arccal előre érkezett meg a sztrádára. A szeme fájt, az arca fájt, a szíve a torkában dobogott; hangosan kapkodta a levegőt. Vissza bócált a sztráda szélére, és letekintett:
~ Ez… ez egy borzalmas ötlet volt.
Miután sikerült magát némileg összeszednie, elindult a kijelölt pontig, és ahogy odaért – némi bénázást követően – odaérintette a masinériát a terminálhoz, majd mellette lerogyott a földre. Kezét a mellkasára szorította, és megnyugodván elmosolyodott:
A szíve még mindig kalapált.
avatar
Shirokawa Nibori

Posts : 40
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 17.
Location : U.A. Hős Akadémia

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Takuya Daiki on Kedd Márc. 27, 2018 11:11 am

Vidáman kuncogott Sae megjegyzésére.
- Valójában eszembe jutott, de aztán jobban tetszett a harcművész ruha. Len bácsi odáig volt érte, mikor elé álltam az ötlettel, még segített is kiválasztani a leginkább japános tai chi szerelést. Aztán kicsit átdolgoztuk anyával és ez lett belőle.
Kihúzta magát, láthatóan egy cseppet sem zavarta, hogy az ő ruhája nem a legújabb anyagból, hanem egy sima pamutból készült. Ismerte azt a paradoxont, hogy nem minden a ruha, minden a ruha. Amikor kitudódott, hogy mit kell csinálniuk, még elejtett egy poént Sae kontójára mielőtt belevetette volna magát a saját produkciójába. Visszafele jövet pedig egy teli mosolyt küldött Elisa channak.
- Ne aggódj, szívós vagyok.
Amikor Sae megszólalt, elnevette magát. Talán túl hangosan is ahhoz, hogy rápisszegjenek.
- Elisa channak is bejön, miért ne?
Igazi odaadó lelkesedéssel figyelte mindenki produkcióját, még Akae channak is küldött egy "ügyes vagy" felszólítást. Misa chan majdnem ugyanolyan pörgős volt mint ő, csak neki még ott volt a quirkje is, amit bemutathatott. Ráadásul elég látványos is volt. Nibori kun quirkjét nem igazán tudta eldönteni, hogy víz alapú képesség e vagy valami elborult állati képesség, mint amilyen az apjának is van. Pont ágyú szóra beesett Hayato kun is és ha elég közel ért Daikiékhoz, akkor lepacsizott vele is. Egész jól el voltak az órán, ők így hárman Toru kunnal.
- Héy, elhagytad a labdád!
Cukkolta kicsit barátját.
Aztán közelebb érve egymáshoz, még odasúgta a következőeket is.
- Mi megpróbáltunk felébreszteni, de horkoltál. hehe
Tulajdonképpen még Momo is az arcára ült a fiúnak, de meg sem rezdült benne.
Ezek után jött Toru kun belépője, ami egy kis túlzással égzengéssel és mennydörgéssel ért fel. Daiki "nem rossz, nem rossz egyáltalán" arckifejezéssel sétált mellé, mikor visszatért a csoportba, és a vállára tette a kezét.
- Te öhm, mit jelent az, hogy Tiru Valuharu?
Sae chan belépőjére csak félrebillentett fejjel nézet a levegőbe, és egyértelműen lerítt róla, hogy egyszerűen nem ezt várta és nem érti miért történt meg.
Mikor a lány visszaért szóvá is tette.
- Nem akartál egy kicsit többet? hm....
Őneki dagadt a melle mikor nagy ember, nagy ugrást hallott Jetwing senseitől, de azt valahogy nem értette, hogy miért a kíváncsiságra építés az, ha nem is csinált semmit az illető. Majd csak így magának jelezve, megrántotta a vállát egy pici sóhaj mellett. Hmpf...
Az igazi móka viszont csak ezután következett. Megkapták a kis kütyüiket, és részletes leírást arról, hogy mi is lesz és mit is kell tenniük. Nibori hallatán nevetve helyeselt ő is.
- Pffjah Jah. Én is letölteném, menő.
Eltette a pda-t és összenéztek Saeval. A lány is ugyanarra gondolhatott. Nekik nem lesz akadály az a pár méter feljebb. Ő a maga részéről izomból rohanni kezdett az úton és így ért oda ahhoz a részhez, ahol már elég közel voltak a strádához, hogy felugorhassanak rá. Dai egy kocsit, egy cégért, és egy ablakpárkányt használva elrugaszkodott a szemközti épülettől, elkapta Sae chan kinyújtott polip csápját, ellendült vele, majd a legnagyobb pontján egyből tovább is ugrott, elengedve a polip kart. A szaltót ez egyszer nem a látványosság miatt tette meg, hanem, hogy tompítsa a lendületet és irányítsa a testét egy olyan pontra, ahol biztonságosan földet érhessen. Amint ez megtörtént, hátra nézett, hogy barátja is rendben felért, majd izomból futásnak eredt megint. Innen már csak verseny. A célnál pedig érintette a pda-t a kijelölt pontra, ahogy azt kell.
- Weh nos, még csak ki se fárasztott.... - mosolygott magának a végén.
avatar
Takuya Daiki

Posts : 61
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 01.
Location : Okinawa, Inaba/Tokyo, U.A.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Akae on Kedd Márc. 27, 2018 10:29 pm

A kis Akae nagyon boldog lett a sok dicsérettől. Teljesen másra számított.
- Köszönöm szépen!!

Mondta majd visszasétált a helyére és nézte a többieket. Mindenki a maga módján érdekesen adta elő a produkcióját, ki többet, ki kevesebbet mutatott magából. A tanárúr mindenkit megdicsért, majd elkezdte az órát. Miközben ő magyarázta a feladatott mindenki kapott egy eszközt, ami egy térképként funkcionált. Akae most látott először ilyet, el is kezdte forgatni vizsgálgatni, majd meghallotta Niborit. Elmosolyodott, majd hallgatta tovább az instrukciókat. A feladat nem volt túl nehéz, legalábbis nem hangzott túl nehéznek, hisz csak "A" pontból "B"-be kellet eljutni. Gondolta a kislány "Mi lehet abban olyan nehéz?". A hologramos térképen nem sokára meg is jelent a piros pötty ahová el kellet jutni, hát nem kellet sok idő még Akae realizálta hogy ez nem lesz olyan könnyű mint amijenek tűnt először. Megkezdődött a verseny, és mindenkinek megvolt a terve hogyan is akar odajutni Akae-t leszámítva. Ő csak elindult futva a pont felé. Nem igazán tudta megbecsülni milyen magasan is lehet a sztráda ahova el kell jutni. Ahogyan a ponthoz ért látta hogy ez bizony magasan van és nem lesz egyszerű feljutni.
- Ha a képeségem használom nem fogok tudni már fent mozogni... Más kell...

A földhöz érintette a kezét és ismét egy lándzsát alkotott, de most odafigyelt hogy annak a teherbírása is megfelelő legyen.
- Ez megteszi!

Mondta, majd két ház között elkezdett falról falra ugrálva, a lándzsát a falba szúrva felfelé mászni. Nem kellet túl sok idő hogy felérjen, de fent már nagyon nehezen vett levegőt. Az idefele út is még a lábában volt, most még lefutott pár kilómétert, majd még a képességét is kellet használnia többször, és még mászott is. Nem volt rossz kondiba, de ez még neki is sok volt. Meglátta az eszközt amihez hozzá kellet érintenie a pda-ját, ott már csak sétálva a lándzsára támaszkodva elment, majd hozzáérintette a pda-t. Leült és várt, beszélni sem volt már ereje.
avatar
Akae

Posts : 8
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 18.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Elisa Von Altmark on Kedd Márc. 27, 2018 10:46 pm

Mellem alatt összefonva tartottam a kezeimet. Csöndben figyeltem a többiek produkcióját is, eddigiekhez képest sokkalta vissza fogottabban és csöndesebben. Jó volt látni, ahogy mindenki megnyilvánul a maga sajátos és önkifejező módján. Annyira jó volt látni, hogy mindenki beleadta a személyiségét is. Thorsen által keltett hangoktól kirázott a hideg. Megborzongtam a mennydörgéstől. Imádom ezt a hangot. Ha pedig még érzem dübörögni a testemen az külön élmény. Teljesen libabőrös lettem tőle. A tanár úr szavaival egyet tudtam érteni. Ahogy rám került a sor, kihúztam magam és egy fejbiccentéssel köszöntem meg a konszolidált elismerést.
Elkomorodtam, ahogy szóba jött, hogy mi is lesz az óra tényleges anyaga. Itt volt az a pont ahol a jópofiságot sarokba állítottam. Merevvé váltam, mint az órákon egyébként is szoktam lenni.
Átvettem a PDA-t de nem nyúltam még bele. Megvártam míg Ikegawa végigmondja a mondani valóját. Aztán ahogy jött úgy távozott. is. A többség szinte azonnal bele lovalta magát a feladatba. Én ekkor vette kézbe a PDA-t és a beállításokat kezdtem el böngészni. Próbáltam megtaláltatni vele a legrövidebb utat a célhoz. Nagyjából átfutottam a terepet és felkészülve indultam meg. Kocsiról kocsira ugráltam, ha pedig útközben találok egy kerékpárt, vagy egy robogót, azt bárki elvezeti, akkor azzal folytatom az utat. Ha akár csak egy bábu is van mellette attól úgymond elkérem és meg is köszönöm. Elvégre ez szimuláció nem? Legyünk hitelesek. Közeledve a célhoz már azon járt az agyam miként tudnék oda felkerülni. Pontosabban a terv megvolt. A számítások, becslések voltak hátra. Nagyjából 2 percig csak álltam a sztráda pereme alatt. Annyi időt voltam hajlandó matekozni. Kiléptem a cipőmből és kézbe vettem őket. Jobb lábamra nehezedtem, behajlítottam és összehúztam magam. Aztán kiengedtem a lábamból a delejt. Perdültem fordultam mindenfelé. Nem egészen úgy sikerült ahogy terveztem. De végül a sztráda korlátján kapaszkodva találtam magam. Kissé szédültem de annyi volt bennem, hogy átmásszak rajta. Egyik cipőmet repülés közben sikeresen elhagytam, jobb lábamról pedig térdtől lefelé hiányzott a harisnya. Éljen a Quirkem... Kótyagosan botorkáltam a panelhez és harmadik próbálkozásra becsekkoltam a terminálnál.
avatar
Elisa Von Altmark

Posts : 93
Reputation : 6
Join date : 2018. Mar. 11.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 4750

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Thorsten Norgaard on Pént. Márc. 30, 2018 6:23 pm

Miközben és miután lementek a bemutatkozások köszöntem Hayato-nak és Daiki-nak. Egész jól kijöttünk így hárman, a bátyámnak igaza volt valóban jó közösség építő, ha az osztálytársaiddal laksz együtt.
- „Til Valhall”, ősi északi csatakiálltás, lefordítva olyasmit jelent, hogy „Vár a túlvilág”, igazából csak úgy kicsúszott, ahogy elkapott a hév – mosolyogtam Daiki-ra ahogy odajött hozzám és köszöntöttem szokásos módomon, határozottan megragadva az alkarjánál kézrázásként. Hamarosan meg is kaptuk az elismerő szavakat a tanártól is, ahogy én láttam meg volt elégedve a végrehajtásokkal. Habár továbbra is keresztbe tett karral vártam az óra tényleges kezdetét egyre izgatottabb lettem milyen feladatokat vagy esetleg lehetőségeket kapunk. Az izgalmam egy pillanatra megrendült, amikor kiosztották az elektronikus eszközöket, de aztán a mellé szóló magyarázat megnyugtatott és ismét feltüzelt. Igaz figyeltem a magyarázat többi részére és a felszólításra be is kapcsoltam a szerkezetet, már el is kezdtem sorra venni lelki szemeim előtt az összes hőst akadályozni képes tényezőt egy városban. Túlságosan sok jutott hirtelen eszembe így egy kicsit belezavarodtam, de azért már kezdett körvonalazódni, hogy mégis hogyan oldhatnám meg a feladatot. A tanár ezután ismét a levegőbe emelkedett és a kapuk befejezték kitárulásukat mialatt zajlott az eligazítás. Szemem sarkából láttam, ahogy a felvillanó ellenőrző pontra figyeltem, hogy a többiek nagyrészben megindulnak. Tudtam, hogy én sem habozhatok túl sokat, de ahelyett, hogy egyből meglódultam volna, pár pillanatot a térkép átfutásával töltöttem. Megtervezve előre az első néhány sarok ütemét mély levegőt vettem és végül én is futni kezdtem. Négy kilóméteres futás, a jelenlegi erőnlétemben nem kellett gondot okozzon, de előre sejtettem, hogy a terep nehézségei azért igénybe fognak venni.
A stratégiám egyszerű volt, minden három sarok között előre felmértem a térképet és kitaláltam melyik lesz a legrövidebb út a szakasz két vége között. Ezután a figyelmemet a járókelők, útátkelések és esetleges egyéb akadályok kikerülése kötötte le. Nem átallottam átszökkenni egy-egy nyitott teraszos étterem asztala, virágágyás, alacsony kőkorlát vagy egy esetben egy pad fölött, illetve minden erőmmel azon voltam, hogy véletlenül se lökjek fel egyetlen szimulált járókelőt sem. A hős dolga, ha sietős sem feledkezhet meg mások biztonságáról. Miután elértem a kijelölt pontot ismét gyors pillantás és számvetés a térkép segítségével a következő szakaszra. Ezen ismétlődő rendszerrel értem el a célpontomra, ami egy utolsó akadállyal kedveskedett nekem. Egyetlen pillanatra megtorpantam és felmértem a magasságot, ami közel három emelet magasan lehetett. Eleresztettem egy gyenge északi szitkot a bajuszom alatt majd kétségbeesetten kapkodtam körbe a fejemet.  A megoldás gyorsan és kicsit átgondoltalanul érkezett. Éppen egy kétemeletes, de nyitott tetejű turista busz közeledett az úton mellettem, és hirtelen felindulásból hangomat felerősítve vinnyogni kezdtem. Megpróbáltam utánozni egy mentő szirénájának a hangját, ami nem igazán sikerült, de a hangmagasságot és erősséget valahogy mégis sikerült eltalálnom, és szerencsémre pont az történt, amiben reménykedtem. A busz félrehúzódott az út oldalára és megállt, hogy helyet adjon a nem létező mentőnek. Összeszedtem a maradék erőmet és felszaladtama buszra, amilyen gyorsan csak tudtam az emeletre rohantom. Egy apró ugrás a korlátra, és elrugaszkodtam. Egy közeli ház erkélye volt a cél, amit még egész könnyen elértem, majd a mellette lévő fali virágtartó rácsra vetettem magam. Imádkoztam Odinnak és az összes istennek, hogy elbírja a súlyomat, míg sietve felmásztam, szerencsére kitartott. A harmadik emeleti erkélyre átlépve már csak egyetlen ugrás volt hátra.
- Nem vagyok normális… de hát ez van… - morogtam majd átvetettem magama sztráda korlátjára. A kezem egy pillanatra megcsúszott, de sikerült megtartanom magam és felhúzni a testem. Átvetettem magam a korláton, hangos puffanással érkeztem a hátamra. Feltápászkodtam és kicsit heves légzéssel, és vízzel vert homlokkal de odanyargaltam a terminálhoz és hitelesítettem a készüléket.
avatar
Thorsten Norgaard

Posts : 18
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 05.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen:

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Misa Misaki on Pént. Márc. 30, 2018 11:55 pm

- Thoor! \o/ - Kiabáltam fel a tömegből lelkesen a belépőjére. Nálam elérte, amit elakart, vagy akarhatott. Teljesen lázba jöttem. A dicséretet büszkén fogadtam, még akkor is, ha tudtam. Túlzás volt. Miután mindenki ismét a tanár úrra figyelt csak, a segédje kiosztotta a PDA-kat. Ódzkodva vettem kézbe a számomra nem sűrűn használt ketyerét, így a bekapcs gombot is keresgéltem egy ideig. Amint sikerült tüzetesen átnéztem a gombokat és az opciókat, hogy tudjam mit merre találok rajta. Majd kinyílt az ajtó. Időközben megtudtuk a feladatunkat és úgy tűnt mindenki magának akarja a sikert. Magányos óra volt a mai, hiszen versenyezettbe kerültünk egymással, bár ez csupán felfogás kérdése, de úgy tűnt… talán mindenki így gondolja. Az útvonalat hamar megtaláltam szerencsére, és még a rajt előtt azt figyeltem miféle tereptárgyakat kell majd kikerülnöm. Tehát érdemesebb-e futni a gurulás helyett. Úgy éreztem bevállalhatom a kerekeket a cipőmön. Amint mindenki megindult én sem maradtam rest.
- Sok sikert mindenkinek! – Kiáltottam el magam lelkesen, miközben én is felvettem a tempót. Valakit talán sikerült is megelőznöm, bár ezen a területen nagyon illékony bármiféle siker és ezt az első pár percben meg is tanultam. Gurulva haladtam el a tárgyak mellett, ügyesen manőverezve, kikerülve azokat valamint az osztálytársaimat és egyéb tereptárgyakat. A kerekes cipőnek hála nem is fáradtam ki annyira, szerencse hogy gyerekkorom óta művelem ezt a sportot, bár azt is megtanultam ez idő alatt, hogy nagyon csúnyákat is lehet esni vele. Így most is inkább óvatosabb voltam. Amikor elvesztettem a fonalat az útvonal kapcsán, akkor inkább lassítottam, esetleg megálltam. A sztrádát szerencsére messziről ki lehetett szúrni, és az autók között is viszonylag könnyen manővereztem, bár egy visszapillantótükröt le is szereltem csípőből, vagyis csípővel. Fájdalmas produkció volt, mint ahogy az is, hogy elnézést kértem, mire kapcsoltam, hogy a kocsiban nem ül senki. Ahogy megláttam a sztrádát, éreztem magam körül a mozgolódást is. Nem volt idő a bohóckodásra. A földből ami az út mellett haladt, egy majmot formáltam, ami a szájába vette a PDA-t és úgy haladt fel vele a sztráda oldalán, én pedig a lejtős felén. A „tisztességes” úton. Persze először tudnom kellett, hogy biztonságban felért-e a majom. Tehát ameddig fel nem jutott az oldalán egy biztonságos pontra, tehát a szélén át magára az úttestre, addig szemmel kellett tartsam. Szerettem volna ismét a görkorcsolyára támaszkodni, de felfelé menet rossz döntés lett volna. Így miden erőmet beleadva haladtam felfelé legalább azért, hogy a majmot megpillanthassam, ami a vakfoltig „ledermedt” állapotban várt. Így talán nem esett ki annyi idő. Amint megláttam megkerestem a terminál. Reméltem, hogy szemmel is be tudom azonosítani, vagy legalább rémlik bármiféle ki szakasz, csavar vagy irányzat a térképről ami elvezethet a kijelölt ponthoz. Ha volt erre lehetőségem megtettem. Ha nem akkor utol kellet érjem a majmot, elvéve a PDA-t és megérintenem vele a terminált. Ha bárki ott tartózkodott rajtam kívül egy hatalmas pacsival gratuláltam neki.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Hiiragi Sae on Szomb. Márc. 31, 2018 10:07 am

Tényleg érdekes volt látnia, mindenki produkcióját és valahogy azt is sejtette, hogy Dai-nak nem fog tetszeni a saját megoldása, amit aztán szóvá is tett.
- A pózőrködés nem az én stílusom. – Rázta meg a fejét. – Ráadásul minimális erőfeszítéssel is megtettem azt, amit a tanár úr kért. Inkább tartalékolok a gyakorlati feladatra. – Válaszolta meg Sae és mint kiderült, annyira nem is volt rossz elgondolás. A feladatuk terepfutás volt, méghozzá több szakaszon is. Mikor a lány megkapta a PDA-t, ahogy mások is, tanulmányozni kezdte azt, majd Daira nézett. A fiú ugyan ezt tette, szemében tükröződött a magabiztosság. Ismerte ezt a nézést és már sejtette mi jár a fejében.
- Várj… - A vitaminbomba egyszerűen nem hallhatta, ahogy próbálja megállítani, hisz rögtön sprintbe kezdett. Nem volt más választása és próbálta vele tartani a lépést. Futással lendületet vett és az egyik csápjával megragadta egy magasabb lámpaoszlop felső részét és azon lendült tovább, mintha csak kötélen lengedezne. Ezt egészen a sztrádáig tette, felhasználva mind a nyolc karját. Ennek hála viszont út közben le tudta ellenőrizni a térképet a valódi kezeivel. Persze csak egy-egy pillantást vetett rá, hogy biztosan jó úton jár-e. Nagyjából sikerült beérnie a fiút, aki már próbálta leküzdeni a magasságot és tekintetével őt kereste. Nem kellet várnia. Az utolsó oszlophoz úgy lendült, hogy a fiúhoz minél közelebb legyen és két másik csápot is „kiengedett”. A fiú ezekbe kapaszkodhatott bele és folyamatosan nyújtotta ki őket, hogy a lendületnek hála, mikor eléri a legmagasabb pontot, Dainak már csak elkeljen azt engednie és úgy tovább lendülnie. A poliplány maga nem ugrott egyből tovább. Nem is lett volna rá képes. Még egyet hintázott és közvetlen az építmény előtt ért földet. Két csápjával rúgót formázott és azzal lőtte fel magát a magasba, majd újabb kettővel megragadta az út szélén levő korlátot és azzal húzta fel magát.
- Meggondolatlanul rohansz előre. – Vetett egy szúrós pillantást a fiúra. Mivel ténylegesen nem futotta le a távot így nem volt fáradt, ám a háta igencsak megérezte a csápok használatát, így a terminálhoz már sétálva ment oda és érintette hozzá a PDA-t. Persze mutatni nem mutatta a fájdalmait, még jócskán a tűrő képességei alatt volt.
avatar
Hiiragi Sae

Posts : 49
Reputation : 4
Join date : 2018. Feb. 28.

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 6800

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Esemény]Gyakorlati óra

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére


 :: Játéktér :: Tokió :: Suginami

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.