[Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

 :: Játéktér :: Tokió :: Taito

Go down

[Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Vas. Márc. 11, 2018 6:11 pm

Hosszú és mondhatni unalmas tanórák elé álltunk az elmúlt hetekben, mondhatni az, aki a hősi létre készül valahogy nem épp erre számít. Sokan már az első két hétben kifejezték nemtetszésüket, bár a felsőbb évesek azzal vigasztaltak, hogy visszasírjuk még ezt a nyugodalmas állapotot. Nem hittem. Igaz, voltak feladatok amelyek bizonyos tanulóknak nehézséget okozott, így például a mai feladat is. Az osztályunkban volt egy szürke volt. Egy lány, Nagisa. És hogy miért egérke? Hősnek jelentkezett, holott szociális fóbiával rendelkezik. Hatalmas távolságokat tart, az elájulás kerülgeti, ha valaki belép a „buborékába” nem mellesleg dadog és leginkább csak telefonon, üzenetek formájában kommunikál. Nehéz eset, de gondolnátok róla, hogy mindezek felett önálló? Én ugyan nem… pedig nem engedte hogy lessem a válaszait a teszten… úgy óvta a testével, mintha egyszem gyermeke volna. Bevallom vicces volt látni, ahogy minden oldalról igyekszik megvédeni válaszait azon a papírfecnin, olyannyira… hogy jobban lekötött, mintsem a saját dolgommal foglalkozzak és nyílván le is bukunk, vagyis buktam, de rántottam magammal őt is. Megharagudott rám, mert rossz névbe hoztam.

Már el is feledkeztem erről, amikor a minap összeraktak minket egy csoportba. Vagyis hárman voltunk, de a fiú kijelentette, hogy az interjúk és az újságírás női munka, így magunkra maradtunk. Nagisanak most kifejezetten fontos volt, hogy visszanyerje becsületét és ismét tisztességes diáknak gondolják, bár… szerintem ezt a megfelelést túltolja kissé. De miután közöltem vele, hogy mikor találkozunk, hol és mit vigyünk magunkkal elváltak útjaink a mai napra.

Biztos voltam benne, hogy magamra maradok, hiszen neki, hogy egy idegennel beszélgessen túl nagy falat volna, főleg egy már az iskolából kinevelt hőssel. A megbeszélt időponton túl vártam még rá pár percet, de nem sokat akartam, viszont a sziluettje feltűnt a távolból egy távolról felém futó lány alakjában. Elmosolyodtam és megvártam.
- Minden rendben? – Kérdeztem tőle, amire válasz helyett egy bólintással jelzett, a térdére támaszkodott és igyekezett összeszedni magát, vicces látvány volt. Kivörösödve, szemei kitágulva ő pedig az összeesés határán pihent mellettem úgy fél percet, mire reagáltam.
- Ideje lesz egy kis agilitást is összeszedned, mert problémák lesznek. – Vágtam hátba barátságosan, mert megfeledkeztem arról, hogy miféle problémái is vannak, jómagam pedig közvetlen és impulzív vagyok, így nehezemre esik nem beteljesíteni az első gondolataimat. Érezhető lett Nagisa felől a feszültség, valamint, hogy még a hátán is felállt a szőr, és ezt láthattam is, mivel a „flight or fight” gyorsan be is kapcsolt nála, és emberi külsejére hamar dús tigrisszőrt növesztett. Imádtam a képességét és látványát, mérhetetlenül irigye voltam a lánynak emiatt. Hangoztattam is elégszer szerintem.
Ugyan sokszor nem válaszolt, vagy csak mimikájával és gesztusaival jelezte nem tetszését, és valahogy ezekből nem egy kedves embernek érződött. Biztos voltam benne, hogy félre ismerem, hiszen az ekkora fokú félénkséget valahogy nehezen tudok egy undok lényhez kötni, így kifejezetten érdekes is volt a számomra. Miután összeszedte magát, vagyis magunkat egy csendes utazás következett. Pár vonat és metró út vezetett el minket Taito kerületébe. Ő végig a telefonját bámulta és sűrű pityegések jelezték, hogy beszélget hevesen cseveg valakivel. Megpróbáltam pár mondatot kilesni az üzenetek közül, miután nem kötött az orromra semmit. Sikertelenül, hiszen túl sok mindent olvashattam volna, félreértve, így feladtam. Amikor megérkeztünk, leszálltunk a járműről megkönnyebbülten vehettük észre, hogy itt nincs akkora tömeg, mint a legtöbb régióban. Bár a forgalom itt is hatalmas, mégis csendesebb és nyugodtabb a környék. Pár száz méter séta után megérkeztünk a megadott címre. Az iskola állítólag már lebeszélte a találkozót, vagy legalábbis jelezte az irányukban, hogy a héten diákokat várhatnak.
Nem volt túl nagy épület, sőt a többséghez meglehetősen pici. Kicsit csalódtam, de ezt igyekeztem leplezni, így talán a szokásosnál kissé szélesebb mosollyal indultam meg a recepció felé.
- Jó napot, Misa Misaki vagyok, ő pedig Nagisa Homraki-chan. -
- Homura-ra - Érkezett a kijavítás a hátam mögül, de szinte alig hallhatóan, így az én fülemet teljesen elkerülte.
- Azért jöttünk, hogy interjút készítsünk az U.A. iskolaújságba Kagetani Mitsukai-val. – Jelentettem ki határozottan, céltudatosan. Ami után a váróba „parancsoltak” minket.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Vas. Márc. 11, 2018 7:11 pm

Mikor letettem az utolsó vizsgát, és kézhez kaptam a várva-várt papírt arról, hogy hivatásos hős lehetek, már pontosan tudtam, mit akarok. Boldog voltam, de nem az a fajta boldog, mint akivel madarat lehet fogatni, hanem az a fajta, aki előtt kinyíltak a kapuk ahhoz, hogy önálló döntéseket hozzon és független legyen. Diákként sosem tartoztam az évfolyamom elitjébe, inkább közvetlenül mögöttük leskelődtem még annak ellenére is, hogy a quirkem dobogóra repített a sportfesztiválon. Sokoldalú voltam, nem pedig az a feltűnő fajta, akit a képességei kiemelnek a tömegből. Ám ennek ellenére is számos ügynökség ajánlata közül válogathattam, még igazán nagy és híres irodák is voltak közöttük. Mégsem azok között nézelődtem, mert pontosan tudtam, hogy nincs elég tudásom ahhoz, hogy egy nagy és híres hőst képviseljek. Megtisztelő volt a bizalmuk, de akik csak az eredményeimet látták, azok nem lehettek tisztában pontosan a quirkem természetével, sem pedig az én ismereteimmel. A létra aljáról akartam kezdeni, szépen fokonként feljebb kapaszkodva, mígnem én is lehetek majd olyan felelősségteljes, tapasztalt és nagy tudású hős, mint a mama :3
Szóval ezért választottam ezt a picike irodát, hogy itt kamatoztathassam az iskolában tanultakat, mielőtt megteszem az első lépést felfelé. Tökéletes volt számomra ez a hely, itt hozzászokhattam a hősélet kevésbé látványos részéhez is, hiszen a feladataink elsősorban a rend és a tisztaság fenntartására korlátozódtak. Én pedig boldog voltam attól is, hogy segíthetek megtalálni az elveszett kisfiú szüleit, vagy tisztává varázsolhatom a parkot. Igazság szerint a legnagyobb hőstettem eddig az volt, hogy elkaptam egy tolvajt, és én nem pont ezért váltam hőssé, de tudtam jól, hogy ez csak kezdet, és egyszer majd én is ott lehetek, ahol az épületek összedőlnek *.* Azért dolgoztam, hogy ott lehessek majd, és ott is ragadjak, ne pedig kiessek a szitán, mert túl nagy fába vágtam a fejszémet az én még kissé instabil quirkemmel és fejemmel ^^"
Összesen négyen voltunk egyébként, a sensei, illetve velem együtt három szárnysegéd. A sensei minden nap kiválasztotta valamelyikünket, akivel elment őrjáratozni, a másik kettő pedig itt maradt, és hát... takarított, vagy edzett, vagy egy előző napi őrjáratról írt jelentést, ilyesmik. Ez is hozzá tartozott ehhez a szakmához ^^" A mai nap viszont egészen izgalmasnak ígérkezett, mert jönnek majd a Yuuei-től hozzánk, bár azt nem közölte a sensei, hogy miért, csak hogy... hát jönnek délután. Nem is gondoltam rá, hogy esetleg nekem is közöm lesz ehhez, csak arra gondoltam, hogy majd leskelődök esetleg, szóval így, amikor beállított az edzőterembe a fiú, akit én csak Pizzának hívtam, mert folyton azt evett, és kijelentette, hogy engem keresnek, akkor azért pislogtam rá nagy szemekkel. Gondoltam, hogy talán a sensei azt szeretné, hogy én sürgölődjek körülöttük, szóval igyekeztem is az aulába érni, de amikor betoppantam, akkor a sensei sehol, csak két, nálam pár évvel fiatalabb lányka a U.A. uniformisában. Megtorpantam egy kicsit, de aztán észbe kaptam.
- Sziasztok! Üdvözöllek titeket az ügynökségünknél, én Fallen Angel vagyok! :3 - szólítottam meg őket, és léptem is kicsit közelebb. Arra számítottam, hogy a sensei bármelyik pillanatban betoppanhat, addig is pedig nekem jó vendéglátóként kell viselkednem, ugye - Miért jöttetek? Kértek valamit? Szendvicset, teát? - záporoztak a kérdéseim rögtön, arcomra pedig végre kiült az angyali mosolyom is.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 43
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 19

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 16000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Hétf. Márc. 12, 2018 5:41 pm

Alig pár perc telt el, Nagisa egy szót sem ejtett, csupán egyenes háttal ült és néha alig feltűnően nézelődött. Jómagam kényelembe helyeztem magam, a kényelmes bőrkanapén hatra dőlve, szemezgettem az egyik újsággal, ami a velünk szemben lévő asztal alján átfutó polcon. Neszelést hallottam, így eldöntöttem, hogy ott is marad. Mindketten egyszerre fordítottuk a fejünket az érkező léptek irányába. Nagisa már talpon is volt, pár mozdulattal lemaradtam tőle, de mire ideért a szárnysegédünk addigra, már egyenesen előtte álltunk.  Hamarabb akartam megszólalni, de mire köszönthettem volna, addigra már üdvözölt minket mézédes hangján.
- Köszönjük. A nevem Misa Misaki. – Majd elhallgattam és meghajoltam. A recepción bemutattam, itt viszont illendő, hogy Nagisa is megszólaljon.
- Nagisa Homura. – Törte meg a csendet hangjával csupán neszelve. Az is meglepne, ha Faalen értette volna.
- Azért jöttünk, hogy egy interjút készítsünk rólad. – Igaz, ki volt adva kinek kit kell felkeresnie, de egy picit huncutkodtam. Ugye mindenkinek egy szárnysegédet kellett meginterjúvolnia, hogy szemtől szembe lássuk és lépjünk kapcsolatba a „jövőnkkel”.
- Téged választottunk, mert ugyan kevés információt tudunk rólad, és szeretnélek népszerűsíteni, amennyiben neked is megfelel. – Pillantottam rá céltudatosan, egyenesen a szemébe fúrtam a pillantásom, miközben ajkaim lassú mosolyra húzódnak. Terveim voltak. Nyilván hasonló szöveget sütöttem volna el bárkinél, de egy próbát megér. Nagisa arcán viszont a teljes értetlenség tükröződik.  
- Én egy teát szeretnék. – Fogadtam el az ajánlatát.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Hétf. Márc. 12, 2018 6:28 pm

- Szóval MisaMisa és HomuHomu - neveztem el rögtön őket halkan. Hátöhm... szóval van ez a... rossznak mondható szokásom, hogy muszáj mindenkit elneveznem valahogy, hogy memorizáljam. Bár fene se tudja, hogy van-e értelme megjegyezni őket, de ki tudja, még az is lehet, hogy itt lesznek majd gyakorlaton, szóval... Meg amúgy is, reflexből jöttek a nevek, ahogy mindig ^^"
- Üljetek csak le :3 - mondtam nekik, elvégre úgy pattantak talpra, mintha egyenesen a császár lépett volna be a terembe. Én sose voltam ennyire feszült, egyedül Sir Nighteye tekintete volt képes belém állítani azt a bizonyos karót, de én valahogy sosem éreztem úgy, hogy úgy kéne kezelnem a hősöket, mint valami magas rangú személyt. Lehet azért, mert a mama elég híres, meg minden. Aztán viszont jött pár szó, ami úgy hirtelen megállított, és pislogtam is a lányokra sűrűn. Gondoltam csak félreértettem, és a sensei érdekli őket, de ahogy MisaMisa folytatta, rá kellett jönnöm, hogy... tényleg rólam beszél? Kicsit kapkodtam a fejem köztük, aztán idegesen kuncogni kezdtem.
- Ehhehe... rólam, interjút? - valami olyasmit vártam, hogy kijavít, de nem történt meg a dolog, tényleg velem szerettek volna beszélni. Akkor ezért nincs itt a sensei sem. De, de... miért épp velem? Jelentéktelen vagyok, és szinte ismeretlen.
- M-mi mindent tudtok rólam? - kérdeztem, még mindig a döbbenet hatása alatt állva, de lassacskán azért észbe kaptam, hogy felajánlottam nekik valamit, és a bátrabb lányka élt is az ajánlattal. Homuhomu annyira csendes volt... Ha hős szeretne válni belőle, össze kell szednie magát, egy félénk ember nem való hősnek egyszerűen. Én viszont odabotladoztam a picike konyhához, és öntöttem vizet a vízforralóba, majd bekapcsoltam volna a szerkentyűt, csak... nem működött. A halántékomat vakarva bámultam a gépet, miért nem villant fel a piros lámpa rajta? Megpróbáltam újra bekapcsolni, de most sem jártam sikerrel, szóval óvatosan benéztem mögé, és akkor fedeztem fel a hiba okát. Nem volt bedugva ^^" Gyorsan pótoltam a hiányosságot, és imádkoztam, hogy a lányok ne vegyék észre a ballépésem. Én és a gépek... ^^"
- Sz-szóval állok rendelkezésetekre. Azt hiszem ^^" - pördültem meg, megpróbálva visszanyerni a magabiztos mosolyomat. Mégse bénázhatok két kis tanonc előtt, akik felnéznek rám, meg minden.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 43
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 19

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 16000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Szer. Márc. 14, 2018 3:21 pm

Mosolyogva figyeltem a becenevemet, nem egy szokatlan gesztus, de mindig is érdekes variációk születnek belőle, reméltem egyszer majd a hősnevemhez is kapok belőlük ihletet. Nagisa viszont kissé elhúzta a száját. Én is észrevettem ezt, és ahogy én ismerem, kissé talán komolytalannak tűntél ezzel a szemében.
Illedelmesen helyet foglaltunk. Az épület kisebb pontjait jól megnéztem magamnak, viszonylag sűrűn forgattam a fejemet. Láttam, ahogy időt tölt Faalen a kütyü előtt, de nem adtam neki nagyobb jelentőséget. Addig ameddig a konyhában sürgölődött, esélyt kaptam, hogy még egyszer összeszedhessem a gondolataimat.
Megvártam, hogy vissza térjen közénk, addigra viszont már elő is készítettem egy jegyzetfüzetet, egy csiptetős alátétet és két tollat. Nagisa szintén, sőt hamarabb is előkészült, mint én. Angel visszatért és úgy tűnt kezdi el is hinni, hogy ő lesz a mai nap sztárja.
- Akkor kezdjük. – Feleltem.
- Nos… édesanyád és az állat quiked által váltál nekem érdekessé.  Ha úgy tetszik, a szárnyaid miatt. – Mosolyogtam kedvesen, bár féltem, hogy ha szóba hozom a felmenőjét, akkor inkább csalódott lesz, mintsem örül neki, de őszinte voltam.
- A feladatunk az volt, hogy szárnysegédekkel készítsünk interjút, akiket magunk választhatunk ki. – Majd egy levegővétel után folytattam.
- Szóval az első kérdésem: Édesanyád ugye már egy befutott hős, érdekelne mekkora hatással volt ez rád, valamint… a jelenlegi állapotodban, mint szárnysegéd, hogy éled meg ezt a különbséget? – Bele a közepébe. Addig nem akartam folytatni, ameddig nem látom, hogy fel tudom venni vele a fonalat. Vagyis gördülékenyen haladni előre, félreértések és rossz érzések nélkül. Sose gondolkodtam ezen az újságírói pályán, és picit frusztrál is, de kihívásnak tökéletes, kár hogy végig rögtönözőm az egészet…
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Csüt. Márc. 15, 2018 4:45 pm

Különösen éreztem magam így, a "középpontban", de ezt is szokni kell, azt hiszem. Az akadémia bejárata előtt sokszor lebzsel a média, különösen a sportfesztivál idejének környékén, mert ugye mindenkit érdekelnek a hősök, akik felügyelik az eseményt, meg a jó teljesítményt nyújtó srácok és lányok. Én szerencsére nagyjából elkerültem eddig ezt a fajta felhajtást, talán ez az egyetlen aspektusa a hősi létnek, amit egyáltalán nem várok. Meglátjuk, így kicsiben mennyire fog megkavarni. Mindenesetre most úgy nagyjából készen álltam, visszanyertem a lelki egyensúlyom, és ennek örömére meg is támaszkodtam a pulton, amíg vártam, hogy a víz elérje a megfelelő hőmérsékletet.
- Állat quirkem? - emeltem fel az egyik szárnyamat, és néztem rá. Nem tudom, szerintem elég egyértelmű volt, hogy ezek angyalszárnyak, segítségnek ott van a fejem felett vibráló glória is, szóval pislogtam egy kicsit a megfogalmazásra, de végül úgy döntöttem, nem javítom ki a lányt.
- Hát, nálam hitelesebb szárnysegédet nem találtok :3 - mosolyodtam el, külön kihangsúlyozva a szárny szócskát, és ezzel együtt legyintve egyet a szárnyaimmal. Igaz, csak picit, nem akartam semmit lesodorni. Anno mennyi problémát okozott, hogy nem figyeltem oda a légáramlatokra, amit a szárnyaim keltettek... Közben sípolni kezdett a szerkentyű mögöttem, úgyhogy gyakorlott mozdulatokkal serénykedni kezdtem.
- Szerintem tőle örököltem a segítőkészségem, meg miatta léptem rá erre az őrült pályára is :3 - kezdtem el felelgetni a kérdésekre - De nem tudom, milyen különbségről beszélsz, minden hősnek ugyanaz a célja, akár ügynökséget vezet, akár segédkezik valaki mellett :3 Biztos klassz a népszerűség, de ha valaki ezért akar levizsgázni, az nem való hősnek - mondtam végül, miközben egy tálcára tettem három csészét, a kancsót, meg egy kis aprósüteményt, hogy ellensúlyozza a keserű ízeket, és odaegyensúlyoztam az asztalhoz. Letettem mindkettejük elé egy-egy poharacskát, és kitöltöttem nekik az italt. A szótlan lányka ugyan nem kért, de milyen dolog lenne az, ha kihagynám? Biztos csak félénk :3
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 43
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 19

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 16000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Pént. Márc. 16, 2018 9:04 pm

Legyen az akár glória, akár a csípőjére „akasztott” szárnyacskák, az efféle quirk-ök, még ha inkább tűnnek angyalnak, közelebb álltak az állatokhoz a szememben. Érve ezalatt a hófehér hattyú tollazat szerűséget. Bár érzékeltem, hogy ezzel „fájó” pontjára léptem, esetleg én tűntem túlzottan tudatlannak a szemébe, erre a megrökönyödésén, és viccelődésén kívül semmi jelét nem adta, így nem is törődtem vele a továbbiakban, csupán magamnak nyugtáztam, hogy mire kell jobban ügyeljek vele kapcsolatban. A viccén együtt mosolyogtam vele,még egy halk kuncogást is megejtettem, míg társnőm egy alig észrevehető szemforgatást engedett meg magának. Igazán nem értettem, ha nem tetszik neki valami, mondaná meg, de azt majd egy következő életben, ha látom tőle. A víz hamar felforrt, én pedig addig ameddig nincs közvetlen a közelünkben Angel-sama, nem igazán akartam belemélyedni, így vártam a lényegibb kérdésekkel. Hamarosan lénk került egy tálca, rajta mindhármunknak felszolgálva a forró itallal. A kezeim közé emelve és fújdogálva a teát hallgattam végig a mondatát. Úgy láttam az édesanyjával jó kapcsolatot ápol, hiszen a pozitívumokat emeli ki önmagába is belőle.
- Mit értesz őrültség alatt ezen a pályán Angel-sama? – Ugyan értettem, vagy legalábbis sejtettem, hogy miként érti, de szeretek alapos lenni, bár félek néha ezzel jár némi szőrszálhasogatóság is az esetemben. A csevej kezdett lassan beindulni, és ahogy ez megtörtént megesett az első félreértés is.
- Igen, ezt én is így gondolom. De a hősi lét akaratlanul is vonzza magával a hírnevet. – Engem vonzott, hogy a köztudat felkapottja legyek, de talán a Z.Ö.L.K. – mutatja meg leginkább, hogy nem ez az elsődleges. Nem fejtettem ki bővebben, bár úgy éreztem sikerült egy vitatémát felvetnem, ami ugyan érdekelt volna, de nem ez volt a feladatom.
- Akkor megfordítom a kérdést és másképp teszem fel. Minden ügynökségnek és tagjainak ugyanaz a célja, mégis mindenhol ott lappang a természetes versenyszféra. Akár ügynökségen belül a tagok között, akár az ügynökségek között. Az érdekelne, ezt te miként látod és éled meg? – Dőltem hátra, elemelve egy csokis aprósüteményt a tálcáról. Vártam a választ. A gondolkodási időt, ha volt... egyedül Nagisa-san tollsercegése törte meg.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Szer. Márc. 21, 2018 5:55 pm

Miután lecsüccsentem, keresztbe tettem a lábaim, öntöttem egy kis teát, és kedélyesen kavargatni kezdtem. Én ezt egy egyszerű beszélgetésnek fogtam fel, de úgy tűnt, hogy ők ketten nem egészen így gondolták. Mondjuk még nem igazán voltam ilyen helyzetben, legfeljebb láttam azt, ahogy megrohamozzák a híresebb hősöket, például a tanárokat, de gondoltam miért kéne nekem karót nyelt módon viselkedni? Amúgy se tartottam magam komoly embernek...
- Kell valamennyi őrültség ahhoz, hogy kockáztasd az életed, vagy legalább az egészséged másokért, nem? ^^ - válaszoltam is mosolyogva, majd befejeztem a kotyvasztást, és miután letettem a kanalat, kézbe vettem a csészét és belekortyoltam az italba. Jól esett a kellemes meleg ami kitöltötte a bensőmet, meg egyébként is szomjas voltam, nemrég még mozogtam, ugye. A kérdés hallatán aztán letettem a poharat, és a mutatóujjammal megtámasztottam az államat. Versenyszellem. Én még zöldfülű vagyok, de nem nagyon találkoztam ilyesmivel. Persze van a hősök híres-neves rangsora, de azt hiszem az nem is arra való, hogy méregessék, kinek nagyobb. Viszont egy piti bűnöző egyből berosál, ha az úgynevezett number 3 hős megjelenik a helyszínen mondjuk :3
- Hm, nem, ez nem így működik. Mi mindannyian segítjük egymást, hogy tisztább és biztonságosabb legyen a város. Ha megjelenik egy bűnöző, nem versengés van, hanem együttműködés. Még nem voltál hősvizsgán, ugye? Amikor megszereztem az ideiglenes hősengedélyem, ez volt az első dolog, amit belénk sulykoltak a vizsgán. A csapatmunka. Az iskolában a rivalizáláson van a hangsúly eleinte, hogy könnyebben és gyorsabban tudjunk fejlődni, de az igazán fontos az a csapatmunka, tudod? ^^ - magyaráztam. Gondolom ő csak a sportfesztivált látja, pedig ott is mindig van csapatverseny, de az első igazi próba ebből a szempontból az tényleg az első hősvizsga.
- A kis barátnőd csak jegyzetelni van itt? - kérdeztem Misamisát, majd Homuhomu felé fordítottam a fejem, és rámosolyogtam.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 43
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 19

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 16000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Vas. Márc. 25, 2018 10:56 am

Miután mindannyian kényelmesen elhelyezkedtünk, bele is vágtam a kérdések közepébe.
- Ezen… így még nem gondolkodtam. Én úgy vélem ez önzetlenség vagy… egyesek esetében akik alul értékelik magukat így akarnak bizonyítani. – Az őrültséget, úgy értettem hogy az adrenalin „bolondokra” gondol, akik az élvezetért harcolnak, valamint a hősködésnek nem minden területe veszélyes. Főleg azoké akik terepre mennek, de a szárnysegédek sokszor… semmibe vannak véve, pedig a hősöknek is hatalmas problémájuk lenne a segítség nélkül.
A kérdésemre, amiben a rivalizálást hoztam fel, hiszen elég csupán a legutóbbi gyakorlati órára gondolni, kellő alapnak szolgált, hogy idekint még durvábban alakuljanak a dolgok. Amikor megkérdezte, hogy nem voltam-e még vizsgán, ingattam a fejem. De egy ideig még rágódtam a hallottakon. Egyrészt, hogy talán csak ezt kell! neki mondania, hogy az ügynöksége hírneve megmaradjon és épüljön. A másik, elméletből is ezt tanultuk, így tud csak működni és így van értelme… De tudjuk, a gyakorlat és az elmélet sokszor üti egymást… Valahogy elakadtak a gondolataim. Talán az a kettősség bizonytanított el, hogy mennyire hihetek neki? Viszont… ha nem teszem, akkor meg feleslegessé és elbaltázott válik az interjú. Valahogy, fogást kéne találni. Egy megfelelő keresztkérdést… Semmi nem jutott az eszembe. Hálát adtam a teának, amivel húzhattam picit az időt, de nem a végtelenségig. Nem akadhatok meg.
- Értem. Elméletből tanultuk is, de ezek alapján szörnyű rosta vár a jelenlegi évfolyamunkra. – Nagisa talán első önálló megmozdulása, hogy alig észrevehetően együttértően bólogatott.
Angel figyelme is Nagisára terelődött, és a kérdését a lány a papír mögül kiemelkedő már-már, leplezetlen gyilkos pillantással jutalmazta. Oké,talán pici túlzás akad benne, de a lényeget tükrözi. Direkt nem szóltam közbe, hiszen az első mondatom az lett volna, hogy nem vagyunk barátok, valamint… legalább ki kényszerül a komfortzónájából egy picit.
- Csak folytassátok. – Szólalt meg félénksége ellenére hideg hangon.
- Szerintem, arra kíváncsi, hogy téged mi érdekel. – Intéztem Nagisa felé a mondatot, aki most velem játszotta el az előző lassú, kimért pillantást.
- Mitsukai-san, elmesélnéd miként telik egy átlagos heted az ügynökségen, mint szárnysegéd? – Lassú, hűvös szavak, távolságtartó hangsúly, és egy cseppnyi valós érdeklődést vagy lelkesedést sem lehetett felfedezni a hanglejtésében.
- Remek! Én se csináltam volna jobban! Nekem is ez lett volna a következő kérdésem! – Csaptam vállba a lányt persze csak finoman. Legalábbis az ő esetében ügyeltem erre. De mit tehetek én erről, impulzív vagyok és aminek ki kell jönni, az utat tör magának. Főleg, mivel most nagy kő esett le a szívemről, hiszen megmentett egy felsüléstől.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Szomb. Márc. 31, 2018 4:30 pm

Elmosolyodtam a megállapítására. Sok-sok ember van, akik tudnak önzetlenek lenni, vagy képesek kisebb-nagyobb mértékben segíteni, támogatni másokat, de mi, akik egészen messzire is hajlandóak vagyunk elmenni mások érdekében, azt hiszem egy külön állatfajnak számítunk. Nekem is idő kellett, amíg kellően elhivatottá váltam, néhány társammal ellentétben én nem kezdtem konkrét célokkal, elképzelésekkel, de ehhez a szakmához ez mindenképp szükséges volt. Ha nem alakul ki, akkor pont az fog hiányozni belőled, ami megkülönbözteti a valódi hősöket az átlagos, segítőkész emberektől.
- Elhatározás kérdése ^^ Ha nem lesz más választásotok, még a legkülöncebb egó-pisták is be fognak állni a sorba. Másképp nem tudják elérni a közös célt, és nem lesznek belőlük hivatásos hősök ^^ - mondtam kedélyesen. Ugyan a tanárok próbálnak felkészíteni rá, vannak csapatmunkára épülő feladatok, gyakorlatok és vizsgák, de amikor bedobnak a mély vízbe, az mégiscsak sokkoló tud lenni. Ott válik el először, ki mennyire eltökélt a céljai érdekében. Homuhomu példának okáért nem maradhat ilyen távolságtartó és félénk, másképpen nem lesz alkalmas se a csapatmunkára, se a másokkal való kommunikációra. Mármint, ha nem tudod megnyugtatni a bajban lévő embereket, az elég nagy probléma... Annak viszont örültem, hogy megszólalt, még ha kicsit unszolni is kellett. Szélesebbé vált a mosolyom, majd a mutatóujjam az államnak támasztva elgondolkodtam.
- A sensei mindig csak egyvalakit visz magával járőrözni, szóval minden héten van két nap, amikor az egész napot kint töltjük kettesben... - itt egy picit azt hiszem, elpirultam - ...a többi napon pedig itt sürgölődünk. Takarítás, papírmunka, edzés, sok apróság ^^ - válaszoltam örömmel - Nem túl izgalmas, de úgy kell felfogni, mintha egy jól működő gépezetben te lennél a legapróbb fogaskerék. Jelentéktelennek tűnik, de ha kiveszed, az egész szerkezet szétesik *.* - itt pedig azt hiszem, kicsit furcsán csillant meg a szemem. Szerencsétlenül fogalmaztam, ahogy lelki szemeim előtt megjelent a széteső szerkezet, nyomban izgalomba jöttem...
- Izé-hozé. Én is kérdezhetek tőletek? :3 - próbáltam is nyomban elterelni a figyelmem.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 43
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 19

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 16000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Misa Misaki on Kedd Május 08, 2018 5:17 pm

Érdeklődve hallgattam a válaszát és bár feltűnt úgy tűnik mint aki magáról beszél, mégis nagy általánosságokat hozott fel válaszként. Valamiért szerettem volna picit ellenkezni, vagy rákontrázni a válaszaira, de ez nyilván ismét azért van, mert olyasvalakivel kerültem össze, akinek az élet több része is összejött, legalábbis látszólag. Tehát irígykedtem. Sürgősen tennem kellett valamit, ezen rossz tulajdonságom ellen, hisz legalább a harmadik eset, hogy valamilyen módon de gátolja, hogy őszintén és önfeledt tudjak kommunikálni. Nagisa nem volt annyira félénk szerintem, mint amennyire elsőnek tűnik, de fura volt az tény. Pár mondatot lejegyzetelt, majd ismét felemelte a papírról a tekintetét, így észrevette, hogy kissé belepirultál a saját mondandódba. Nem várta meg, hogy befejezd, már monoton hangon, lassan formálva a szavakat, - persze ez az ő természetes tempója – hangzott is a következő kérdés.
- Jól látom, hogy a sensei-ed irányába táplálsz némi gyengéd érzelmet? – A kérdés tartalma szenvtelen volt, még akkor is, ha igencsak szolid szavakkal tűzdelte körbe.
- Nagisa! – Kiáltottam fel, zavaromban.
- Ilyet nem illik kérdezni! – Hadonásztam a kezeimmel, és sűrű bocsánatkérő pillantásokat vetettem Angel-sama irányába. Amennyiben folytattad a választ, azt is meghallgattuk. A szokatlan fény tükrözésére felfigyeltem és egy belső értetlen „hát jó…”-val elintéztem. Miközben alig észrevehetően távolabb húzódtam és ajkaimat összepréselve próbáltam előhívni a memóriámból az előkészített kérdések egyikét, de mire megtehettem volna, te megtetted.
- Persze. – Mosolyodtam el. Bár remélem, nem szeretne Nagisa miatt bosszút állni és kínos helyzetbe hozni. A társam kifejezéstelen arccal bámult téged, miközben bólintott egyet.
avatar
Misa Misaki

Posts : 71
Reputation : 4
Join date : 2018. Mar. 03.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5600

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő] Misukai & MisaM - Az interjú

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 :: Játéktér :: Tokió :: Taito

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.