[Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
2 posters
1 / 2 oldal • 1, 2
[Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
-Megállni! Azt mondtam álljon meg a szentségit! Ne keljen kétszer mondanom. – üvöltöttem teli torokból miközben minden erőmmel a futásra koncentráltam.
Elég különös látvány lehetett amint fejvesztve rohan egy fickó mögötte egy másik elég divatosan felöltözve méghozzá abban a negyedben. Reggel hatkor még kicsit korán van az üldözésekhez azonban nem én akartam a fél várost átrohanni. Tegyük hozzá, hogy még nem is azzal az alak van dolgom, hanem a nála lévő nagyobbacska cipődobozzal. Mikor először összefutottunk szépen megkértem, hogy adja át nekem erre ő menekülőre fogta a dolgot. Az a nyavalyás kocsim a változatosság kedvéért megint nem akart elindulni ezért köphettem ki a tüdőmet.
-Meglátod, mit kapsz tőlem, amiért megfuttattál csak kapjalak el. – úgy tűnt nem használ semmit a nyugtató beszédem.
Váratlanul egy zöld buborék jelent meg a célpontom mögött, ami lágyan elkezdett felém lebegni.
-A francba! – fakadt ki belőlem majd oldalra ugrottam.
A manővernek köszönthetően sikerült kikerülnöm azt a valamit ám emiatt fellöktem egy bevásárló szatyrokat cipelő férfit.
-Bocsánat. Állatira nyomozok. – mondtam neki miközben megállás nélkül loholtam akár egy eszelős.
A célpontom egyszer már bevetette ezt a technikát amivel egy gyanútlan járó kellőt talált el és higgyétek el ti sem szeretnétek neki ütközni. Szegény ember azon nyomban térdre rogyott és felváltva kapkodott levegőért illetve hányta ki azt az ételt, amit az elmúlt napokban elfogyasztott. Én személy szerint büntetném azon embereket, akiknek a fenekéből jön elő a különleges képességük mint annak. Másodjára rohanhattam körbe a negyedet mikor is valamilyen ismeretlen oknál fogva elvesztettem szem elől. Az egész testem úszott a verejtéktől a szívem a torkomban dobogott közben pedig meg tudtam volna valakit fojtani annyira dühös voltam. Valami mocorgást halottam az egyik szemetes konténer felől ezért elővettem a pisztolyomat és elindultam megnézni. A célpontom volt az és látszólag jobban ki volt merülve, mint én. A fegyvert ráfogtam és felszólítottam, hogy adja át a csomagot. Úgy tíz méterre állhattam tőle azért, nehogy észrevegye, hogy a revolveremen nincsen egy golyó sem. Nehéz idők jártak rám akkoriban és nem jutott pénz lőszerre.
- Ideadod vagy lelőjelek? Amint velem műveltél az elmúlt fél órában gond nélkül szíven lőnélek, azonban ne akarjunk fölösleges munkát csinálni a takarítóknak.
Néhányan bizonyára csodálkoztok, miért voltam ennyire elszánt ezért én most megadom a választ. Az épületben ahol lakom az egyik hölgy szakított a barátjával, aki bosszúból magával vitte a kedvenc macskát. Megígérte nekem, hogy süt nekem egy almás pitét, ha visszaszerzem neki az ő mindenét, ráadásul épségben.
Elég különös látvány lehetett amint fejvesztve rohan egy fickó mögötte egy másik elég divatosan felöltözve méghozzá abban a negyedben. Reggel hatkor még kicsit korán van az üldözésekhez azonban nem én akartam a fél várost átrohanni. Tegyük hozzá, hogy még nem is azzal az alak van dolgom, hanem a nála lévő nagyobbacska cipődobozzal. Mikor először összefutottunk szépen megkértem, hogy adja át nekem erre ő menekülőre fogta a dolgot. Az a nyavalyás kocsim a változatosság kedvéért megint nem akart elindulni ezért köphettem ki a tüdőmet.
-Meglátod, mit kapsz tőlem, amiért megfuttattál csak kapjalak el. – úgy tűnt nem használ semmit a nyugtató beszédem.
Váratlanul egy zöld buborék jelent meg a célpontom mögött, ami lágyan elkezdett felém lebegni.
-A francba! – fakadt ki belőlem majd oldalra ugrottam.
A manővernek köszönthetően sikerült kikerülnöm azt a valamit ám emiatt fellöktem egy bevásárló szatyrokat cipelő férfit.
-Bocsánat. Állatira nyomozok. – mondtam neki miközben megállás nélkül loholtam akár egy eszelős.
A célpontom egyszer már bevetette ezt a technikát amivel egy gyanútlan járó kellőt talált el és higgyétek el ti sem szeretnétek neki ütközni. Szegény ember azon nyomban térdre rogyott és felváltva kapkodott levegőért illetve hányta ki azt az ételt, amit az elmúlt napokban elfogyasztott. Én személy szerint büntetném azon embereket, akiknek a fenekéből jön elő a különleges képességük mint annak. Másodjára rohanhattam körbe a negyedet mikor is valamilyen ismeretlen oknál fogva elvesztettem szem elől. Az egész testem úszott a verejtéktől a szívem a torkomban dobogott közben pedig meg tudtam volna valakit fojtani annyira dühös voltam. Valami mocorgást halottam az egyik szemetes konténer felől ezért elővettem a pisztolyomat és elindultam megnézni. A célpontom volt az és látszólag jobban ki volt merülve, mint én. A fegyvert ráfogtam és felszólítottam, hogy adja át a csomagot. Úgy tíz méterre állhattam tőle azért, nehogy észrevegye, hogy a revolveremen nincsen egy golyó sem. Nehéz idők jártak rám akkoriban és nem jutott pénz lőszerre.
- Ideadod vagy lelőjelek? Amint velem műveltél az elmúlt fél órában gond nélkül szíven lőnélek, azonban ne akarjunk fölösleges munkát csinálni a takarítóknak.
Néhányan bizonyára csodálkoztok, miért voltam ennyire elszánt ezért én most megadom a választ. Az épületben ahol lakom az egyik hölgy szakított a barátjával, aki bosszúból magával vitte a kedvenc macskát. Megígérte nekem, hogy süt nekem egy almás pitét, ha visszaszerzem neki az ő mindenét, ráadásul épségben.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Napok óta egy bizonyos dolgon ügyködöm. A klubb jól megy és talán túl jól, hogy itt megálljak. Éppen emiatt keresem a legjobb helyet egy ilyesmi klubbnak, legyünk őszinték a város ezen részében lenne a legcélszerűbb megnyitni. Rengeteg hasonló szórakozóhely van itt, ami viszont negatívum.
Ezen gondolatokban elmerülve sétálgattam az egyik utcán amikor hirtelen valaki meglökött. Egy elég udvariatlan személy, ráadásul ezzek egyidőben napszemüvegem leesett az arcomról és összetört ahogyan a földön landolt. Éppen nyúlok lefelé a maradványokért, amikor egy másik alak is elrohan mellettem, szerencsére őt már időben észreveszem és arrébb lépek előle.
-Mi a fene folyik itt?!
Nem szeretem ha így viselkednek az emberek, ráadásul érdekel, hogy mi történik körülöttem. DE a legfontosabb, hogy a szemüvegem valaki kifizeti!
Így amint felszedem a maradványait a szép kéklencsés napszemüvegemnek utánuk futok. Nem is telik sok időbe amíg a második alakot látom befutni az egyik sikátorba. Lassan fordulok be a sarkon és éppen elkapom a szavait
-KHM!-köszörülöm meg a torkomat figyelem felhívásképp
-Elnézést kérek a zavarásért, de nem engedhetem, hogy lelője. Mármint most még nem. Tartozik nekem a szemüvegem árával
Most tekintsünk el légyszi attól, hogy teljesen feleslegesen ütöm bele az orromat egy olyan dologba amibe nem kéne. De komolyan ne nézzetek már így!
Szóval ez az a pillanat amikor észreveszem a fegyvert, nem is hagyom szó nélkül
-Ne haragudj, de látom milyen pisztolyod van, ha el akarod azzal innen találni menj kicsit közelebb-Mondom neki, miközben mellélépkedek ha engedi. Persze nem túl hangosan, mert akit üldözött jön nekem 1500¥-nel.
-Szóval nem tudom ennek a muksónak mi baja veled, nekem elég a szemüvegem ára és itt sem vagyok.
Ezen gondolatokban elmerülve sétálgattam az egyik utcán amikor hirtelen valaki meglökött. Egy elég udvariatlan személy, ráadásul ezzek egyidőben napszemüvegem leesett az arcomról és összetört ahogyan a földön landolt. Éppen nyúlok lefelé a maradványokért, amikor egy másik alak is elrohan mellettem, szerencsére őt már időben észreveszem és arrébb lépek előle.
-Mi a fene folyik itt?!
Nem szeretem ha így viselkednek az emberek, ráadásul érdekel, hogy mi történik körülöttem. DE a legfontosabb, hogy a szemüvegem valaki kifizeti!
Így amint felszedem a maradványait a szép kéklencsés napszemüvegemnek utánuk futok. Nem is telik sok időbe amíg a második alakot látom befutni az egyik sikátorba. Lassan fordulok be a sarkon és éppen elkapom a szavait
-KHM!-köszörülöm meg a torkomat figyelem felhívásképp
-Elnézést kérek a zavarásért, de nem engedhetem, hogy lelője. Mármint most még nem. Tartozik nekem a szemüvegem árával
Most tekintsünk el légyszi attól, hogy teljesen feleslegesen ütöm bele az orromat egy olyan dologba amibe nem kéne. De komolyan ne nézzetek már így!
Szóval ez az a pillanat amikor észreveszem a fegyvert, nem is hagyom szó nélkül
-Ne haragudj, de látom milyen pisztolyod van, ha el akarod azzal innen találni menj kicsit közelebb-Mondom neki, miközben mellélépkedek ha engedi. Persze nem túl hangosan, mert akit üldözött jön nekem 1500¥-nel.
-Szóval nem tudom ennek a muksónak mi baja veled, nekem elég a szemüvegem ára és itt sem vagyok.
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Nem tudom, hogy a pisztolyomban lett volna töltény betartottam-e volna az ígéretemet vagy sem. Tényleg alaposan megfuttatott és rettenetesen szúrt az oldalam, de nem szeretném megtudni, hogy képes, lennék tényleg valakit hidegvérrel kivégezni. Kétség kívül elég alapos okom lett volna a gyilkolásra bár ismerte olyat, aki előtte még meg is kínozta volna. Szóval ott álltam fegyverrel a kezemben és vártam, hogy mi fog történni. A háta mögül valaki megszólalt, ami némi kép meglepett, de szerencsére nem túlzottan. Elég éles helyzetben volt már részem, hogy tudjam, mit kell ilyenkor tenni. Kissé oldalra fordítottam a fejemet, hogy a szemem sarkából láthassam a jövevény ám még mindig szemmel tudtam tartani a célpontot. Csak a fejét láttam innen tudtam, hogy egy fickó az és valamilyen szemüvegről beszélt.
- Hé, haver fogalmam sincs, miről beszélsz, de nem is érek rá. Ezt elintézem és megbeszélhetitek.
Úgy tűnt az idegen srác valamelyest értett a fegyverekhez, mert azt mondta közelebb kell mennem, ha el, akarom találni. Én úgy tudtam Smith&Wesson 36 huszonhárom méterig lő pontosan. Ezután ismét a szemüvegét említette majd mellém lépet. Úgy tűnt nem a másikkal van, de azért felelőtlenség volt magam mellé engedni. Nem tudom mit képzelt magáról az az idióta, de két kézre fogta a dobozt akár egy rögbi labdát és ordítva elindult előre. Bizonyára arra számított, hogy kettőnk között sikerülhet áttörnie, de korábban kell annak felkelnie, aki az én eszemen akar túljárni. Megváltoztattam a fogást a fegyveremen és mikor pár lépésnyire volt tőlem, erőből hozzá vágtam a homlokához, amitől összeesett. Nagy szerencsémre nem a dobozra ezért a hóna alá nyúltam fölsegítettem és hátra szorítottam a jobb karját.
- Ezt nem mindenki előtt fedem fel, de rendelkezem egy rendkívüli képességgel, ami a hősök között is ritkaság számba megy. Befolyásolni tudom az emberek jellemét és a memóriáját. Ezt szeretném is demonstrálni. Nem lopod el többet mások háziállatát.
- Menj a francba.
- Nem halottam jól. Ellopod mások háziállatát még egyszer. – ezzel csavartam egyet a karján.
- Nem lopom el még egyszer más háziállatát. – üvöltötte miközben egy könnycsepp kicsordult a szeméből.
- Látja? Annyira meghatotta, hogy elkezdett sírni. Itt a következő. Kifizetet a szemüveg árát.
- Ki-kifizetem a szemüveg árát.
- Tudsz te.
Ellengettem majd az a barom, futásnak indult, de én se akkor jöttem le a falvédőről. Akkorát rúgtam a valagába, hogy vagy fél métert csúszott az orrán. Lehajoltam hozzá kivettem a pénztárcáját, amiben vagy 5000¥ volt.
- Mennyivel is jön magának? – kérdeztem a jövevényt.
Úgy terveztem, hogy kifizetem, a szemüveg árát majd zsebre vágok, kétezret a többet pedig rászórom a fickóra.
- Hé, haver fogalmam sincs, miről beszélsz, de nem is érek rá. Ezt elintézem és megbeszélhetitek.
Úgy tűnt az idegen srác valamelyest értett a fegyverekhez, mert azt mondta közelebb kell mennem, ha el, akarom találni. Én úgy tudtam Smith&Wesson 36 huszonhárom méterig lő pontosan. Ezután ismét a szemüvegét említette majd mellém lépet. Úgy tűnt nem a másikkal van, de azért felelőtlenség volt magam mellé engedni. Nem tudom mit képzelt magáról az az idióta, de két kézre fogta a dobozt akár egy rögbi labdát és ordítva elindult előre. Bizonyára arra számított, hogy kettőnk között sikerülhet áttörnie, de korábban kell annak felkelnie, aki az én eszemen akar túljárni. Megváltoztattam a fogást a fegyveremen és mikor pár lépésnyire volt tőlem, erőből hozzá vágtam a homlokához, amitől összeesett. Nagy szerencsémre nem a dobozra ezért a hóna alá nyúltam fölsegítettem és hátra szorítottam a jobb karját.
- Ezt nem mindenki előtt fedem fel, de rendelkezem egy rendkívüli képességgel, ami a hősök között is ritkaság számba megy. Befolyásolni tudom az emberek jellemét és a memóriáját. Ezt szeretném is demonstrálni. Nem lopod el többet mások háziállatát.
- Menj a francba.
- Nem halottam jól. Ellopod mások háziállatát még egyszer. – ezzel csavartam egyet a karján.
- Nem lopom el még egyszer más háziállatát. – üvöltötte miközben egy könnycsepp kicsordult a szeméből.
- Látja? Annyira meghatotta, hogy elkezdett sírni. Itt a következő. Kifizetet a szemüveg árát.
- Ki-kifizetem a szemüveg árát.
- Tudsz te.
Ellengettem majd az a barom, futásnak indult, de én se akkor jöttem le a falvédőről. Akkorát rúgtam a valagába, hogy vagy fél métert csúszott az orrán. Lehajoltam hozzá kivettem a pénztárcáját, amiben vagy 5000¥ volt.
- Mennyivel is jön magának? – kérdeztem a jövevényt.
Úgy terveztem, hogy kifizetem, a szemüveg árát majd zsebre vágok, kétezret a többet pedig rászórom a fickóra.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Csak lapultam tulajdonképpen és figyeltem hogyan intézik az ügyeket. Nem akartam nagyon beleavatkozni a dologba, egyszerűbbnek tűnt megvárni mi sül ki belőle. Egy dolog viszotn zavart egy kicsit, hogy havernak szólított. Láttam már fura szerzeteket és különös szavajárásúakat, de nem Japánban, erre még a mai napig fontos a formális megszólítási forma, bármennyire is legyen rendkívüli a helyzet.
-Én vigyáznék egy picit...-Szóltam amikor elkezdett felénk támadni a fura alak. Szerencsére ma sem kell használnom a képességemet így csak nézem ahogy a szembe futó figura homlokának csattan a pici vasdarab. Ahogy összeesik kénytelen vagyok egy picit sajnálni őt. Nem kellemes érzés amikor ilyen történik, de jobb mintha lelőtte volna...
A férfi képessége meglepett. Ilyen jelenetet nem látni minden nap az utcákon, és mielőtt még vége lett volna picit kuncogtam.
-Köszönöm a segítséget. Igazán rendkívüli képességgel rendelkezik uram, azt meg kell hagyni. 1500 Yen volt a szemüvegem.-tettem hozzá a fura küllemű alaknak, majd vettem a bátorságot és lenyúltam az aprócska pisztolyért. Ekkor vettem észre, hogy tökéletesen üres volt. Tulajdonképpen átverés áldozata lett a fickó.
-Öööööö ugye tudja, hogy ebben egy árva golyó sincs?-és ekkor döbbentem rá valamire
-Várjon azon viszont most kezdek gondolkodni. Nem véletlen maga rabolja ki ezt a szerencsétlent?-még éppen időben. A fegyver nálam a tag leterítve és én lassan kapcsolok. Egy rossz komédia kezdő jelenetében vagyok? Az mindenképpen egy érdekes fordulat lenne, és sajnos úgy tűnik, hogy ebben az esetben én vagyok az első szerencsétlen áldozat, akinek rohanni és sikítania kell segítségért, persze ha csak az enyém ez a szerep, bár nekem nem állna jól. Pláne, hogy jelen helyzetből könnyedén letudnám teríteni. Ő felkészületlen volt nálam a fegyvere amivel én is tudok dobni, plusz végső soron van képességem amivel vagy támadok vagy védekezek. Csak ehhez tudnom is kéne, hogy most ki kicsoda...
-Én vigyáznék egy picit...-Szóltam amikor elkezdett felénk támadni a fura alak. Szerencsére ma sem kell használnom a képességemet így csak nézem ahogy a szembe futó figura homlokának csattan a pici vasdarab. Ahogy összeesik kénytelen vagyok egy picit sajnálni őt. Nem kellemes érzés amikor ilyen történik, de jobb mintha lelőtte volna...
A férfi képessége meglepett. Ilyen jelenetet nem látni minden nap az utcákon, és mielőtt még vége lett volna picit kuncogtam.
-Köszönöm a segítséget. Igazán rendkívüli képességgel rendelkezik uram, azt meg kell hagyni. 1500 Yen volt a szemüvegem.-tettem hozzá a fura küllemű alaknak, majd vettem a bátorságot és lenyúltam az aprócska pisztolyért. Ekkor vettem észre, hogy tökéletesen üres volt. Tulajdonképpen átverés áldozata lett a fickó.
-Öööööö ugye tudja, hogy ebben egy árva golyó sincs?-és ekkor döbbentem rá valamire
-Várjon azon viszont most kezdek gondolkodni. Nem véletlen maga rabolja ki ezt a szerencsétlent?-még éppen időben. A fegyver nálam a tag leterítve és én lassan kapcsolok. Egy rossz komédia kezdő jelenetében vagyok? Az mindenképpen egy érdekes fordulat lenne, és sajnos úgy tűnik, hogy ebben az esetben én vagyok az első szerencsétlen áldozat, akinek rohanni és sikítania kell segítségért, persze ha csak az enyém ez a szerep, bár nekem nem állna jól. Pláne, hogy jelen helyzetből könnyedén letudnám teríteni. Ő felkészületlen volt nálam a fegyvere amivel én is tudok dobni, plusz végső soron van képességem amivel vagy támadok vagy védekezek. Csak ehhez tudnom is kéne, hogy most ki kicsoda...
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
A nézelődő próbált figyelmeztetni mikor az a tulok elindult ám erre nem volt semmi szükség. Mióta magányos farkasként tengettem a minden napjaimat láttam és tapasztaltam pár dolgot. Tudom nem szép dolog elvenni mások pénzét azonban sokkal jobban járt mintha mindent elvettem volna tőle. Egy kisebb maratont futottam le e miatt a rohadék miatt ráadásul elég rosszul álltam anyagilag. Sokra nem futotta belőle azonban mégis csak több volt a semminél. A vendég megköszönte a segítséget és közölte velem 1500 Yen-be került a szemüvege. Nem értettem mi kerülhetett ennyibe egy vacak üvegdarabon azonban ez az én problémám volt. A beszéd stílusa azonban valamiért olyan furcsa volt ráadásul a hangjában sem stimmelt valami csak arra nem jöttem rá, hogy mi. Volt oly kedves, hogy felvette a fegyveremet a földről, amiről én egy pillanatra megfeledkeztem. Ekkor vette észre, hogy a pisztolyban nem volt golyó és ezt megosztotta velem is.
-Talán ezért is nem lőttem agyon mikor megpróbált elmenekülni. Bár egy olyan profi, mint én nélküle is boldogul.
A jövevény kissé megilletődve kérdezte tőlem, hogy nem-e én akarom kirabolni ezt a szerencsétlent.
-Ez az izé minden csak nem szerencsétlen. Egy hölgy megkért, hogy keresem fel az expasiát aki elrabolta a macskáját és szerezzem vissza az állatot. Ez a barom képes volt a fél városon keresztül rohanni előlem és szívem majd kiszakadt a helyéről. Úgy érzem, ennyit megérdemlek, ráadásul a magánnyomozók nem keresnek olyan sokat.
Jobban megnéztem a beszélgető társamat és ekkor tudatosult bennem, hogy egy hölggyel beszélgetek én meg lehaveroztam. Nem kértem tőle bocsánatot, mert abba reménykedtem, hogy ő is megfeledkezik róla.
-Most döntenem kell. Ebből a pénzből vagy töltényt veszek vagy elmegyek enni valamit. Mondja kisasszony velem tart? – mondtam miközben a fegyveremért nyúltam.
-Talán ezért is nem lőttem agyon mikor megpróbált elmenekülni. Bár egy olyan profi, mint én nélküle is boldogul.
A jövevény kissé megilletődve kérdezte tőlem, hogy nem-e én akarom kirabolni ezt a szerencsétlent.
-Ez az izé minden csak nem szerencsétlen. Egy hölgy megkért, hogy keresem fel az expasiát aki elrabolta a macskáját és szerezzem vissza az állatot. Ez a barom képes volt a fél városon keresztül rohanni előlem és szívem majd kiszakadt a helyéről. Úgy érzem, ennyit megérdemlek, ráadásul a magánnyomozók nem keresnek olyan sokat.
Jobban megnéztem a beszélgető társamat és ekkor tudatosult bennem, hogy egy hölggyel beszélgetek én meg lehaveroztam. Nem kértem tőle bocsánatot, mert abba reménykedtem, hogy ő is megfeledkezik róla.
-Most döntenem kell. Ebből a pénzből vagy töltényt veszek vagy elmegyek enni valamit. Mondja kisasszony velem tart? – mondtam miközben a fegyveremért nyúltam.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Elég fura figurákkal találkozom. Például aki előttem áll egy olyan magánnyomozó aki homlokon dobálja a pisztolyával a célpontjait. Mi ez ha nem fura?
-Hát én akkor megnézném tényleg nem-e egy cipőt csempészett az a fickó.-ezt veheti kis bizalmatlanságnak is, de inkább csak biztosra akartam, hogy menjen, mielőtt még ki is rabolja... ha értitek.
-Naa és mivan már nem is vagyok haver? Háát pedig azt hittem tök jóban vagyunk meg minden...-tettem hozzá kicsit viccelődve. Persze nem baj ha hölgyemnek szólít, sőt értékelem is, de mivel a fura fickó ilyen szituációba hozott, nos nem is tudom mennyit gondolkodjak ezen. Ha elmegyek vele, akkor lehet egy jót csevegek vele.
-Tudja mit szívesen elfogadom az ajánlatát, csak egy fontos kérdésem maradt...-Kicsit érdekesen reagál a dolgokra és ha már itt vagyunk, nos szeretem ugratni őt. Mert miért ne?
-lőszert venni akar elvinni vagy egy reggelire?-és ezt sem árulta el nekem. Mintha nem lenne egyébként egyértelmű. Ugye hogy nem az?
-A lőszer vásárláshoz mondjuk kicsit korán van még-Nem mintha céloznék valamire. Igaz reggel hat van, de ha az ember jó helyen keresi amit keres, akkor ilyenkor már bőven lehet venni lőszert, meg fegyvert, mondjuk pisztolyt vagy gépfegyvert. Keményebbeknek akciósan adnak páncéltörőt és harckocsit is.
Ne kérdezzétek honnan tudom, elég legyen annyi, hogy volt már rá példa, hogy két harckocsit kellett szereznem, amit aztán Malajziába vittek. A vicc az volt, hogy nem azonnal harcolni vitték őket, hanem először pár alakváltó quirkes tagnak mutatták meg, akik aztán jó kis tankokká változtak.
-Hát én akkor megnézném tényleg nem-e egy cipőt csempészett az a fickó.-ezt veheti kis bizalmatlanságnak is, de inkább csak biztosra akartam, hogy menjen, mielőtt még ki is rabolja... ha értitek.
-Naa és mivan már nem is vagyok haver? Háát pedig azt hittem tök jóban vagyunk meg minden...-tettem hozzá kicsit viccelődve. Persze nem baj ha hölgyemnek szólít, sőt értékelem is, de mivel a fura fickó ilyen szituációba hozott, nos nem is tudom mennyit gondolkodjak ezen. Ha elmegyek vele, akkor lehet egy jót csevegek vele.
-Tudja mit szívesen elfogadom az ajánlatát, csak egy fontos kérdésem maradt...-Kicsit érdekesen reagál a dolgokra és ha már itt vagyunk, nos szeretem ugratni őt. Mert miért ne?
-lőszert venni akar elvinni vagy egy reggelire?-és ezt sem árulta el nekem. Mintha nem lenne egyébként egyértelmű. Ugye hogy nem az?
-A lőszer vásárláshoz mondjuk kicsit korán van még-Nem mintha céloznék valamire. Igaz reggel hat van, de ha az ember jó helyen keresi amit keres, akkor ilyenkor már bőven lehet venni lőszert, meg fegyvert, mondjuk pisztolyt vagy gépfegyvert. Keményebbeknek akciósan adnak páncéltörőt és harckocsit is.
Ne kérdezzétek honnan tudom, elég legyen annyi, hogy volt már rá példa, hogy két harckocsit kellett szereznem, amit aztán Malajziába vittek. A vicc az volt, hogy nem azonnal harcolni vitték őket, hanem először pár alakváltó quirkes tagnak mutatták meg, akik aztán jó kis tankokká változtak.
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Ott több dologra is sikerült fény derítenem ezek közül az egyik, hogy az, akinek tönkrement az üldözésünk miatt a szemüvege, egy nő. A másik, hogy ez a hölgy nem szívbajos és jó pár dolgon mehetett keresztül. A normál emberek elrohantak volna mikor annak az idiótának a karját csavargattam vagy legalább kifogásolták volna. Ennek ellenére ez a nőszemély minden zokszó nélkül nézte végig amint mondj úgy fizikai erőszakot alkalmaztam egy másik polgáron. A legtöbb ember rendelkezik, valamilyen különleges képességgel ennek ellenére nem mindenki tud vele bánni. Egy részük leblokkol vész esetén vagy esetleg sarkon fordulnak és elrohannak. Megkérdezte tőlem megnézheti-e a dobozt, nehogy más legyen benne, mint amit mondtam.
-Ha lehet inkább ne, mert nem akarom, hogy elszökjön. De ha megfogja, akkor érezni fogja vagy meghallgathatja.
Azért egyik szememet rajta tartottam, mert nem akartam üldözőbe venni egy másik tolvajt. Hogy oldjam a feszültséget és eltereljem a figyelmet ama hibámról, hogy férfinak néztem úgy döntöttem meghívom reggelizni. Arra számítottam, hogy vagy beleegyezik vagy pedig elutasítsa ám, ami következett arra nem gondoltam. Panaszosan kérdezte, hogy már nem vagyunk haverok, mert úgy hitte kezdünk összebarátkozni. Egy széles mosoly terült el az arcomon mikor rájöttem csak viccelődni próbál velem.
- Tudja kissé kifulladtam a rohangászástól és olyankor mindenféle marhaságot hordok össze.
Ez után azt kérdezte, hogy hova akartam meghívni őt-lőszert vásárolni vagy reggelizni.
- Én ökör. – mondtam majd jó nagyot csaptam a homlokomra.
Most már tisztán láttam, hogy eme nő előtt csak egyértelműen szabad beszélni, mert különben kiforgatja minden szavamat. Nem mintha zavart volna, sőt mi több még mutatott is egy kissé.
- Természetesen reggelire gondoltam. Lőszerre nekem nincs is szükségem maga a pisztoly is bőven elég. Visszakaphatnám Smithyt?
Majd felvettem a dobozt és enyhén megráztam, hogy megtudjam a macska él e még majd a biztonság kedvéért az ujjammal ütöttem egy lyukat a tetejére.
- Sajnos nem vagyok annyira ismerős itt így nem tudom, hol ehetnénk valamit. De tőlem kereshetünk más helyszínt is.
-Ha lehet inkább ne, mert nem akarom, hogy elszökjön. De ha megfogja, akkor érezni fogja vagy meghallgathatja.
Azért egyik szememet rajta tartottam, mert nem akartam üldözőbe venni egy másik tolvajt. Hogy oldjam a feszültséget és eltereljem a figyelmet ama hibámról, hogy férfinak néztem úgy döntöttem meghívom reggelizni. Arra számítottam, hogy vagy beleegyezik vagy pedig elutasítsa ám, ami következett arra nem gondoltam. Panaszosan kérdezte, hogy már nem vagyunk haverok, mert úgy hitte kezdünk összebarátkozni. Egy széles mosoly terült el az arcomon mikor rájöttem csak viccelődni próbál velem.
- Tudja kissé kifulladtam a rohangászástól és olyankor mindenféle marhaságot hordok össze.
Ez után azt kérdezte, hogy hova akartam meghívni őt-lőszert vásárolni vagy reggelizni.
- Én ökör. – mondtam majd jó nagyot csaptam a homlokomra.
Most már tisztán láttam, hogy eme nő előtt csak egyértelműen szabad beszélni, mert különben kiforgatja minden szavamat. Nem mintha zavart volna, sőt mi több még mutatott is egy kissé.
- Természetesen reggelire gondoltam. Lőszerre nekem nincs is szükségem maga a pisztoly is bőven elég. Visszakaphatnám Smithyt?
Majd felvettem a dobozt és enyhén megráztam, hogy megtudjam a macska él e még majd a biztonság kedvéért az ujjammal ütöttem egy lyukat a tetejére.
- Sajnos nem vagyok annyira ismerős itt így nem tudom, hol ehetnénk valamit. De tőlem kereshetünk más helyszínt is.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Elismerem. Szeretek másokat zavarba hozni, de néha komoly ellenfelekkel állok szemben, például itt van ez a figura is. Úgy tűnhet, hogy kissé együgyü és esetlen, pláne ha lőszer nélkül vadászik másokra. Erre kiderül, hogy magánnyomozó és kiscicák fogja?
Emellett feltűnően retrósan, de elegánsan öltözik. Úgy hiszem mázlim van ezzel a találkával.
Megfogtam a dobozt a biztonság kedvéért lecsekkolni tényleg az van-e benne amit mond, és bár a fickó ellenezte ezt én mégis beleakartam kukkantani, de mielőtt így tettem volna meggondoltam magamat. Hisz éreztem, hogy valami fészkelődik benne
-Smithy? Hmm? Tessék persze-nyujtottam vissza pisztolyát. Én nem szoktam elnevezni az enyémet, pedig eléggé mulatságosnak tűnik.
-Nos a hely miatt nem kell aggódnia, van itt a közelben egy burgerező, állítólag finom a rántottájuk. A nevem pedig Aria, Aria Thompson, örülök...-Ekkor fogtam magam és ha már haverok voltunk egy röpke percig, akkor nem is várva, hogy mit szól hozzá, megragadom a kezét és amolyan amerikai módon megrázom neki. Lehet erre illetlenség, de Haveroknak szabad talán nem?
-Mit szól hozzá, ha beugrunk oda egyre? De legalább egy kávéra.-reggeli kávémat még nem ittam meg, és a szemem is karikás...
-Szóóóval Haver... szerinted a macska örült neki, hogy felráztad, mint a sörösdobozt? Csak nehogy kifusson miatta-tettem hozzá viccesen, hiszen ha a sört felrázzuk és kinyitjuk akkor kifut ugye... hatalmas poén a részemről, de fáradtan ennyire telik tőlem.
Ha nincs a másik ellenére akkor pedig elindulok az említett hely felé és az ajtó előtt megállok megnézni az árlistát.
-Hát nem a legolcsóbb hely...
Emellett feltűnően retrósan, de elegánsan öltözik. Úgy hiszem mázlim van ezzel a találkával.
Megfogtam a dobozt a biztonság kedvéért lecsekkolni tényleg az van-e benne amit mond, és bár a fickó ellenezte ezt én mégis beleakartam kukkantani, de mielőtt így tettem volna meggondoltam magamat. Hisz éreztem, hogy valami fészkelődik benne
-Smithy? Hmm? Tessék persze-nyujtottam vissza pisztolyát. Én nem szoktam elnevezni az enyémet, pedig eléggé mulatságosnak tűnik.
-Nos a hely miatt nem kell aggódnia, van itt a közelben egy burgerező, állítólag finom a rántottájuk. A nevem pedig Aria, Aria Thompson, örülök...-Ekkor fogtam magam és ha már haverok voltunk egy röpke percig, akkor nem is várva, hogy mit szól hozzá, megragadom a kezét és amolyan amerikai módon megrázom neki. Lehet erre illetlenség, de Haveroknak szabad talán nem?
-Mit szól hozzá, ha beugrunk oda egyre? De legalább egy kávéra.-reggeli kávémat még nem ittam meg, és a szemem is karikás...
-Szóóóval Haver... szerinted a macska örült neki, hogy felráztad, mint a sörösdobozt? Csak nehogy kifusson miatta-tettem hozzá viccesen, hiszen ha a sört felrázzuk és kinyitjuk akkor kifut ugye... hatalmas poén a részemről, de fáradtan ennyire telik tőlem.
Ha nincs a másik ellenére akkor pedig elindulok az említett hely felé és az ajtó előtt megállok megnézni az árlistát.
-Hát nem a legolcsóbb hely...
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Mikor a fegyveremet kértem vissza tőle először mintha ne értette volna miről is beszélek aztán végül leesett neki. Nem az ő hibája volt hisz nagyon ritka, ha valaki egy pisztolynak nevet ad. Egy öreg rendőrtől kaptam mikor kicsaptak a testülettől és ő mondta, hogy így hívják és nagyon sokat fog nekem segíteni. Mintha csak tudta volna előre, hogy belőlem magánnyomozó lesz, ennyit tesz a tapasztalat és a rutin, a jó emberismeret. Ráadásul néha napján mikor nagyon egedül éreztem magamat ő mindig ott volt mellettem és megalgatott. Tudom, hogy ez kissé szánalmasnak hangzott azonban engem nem zavar. Megnyugtatásomra közölte az idegen, hogy van, egy hely a közelben ahol állítólag jó rántottát készítenek. Nem is kellett többet mondania máris imádtam azt a helyet ugyanis imádtam ez volt az egyik kedvenc ételem. Nincs szükség hozzá sok mindenre és elég gyorsan el lehet készíteni. Régebben én is készítettem egyszer viszont majdnem felgyújtottam a lakásomat ugyanis addig kerestem a hozzávalókat, hogy a tűzhelyen hagyott olaj meggyulladt. Pillanatok alatt sikerült eloltanom és az óta jobban odafigyeltem azonban nem valami kellemes emlék. Visszatérve a történethez elmondta a nevét és barátságosan megrázta a kezemet. Erre egyáltalán nem számítottam különös képen nem egy nőtől ezért alaposan végig néztem, hogy biztos nem egy férfival van-e dolgom. Igyekeztem nem pofákat vágni ugyanis ennél furcsább dolgokkal is találkoztam addigi életem során.
- Jól hangzik, a számlát, pedig ami mi macska tolvaj, szemüvegtörő barátunk állja.
Mikor arról érdeklődött nem tesz rosszat a macskának, ha megrázom a dobozt egy kicsit elgondolkodtam.
- Van benne valami. – ezzel becsaptam a honom alá megakadályozva a további zötykölődést.
Miközben haladtunk föltettem egy kérdést, hogy ezzel is teljen az idő.
- Szabad megkérdeznem mit keres egy ilyen környéken egy maga fajta… - itt elakadtam, mert fogalmam sem volt, minek is kéne neveznem.
Kisasszonynak, leányzónak vagy netalántán hölgynek?
Megérkezve közölte velem, hogy nem ez a legolcsóbb hely, ami kissé szíven ütött. Mindent megtettem annak érdekében, hogy minél többet spóroljak. Gyakran tartottam méregtelenítő kúrát, de nem az egészség tudatosságom miatt, hanem azért mert nem került ételre.
Nyeltem egy nagyot majd udvariasan mutattam hölgyeké az elsőbbség.
- Egyszer élünk.
Valamiért mulattatott, hogy folyton rámutatott a nyelvbotlásaimra mintha már ezer éve ismert volna engem.
- Jól hangzik, a számlát, pedig ami mi macska tolvaj, szemüvegtörő barátunk állja.
Mikor arról érdeklődött nem tesz rosszat a macskának, ha megrázom a dobozt egy kicsit elgondolkodtam.
- Van benne valami. – ezzel becsaptam a honom alá megakadályozva a további zötykölődést.
Miközben haladtunk föltettem egy kérdést, hogy ezzel is teljen az idő.
- Szabad megkérdeznem mit keres egy ilyen környéken egy maga fajta… - itt elakadtam, mert fogalmam sem volt, minek is kéne neveznem.
Kisasszonynak, leányzónak vagy netalántán hölgynek?
Megérkezve közölte velem, hogy nem ez a legolcsóbb hely, ami kissé szíven ütött. Mindent megtettem annak érdekében, hogy minél többet spóroljak. Gyakran tartottam méregtelenítő kúrát, de nem az egészség tudatosságom miatt, hanem azért mert nem került ételre.
Nyeltem egy nagyot majd udvariasan mutattam hölgyeké az elsőbbség.
- Egyszer élünk.
Valamiért mulattatott, hogy folyton rámutatott a nyelvbotlásaimra mintha már ezer éve ismert volna engem.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
-Hát nem ellenzem, hogy állja a számlát, milyen rendes tőle!-néztem rá az alakra, aki még mindig a földön feküdt, bár úgy tűnt, hogy megérdemli amit kap. Így hamar elindultunk és közösen az általam említett hely felé barangoltunk, amikor kaptam egy érdekes kérdést.
-Nos épp egy új klubbomnak keresek egy jó helyet, van pár üzlet ami errefelé hamarosan bezár és érdekelt, hogy nem lenne-e jó számomra.
Remélem elégséges választ adtam neki, mire odaértünk a vendéglőhöz. Kissé meglepődtem, hogy ilyen drága, bár tény ami tény elég borsos részén vagyunk a városnak. Ha most felnéznék és körbefordulnék legalább 5-10 testéből élő nőt látnék meg, feltéve, hogy mind nők...
Undorítónak találom őket, ettől még az is jobb, ha az ember lop magának valamit, nem pedig abból él amit kapott. Új barátom Egyszer élünk mondatára, pedig kissé elvontam feleltem
-Nos némelyik vallás szerint nem csak egyszer élünk, de most egy életünk van csak
Kissé kifacsart lett, de hátha kihúzok belőle pár szót
-Kérni szeretnék egy rántottát egy kis zöld teával, megrendeled nekem?-Fordultam felé odabent, majd néztem mit felel, ha már a hölgyeké az elsőbbség, akkor illik a férfinak rendelnie az étteremben.
Ha pedig minden megvan leülök egy asztalhoz, reményeim szerint épp a másikkal szembe, ekkor tűnt fel, hogy nem mondta meg az ő nevét
-Nos elárulod nekem a nevedet, ha már közösen reggelizünk?-tettem be egy falatot a számba az étekből
-Nos épp egy új klubbomnak keresek egy jó helyet, van pár üzlet ami errefelé hamarosan bezár és érdekelt, hogy nem lenne-e jó számomra.
Remélem elégséges választ adtam neki, mire odaértünk a vendéglőhöz. Kissé meglepődtem, hogy ilyen drága, bár tény ami tény elég borsos részén vagyunk a városnak. Ha most felnéznék és körbefordulnék legalább 5-10 testéből élő nőt látnék meg, feltéve, hogy mind nők...
Undorítónak találom őket, ettől még az is jobb, ha az ember lop magának valamit, nem pedig abból él amit kapott. Új barátom Egyszer élünk mondatára, pedig kissé elvontam feleltem
-Nos némelyik vallás szerint nem csak egyszer élünk, de most egy életünk van csak
Kissé kifacsart lett, de hátha kihúzok belőle pár szót
-Kérni szeretnék egy rántottát egy kis zöld teával, megrendeled nekem?-Fordultam felé odabent, majd néztem mit felel, ha már a hölgyeké az elsőbbség, akkor illik a férfinak rendelnie az étteremben.
Ha pedig minden megvan leülök egy asztalhoz, reményeim szerint épp a másikkal szembe, ekkor tűnt fel, hogy nem mondta meg az ő nevét
-Nos elárulod nekem a nevedet, ha már közösen reggelizünk?-tettem be egy falatot a számba az étekből
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Nem tudom miért azonban rendkívül aranyosnak és egzotikusnak hangzott legalábbis számomra. Ő is úgy gondolta, hogy rendkívül kedves attól a földön fetrengő szerencsétlenségtől, hogy fizette a reggelinket. Nagyon nem is tudott volna tiltakozni, többre nem is futotta az erejéből néhány nyögésnél. Miközben sétáltunk közölte velem, hogy egy klubbot vezet és arra gondolt, hogy arra felé kéne terjeszkedni. Fogalmam sem volt milyen klub lehet azonban azt rögtön elkönyveltem, hogy nem valami exkluzív ha a piros lámpás negyedben akar épültet vásárolni. Ostoba módon beleestem az egyik legtipikusabb csapdába miszerint egy könyvet sosem szabad megítélni a borítójáról. Gondolatban bokán is rúgtam emiatt magamat és megfogattam, hogy körültekintőbb leszek ezen túl.
- És milyen klubja van, ha szabad ezt megkérdeznem? – nem akartam túl tolakodónak tűnni.
Mikor végre beléptünk az étterembe az egyszer élünk kijelentésemre elkezdett a nő filozofálgatni amit ténylleg nem néztem ki belőle.
- Nem értek a válásokhoz meg nem is igazán érdekelnek. Láttam már olyan papot, aki vizet ívott és bort prédikált. Vagy talán fordítva?
Bólintva jeleztem, hogy én majd elintézem a rendelést és az ütő majdnem megállt bennem mikor megláttam az árakat. Nagy szerencsémre, amit választott nem éppen a legdrágább étel volt mintha csak gondolt volna rám.
- Háló. Kérek két rántottát és két zöld teát.
Egymással szembe ültünk le az egyik asztalhoz és nem is kellett olyan sokáig várnunk, hogy kihozzák a rendelésünket. Valami nagyon nyomta az alfelemet, amiről először azt hittem, hogy a pisztolyom, de rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Egy répa volt az, amit akkor szoktam rágcsálni mikor éppen rá szeretnék gyújtani. Megkérdezte tőlem mi a nevem, mert még nem mutatkoztam be, amit meg is akartam tenni ám kettőnk között váratlanul egy méh jelent meg. Nem mondom, hogy allergiás voltam rá azonban egyszer gyerekkoromban nagyon megcsíptek és az óta tartottam tőlük. Annyira megijedtem, hogy a sárgarépával elkezdtem hadonászni a levegőben észre sem véve, hogy párszor végigvágtam a velem szemben ülőt. Pár pillanattal később mikor a rovar már tovaszállt fölfogtam mit is tettem azt, hogy sikerült ”megrépáznom” egy teljesen ismeretlen nőt.
- Takeshi Kato. Nagyon örvendek. – mondtam mintha mi sem történt volna.
- És milyen klubja van, ha szabad ezt megkérdeznem? – nem akartam túl tolakodónak tűnni.
Mikor végre beléptünk az étterembe az egyszer élünk kijelentésemre elkezdett a nő filozofálgatni amit ténylleg nem néztem ki belőle.
- Nem értek a válásokhoz meg nem is igazán érdekelnek. Láttam már olyan papot, aki vizet ívott és bort prédikált. Vagy talán fordítva?
Bólintva jeleztem, hogy én majd elintézem a rendelést és az ütő majdnem megállt bennem mikor megláttam az árakat. Nagy szerencsémre, amit választott nem éppen a legdrágább étel volt mintha csak gondolt volna rám.
- Háló. Kérek két rántottát és két zöld teát.
Egymással szembe ültünk le az egyik asztalhoz és nem is kellett olyan sokáig várnunk, hogy kihozzák a rendelésünket. Valami nagyon nyomta az alfelemet, amiről először azt hittem, hogy a pisztolyom, de rá kellett jönnöm, hogy tévedtem. Egy répa volt az, amit akkor szoktam rágcsálni mikor éppen rá szeretnék gyújtani. Megkérdezte tőlem mi a nevem, mert még nem mutatkoztam be, amit meg is akartam tenni ám kettőnk között váratlanul egy méh jelent meg. Nem mondom, hogy allergiás voltam rá azonban egyszer gyerekkoromban nagyon megcsíptek és az óta tartottam tőlük. Annyira megijedtem, hogy a sárgarépával elkezdtem hadonászni a levegőben észre sem véve, hogy párszor végigvágtam a velem szemben ülőt. Pár pillanattal később mikor a rovar már tovaszállt fölfogtam mit is tettem azt, hogy sikerült ”megrépáznom” egy teljesen ismeretlen nőt.
- Takeshi Kato. Nagyon örvendek. – mondtam mintha mi sem történt volna.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
-Nos talán hallott már a Purgatóriumról. Egy normális disco, karaokéval és hangulatos koncertekkel-feleltem neki a klubbot érintő kérdésre. És tulajdonképpen nem is kellett sokkal többet mondanom, aki ismerte a helyet annak a név is elég, aki nem annak pedig nem elmondani kell ,hanem megmutatni
A vallásokra tett kommentjén pedig egy jót kuncogtam, megjegyezve, hogy ő sem teljesen tiszta alkotás. Nem akartam vele udvariatlan lenni egy keresztkérdéssel, mint anno Kambodzsában, amikor egy alkalmatlan helyen megkérdeztem egy iszlám banda fejét, hogy az kb nem ugyanaz mint a kereszténység, csak arabul? Nos aznap sok vért kellett lepucolnom a pisztolyomról. Ők erre harapnak. És nem tudhatom, hogy a velem tartó férfi nem ilyesmi-e a témában.
Egyben biztos vagyok, ha mégegyszer arcon vág a rohadt répával akkor lelövöm.
Nyugodtan vártuk az ételt, ami pár perc múlva meg is jött, majd kis zümmögésre lettem figyelmes. Erre a fickó, akinek a nevét később megtudtam,
elővett egy répát a semmiből és azzal akarta lecsapni, még akkor is amikor az ártatlan kis zümmencs az arcomra szált. Először csak meglepődtem rajta, hogy itt is megcsapja, de amikor másodszor akart odaütni dühösen megragadtam a répát és egykézzel eltörtem
-Ezt fejezze be!-Mordultam rá, ha mégegyszer megütött volna, lehet nem is szólok, csak durrantok, amolyan bumm a fejbe módon. Eléggé irritáló amikor csapkodnak, és senkinek nem tűröm el.
-Kedves Takeshi Kato, kérem hagyja abba, mielőtt komoly kárt okoznék magában-váltottam komolyabb hangnemre, és egyben a tekintetem is azt sugározta, hogy most nem viccelek
A vallásokra tett kommentjén pedig egy jót kuncogtam, megjegyezve, hogy ő sem teljesen tiszta alkotás. Nem akartam vele udvariatlan lenni egy keresztkérdéssel, mint anno Kambodzsában, amikor egy alkalmatlan helyen megkérdeztem egy iszlám banda fejét, hogy az kb nem ugyanaz mint a kereszténység, csak arabul? Nos aznap sok vért kellett lepucolnom a pisztolyomról. Ők erre harapnak. És nem tudhatom, hogy a velem tartó férfi nem ilyesmi-e a témában.
Egyben biztos vagyok, ha mégegyszer arcon vág a rohadt répával akkor lelövöm.
Nyugodtan vártuk az ételt, ami pár perc múlva meg is jött, majd kis zümmögésre lettem figyelmes. Erre a fickó, akinek a nevét később megtudtam,
elővett egy répát a semmiből és azzal akarta lecsapni, még akkor is amikor az ártatlan kis zümmencs az arcomra szált. Először csak meglepődtem rajta, hogy itt is megcsapja, de amikor másodszor akart odaütni dühösen megragadtam a répát és egykézzel eltörtem
-Ezt fejezze be!-Mordultam rá, ha mégegyszer megütött volna, lehet nem is szólok, csak durrantok, amolyan bumm a fejbe módon. Eléggé irritáló amikor csapkodnak, és senkinek nem tűröm el.
-Kedves Takeshi Kato, kérem hagyja abba, mielőtt komoly kárt okoznék magában-váltottam komolyabb hangnemre, és egyben a tekintetem is azt sugározta, hogy most nem viccelek
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Megtudtam, hogy a hely neve Purgatórium, ami nem valami bizalomgerjesztő. Nem sokra emlékeztem az iskolás időszakomból ám úgy rémlett, hogy egy elég kellemetlen hely lángokkal meg fájdalommal. Kissé megnyugodtam, hogy csak egy hétköznapi discoról van szó karaokéval meg hasonlóval. Mondjuk én az ilyesmikért sem voltam túlzottan oda talán a korom miatt. Jobban szerettem a bárokat és sörözőket ahol néha napján fel szoktam lépni egy kis plusz pénz reményében. Az is igaz, hogy ritkán jutott ilyenre időm, mert nagyon sokat kellett dolgoznom ahhoz, hogy képes legyek eltartani magamat.
Mikor megláttam azt a rovart nagyon megrémültem és ezért mindent el akartam követni annak érdekében, hogy elkergessem onnan. Nem is néztem, hogy mit találhatok el csak ütöttem, amit értem. Egyszer csak a velem szemben ülő nő elkaptam a zöldségemet és felszólított, hogy fejezzem be.
- Nem tudja milyen szörnyűek ezek a kis bestiák. Egyszer azt álmodtam, hogy egy ilyen ízé megtámadott és elkezdte enni a kezemet. Pontosabban a kezemen lévő seben lévő alvadt vért, de ez most nem lényeg. Felébredtem és félálomban arra lettem figyelmes, hogy tényleg van valami a kezemen. Le akartam rázni mire az a dög megcsípett. Egy héten keresztül olyan volt a kezem, mint olyan-olyan hogy is hívják. Tudja, mikor dobálják azt a francos labdát és el kell ütni azzal a bottal. Megvan baseball kesztyű. Pont olyan volt a kezem. – egy szóra hadartam el miközben egy szeletke rántottával hadonásztam az orrom előtt.
Ez közel sem volt a reggeli vendégem arcához maximum csak a saját szememet szúrhattam ki vele.
A tekintetéből és szavaiból tisztán érződött, hogy halálosan komolyan gondolja és nagyon csúnyán meg fogok sérülni, ha nem, viselkedem. Volt már olyan barátnőm, aki így nézett rám és utána a sürgősségin kötöttem ki. A monológom végén vettem egy nagy levegőt és igyekeztem megnyugodni.
- Nem tudom ki találta ki a méheket, de szívesen elvégeznék rajta egy kis agymosást.
Mikor megláttam azt a rovart nagyon megrémültem és ezért mindent el akartam követni annak érdekében, hogy elkergessem onnan. Nem is néztem, hogy mit találhatok el csak ütöttem, amit értem. Egyszer csak a velem szemben ülő nő elkaptam a zöldségemet és felszólított, hogy fejezzem be.
- Nem tudja milyen szörnyűek ezek a kis bestiák. Egyszer azt álmodtam, hogy egy ilyen ízé megtámadott és elkezdte enni a kezemet. Pontosabban a kezemen lévő seben lévő alvadt vért, de ez most nem lényeg. Felébredtem és félálomban arra lettem figyelmes, hogy tényleg van valami a kezemen. Le akartam rázni mire az a dög megcsípett. Egy héten keresztül olyan volt a kezem, mint olyan-olyan hogy is hívják. Tudja, mikor dobálják azt a francos labdát és el kell ütni azzal a bottal. Megvan baseball kesztyű. Pont olyan volt a kezem. – egy szóra hadartam el miközben egy szeletke rántottával hadonásztam az orrom előtt.
Ez közel sem volt a reggeli vendégem arcához maximum csak a saját szememet szúrhattam ki vele.
A tekintetéből és szavaiból tisztán érződött, hogy halálosan komolyan gondolja és nagyon csúnyán meg fogok sérülni, ha nem, viselkedem. Volt már olyan barátnőm, aki így nézett rám és utána a sürgősségin kötöttem ki. A monológom végén vettem egy nagy levegőt és igyekeztem megnyugodni.
- Nem tudom ki találta ki a méheket, de szívesen elvégeznék rajta egy kis agymosást.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Oké, komolyan nem tudom mi baja van ennek a figurának. Néha megfordul bennem a gondolat, hogy csak fogom és az irodámból irányítok mindent ahogy anno tette az apám is.
Neki minden olyan egyszerű volt. Kezébe adtak mindent és csak csörgött a telefon, ami után fogta tovább adta a drótot az illetékesnek és minden ment magától. Erre nekem ha valamit akarok is, hogy történjen, akkor legjobb ha toborzok egy végrehajtó csoportot, vagy elmegyek és megoldom magam. A fene SAMbe hogy engem nem vettek fel.
Erre most itt ülök egy tökkelütött alakkal aki a méhekkel kezd kardozni, nehogy megcsípje. Istenem mivé vált ez a világ.
-A méhek nem bántanak, csak ha úgy érzik, hogy veszélyben vannak. Tudja...-sóhajtott nagyot a lány
-a méh ha megcsíp valakit akkor belehal, ugyanis a fullánkja beletörik az ember bőrébe. Nem valami hatékony módszer nemde? Félelmetesebb egy ember ökle, mint egy méh.-jelenti ki a férfinak és hamar ott találja magát, hogy elfogyott a rántottája.
-Ez egészen finom volt. Tudja mit? Miért nem segít nekem egy jó hely kinézésében, ha itt végeztünk?
Különleges meglátásai miatt, lehet hogy meglát olyan dolgot amit én nem látnék meg. Megvallva őszintén sosem néztem saját üzlethelységet, és nem akarok egy olyat venni, ami nem jó. Kissé tartok tőle mondjuk, hogy Takeshi rossz választás ilyen társnak, de még mindig jobb, mint egy mindenre bólogató agyatlan figura.
-Azt hiszem van magában valami, ami miatt tud nekem segíteni ebben. Cserébe ha úgy alakul elkísérem lőszert vásárolni, na mit szól?
Neki minden olyan egyszerű volt. Kezébe adtak mindent és csak csörgött a telefon, ami után fogta tovább adta a drótot az illetékesnek és minden ment magától. Erre nekem ha valamit akarok is, hogy történjen, akkor legjobb ha toborzok egy végrehajtó csoportot, vagy elmegyek és megoldom magam. A fene SAMbe hogy engem nem vettek fel.
Erre most itt ülök egy tökkelütött alakkal aki a méhekkel kezd kardozni, nehogy megcsípje. Istenem mivé vált ez a világ.
-A méhek nem bántanak, csak ha úgy érzik, hogy veszélyben vannak. Tudja...-sóhajtott nagyot a lány
-a méh ha megcsíp valakit akkor belehal, ugyanis a fullánkja beletörik az ember bőrébe. Nem valami hatékony módszer nemde? Félelmetesebb egy ember ökle, mint egy méh.-jelenti ki a férfinak és hamar ott találja magát, hogy elfogyott a rántottája.
-Ez egészen finom volt. Tudja mit? Miért nem segít nekem egy jó hely kinézésében, ha itt végeztünk?
Különleges meglátásai miatt, lehet hogy meglát olyan dolgot amit én nem látnék meg. Megvallva őszintén sosem néztem saját üzlethelységet, és nem akarok egy olyat venni, ami nem jó. Kissé tartok tőle mondjuk, hogy Takeshi rossz választás ilyen társnak, de még mindig jobb, mint egy mindenre bólogató agyatlan figura.
-Azt hiszem van magában valami, ami miatt tud nekem segíteni ebben. Cserébe ha úgy alakul elkísérem lőszert vásárolni, na mit szól?
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Egyáltalán nem hatotta meg a nőt az én szomorú és már szívszaggatónak nevezhető történetem. Szinte bántam, hogy kiöntöttem neki a lelkemet, amit nem tettem meg olyan gyakran ugyanis magányos zárkózott embernek tartottam magamat, aki olykor-olykor elhagyja otthonát. Be akarta nekem mesélni, hogy a méhek nem bántanak senkit csak akkor, ha veszélybe érzik magukat. Lehet, hogy nem tetszett neki, hogy el próbáltam hessegetni, de nem kellett volna rászállni a kezemre. Szerintem az egy öngyilkos bogár volt, aki alig várta, hogy megkeseríthesse valaki életét. Valami olyasmit is mondott, hogy egy ember ökle félelmetesebb, mint egy fullánk. Nem igazán tudom mennyi ökölcsapásban lehetett része azonban valami azt súgta közel sem annyiban, mint én. Ezt viszont nem akartam közölni vele ugyanis a szemeiben láttam, hogy nem valami jó vitapartner. Már elég idős voltam ahhoz, hogy tudjam a gyengébbik nemről szóló dolog nem más, mint egy nagy kövér kacsa. Jó páran ijesztőbbek és veszélyesebbek, mint bármely férfi csak mondjanak nekik valami, ami a nőnek nem tetszik. Példának okáért, hogy szálljon le róla, mert nem bírja, tovább ezt a sújt elviselni.
Szerencsémre gyorsan témát váltott és arról kezdett beszélni milyen jó is volt az étel valamint miért nem segítek neki új helyet találni a klubjába. Én erre megvakartam a fejemet, mert embereket meg tudtam találni, sőt még állatokat is azonban hiba lett volna az én ízlésemre hagyatkozni. Nem valószínű, hogy tetszett volna neki, amit én ajánlok ezért próbáltam magam valami módon kimenteni eme kötelezettség alól.
- Bennem, valami? Az vagy bolha, vagy két doboz sör, amit tegnap ittam meg. Amúgy nem kell nekem töltény láthatta annyira profi vagyok, hogy a nélkül boldogulok. – mondtam fülig érő vigyorral.
Ekkor az asztalunk mellé lépett egy tizenéves forma kisrác és a velem szemben ülő hölgyhöz kezdett beszélni.
- Szervusz, aranyom. Gyakran szoktál ide járni?
Köpni, nyelni nem tudtam a meglepődöttségtől nagy erőfeszítéseimbe került, hogy ne röhögjem el magamat. A kölyök tekintete határozottnak tűnt, vagyis tényleg fel akarta szedni őt.
- Mellettem ígérem, nem unatkoznál, mint emellett a vénség mellett. Szebb vagy akár egy Harly. –és olyan bókokat mondott el, amitől én is zavarba jöttem.
Kissé szakattas farmer nadrágot viselt és hasonló mellényt azonban nem tűnt olcsó darabnak. Nagy valószínűséggel ő koptatta illetve rongálta meg, hogy egyedibbnek tűnjön. Mikor meglátta a mosolyomat mérgesen felém fordult.
- Kérsz egy pofont vagy megverekszel érte?
Eszembe sem volt megzavarni a kis Don Huant ugyanis nagyon élveztem a műsort.
Szerencsémre gyorsan témát váltott és arról kezdett beszélni milyen jó is volt az étel valamint miért nem segítek neki új helyet találni a klubjába. Én erre megvakartam a fejemet, mert embereket meg tudtam találni, sőt még állatokat is azonban hiba lett volna az én ízlésemre hagyatkozni. Nem valószínű, hogy tetszett volna neki, amit én ajánlok ezért próbáltam magam valami módon kimenteni eme kötelezettség alól.
- Bennem, valami? Az vagy bolha, vagy két doboz sör, amit tegnap ittam meg. Amúgy nem kell nekem töltény láthatta annyira profi vagyok, hogy a nélkül boldogulok. – mondtam fülig érő vigyorral.
Ekkor az asztalunk mellé lépett egy tizenéves forma kisrác és a velem szemben ülő hölgyhöz kezdett beszélni.
- Szervusz, aranyom. Gyakran szoktál ide járni?
Köpni, nyelni nem tudtam a meglepődöttségtől nagy erőfeszítéseimbe került, hogy ne röhögjem el magamat. A kölyök tekintete határozottnak tűnt, vagyis tényleg fel akarta szedni őt.
- Mellettem ígérem, nem unatkoznál, mint emellett a vénség mellett. Szebb vagy akár egy Harly. –és olyan bókokat mondott el, amitől én is zavarba jöttem.
Kissé szakattas farmer nadrágot viselt és hasonló mellényt azonban nem tűnt olcsó darabnak. Nagy valószínűséggel ő koptatta illetve rongálta meg, hogy egyedibbnek tűnjön. Mikor meglátta a mosolyomat mérgesen felém fordult.
- Kérsz egy pofont vagy megverekszel érte?
Eszembe sem volt megzavarni a kis Don Huant ugyanis nagyon élveztem a műsort.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Aria nem olyan nő akit meghatna egy méhecske története, bár néha megnézi a TVben a Maja a Méhecskét. De azt hiszem ez nem ide tartozik, majd ha esetleg a fura dolgokról lesz szó amit szokott csinálni
-Ohh értem akkor ne haragudjon nem akartam feltartani.-mondta kicsit szomorúan
Akkor valószínüleg ezután szét fogunk válni. Minden esetre jó lenne megismerni kicsit, de ha ennyire menekülni akar, nos végső esetre lehet nem vagyok jó társaság
Nem sokára egy srác lépett az asztalhoz
Azta... hát ha már így letegeztél...-kapta hirtelen ki a kezéből az italt
-Igazán aranyos tőled, hogy hoztál nekem italt! Foglalj helyet kérlek-mosolyogtam rá, na nem mintha nem lenne tőlem fura, de azt hiszem meggyőző lehetek
-ő csak a bátyám nem kell aggódnod miatta, inkább áruld el nekem, hogy mi a neved
Fura tőlem, sőt fogalmazzak úgy hogy életidegen hogy mit kell ilyenkpr csinálni, úgyhogy megpróbálok sodródni az árral
-Az én nevem egyébként Aria Stark, örülök, hogy idecsüccsentél mellénk És azt kezdem figyelni, hogy most mijön
-Ohh értem akkor ne haragudjon nem akartam feltartani.-mondta kicsit szomorúan
Akkor valószínüleg ezután szét fogunk válni. Minden esetre jó lenne megismerni kicsit, de ha ennyire menekülni akar, nos végső esetre lehet nem vagyok jó társaság
Nem sokára egy srác lépett az asztalhoz
Azta... hát ha már így letegeztél...-kapta hirtelen ki a kezéből az italt
-Igazán aranyos tőled, hogy hoztál nekem italt! Foglalj helyet kérlek-mosolyogtam rá, na nem mintha nem lenne tőlem fura, de azt hiszem meggyőző lehetek
-ő csak a bátyám nem kell aggódnod miatta, inkább áruld el nekem, hogy mi a neved
Fura tőlem, sőt fogalmazzak úgy hogy életidegen hogy mit kell ilyenkpr csinálni, úgyhogy megpróbálok sodródni az árral
-Az én nevem egyébként Aria Stark, örülök, hogy idecsüccsentél mellénk És azt kezdem figyelni, hogy most mijön
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Miután felvetettem neki, hogy netalántán bolhás vagyok, és hogy mennyire profi is vagyok mintha csak megváltozott volna a légkör körülöttünk. Úgy tűnt nem tetszett neki az én rendkívül egyedi humorom. Ismerős helyzet volt a nők pont így szoktak szerintük kedvesen lekoptatni, de mondhatta volna azt is, hogy menyek a fenébe. Viszonylag aranyos jóképű gyerek teljesen rástartolt Ariára nem vesztegette az időt bemutatkozásra. Olyan aranyos volt, hogy öröm volt nézni csak arra kellett figyelnem nehogy elnevessem magam. A hölgy úgy tűnt gyakran került ilyen helyzetekben ugyanis vérprofiként viselkedett. Egy cseppet sem jött zavarba, hanem kikapta a srác kezéből az italt majd megkérte, hogy csatlakozzon hozzánk. Egy pillanat alatt mellénk pattant majd, mint egy kis kakas elkezdett engem méregetni és közölte velem, hogy mi a helyzet. Nekem eszem ágában sem volt a pár közé állni és az sem idegesített, hogy egy olyan valaki próbált fenyegetni, akinek a fenekén még ott volt a tojáshéj.
- Csak nyugodtan cicám majd hozok egy másikat. Később.
Láttam a kölykön, hogy megkönnyebbült mikor megtudta, hogy a választottja bátya vagyok.
- Nincs esetleg valami dolgod? Máshol?
- Dehogynem. Rengeteg dolgom van így nem is zavarok tovább. – mondtam és éppen indulni akartam ám egy hatalmas árnyék vetült az asztalunkra.
Mellénk állt egy legalább két méter magas izmos testű férfi, aki hasonlóan volt öltözve, mint a kölyök. Rajta is szakadt farmernadrág és mellényt volt annyi különbséggel a fején valamiféle kendőt viselt. Az arca sem volt bizalomgerjesztő ránézésre sem akart az ember vele ujjat húzni. Olyan volt, aki ránézésre megkaphatta volna a tíz év börtönbüntetést. Látszott rajta, hogy nagy valószínűséggel valamely motoros banda tagja. Hatalmas lapát kezét kinyújtotta a gyerek felé és úgy emelte fel mintha csak egy kismacska lett volna.
- Te meg mit csinálsz már megint? Jobb dolgom is van, mint utánad rohangálni. – mikor az orjás meglátott engem elakadt a szava, száján megjelent egy hatalmas mosoly és letette a gyereket. – Mala! Mala, te vagy az? Meg se ismertelek. Ezer éve nem láttalak. – a hangja kiabálásnak tűnt.
- Na mi van nagymenőkém?! – mondtam üdvözlésként hasonló hangerővel.
Felálltam, összeölelkeztünk majd olyan erővel kezdtük püfölni egymás hátát, hogy csak visszhangzott.
- Sosem hívsz, sosem írsz.
- Elfoglalt voltam, tudod sok a meló.
- Na persze.
- Hogy megy sorod?
- Köszönöm jól és a tiéd? Csak nem a fiad? - kérdeztem.
- Még csak az kéne. A kisöcsém. Amúgy én is megvagyok. Te mit keresel itt?
- Reggelizek.
- Te? Itt? Reggelizel? Nyertél a lottón?- kérdezte nagy kerek szemekkel.
- Még nem.
- Látom nálad van a terápiás répád. - ezzel eldugtam az egyik zsebembe.
- Igen.
- Hát ki ez a szépség? Munka vagy randevú?
- Se ez, se az. Csak reggelizünk.
- Hé, kislány ne hagyja, hogy ez a semmirekellő kifossza. Minden pénzét ezekre a drága göncökre költi, és folyton arról panaszkodik nincs mit ennie. Ha nem lenne, az az áldott jó szívem már rég alulról szagolná a motor olajat. – mondta még mindig vidám hangon. – Malasorte rendes csak hiányzik mellőle egy asszony, aki alkalmanként helyrerakja. Amúgy lenne egy kérdésem. A kölyök ugye nem ivott alkoholt? Fiatal hozzá, és ha megtudom, szétvágom a fejét.
-Úgy rémlik te liter számra szoktad vedelni.
-Az más, nekem szabad, de ő ne tegye tönkre az életét. Ő a jövőnk záloga.
-Amúgy kész úriember módjára viselkedett. Igaz? Nem is hasonlított rád.
-Apánkra ütött. Tudja kislány odahaza a fater nagy kujon volt. Na de most mennünk kell. Ha lesz, koncert tudni akarok róla. – ezzel távoztak.
Amint kimentek a hátamhoz kaptam arcom eltorzult a darabos mozgással ültem vissza a helyemre akár egy nyugdíjas.
-De jó, hogy végre elment. Amúgy rendes, ha az ember közelebbről megismeri.
- Csak nyugodtan cicám majd hozok egy másikat. Később.
Láttam a kölykön, hogy megkönnyebbült mikor megtudta, hogy a választottja bátya vagyok.
- Nincs esetleg valami dolgod? Máshol?
- Dehogynem. Rengeteg dolgom van így nem is zavarok tovább. – mondtam és éppen indulni akartam ám egy hatalmas árnyék vetült az asztalunkra.
Mellénk állt egy legalább két méter magas izmos testű férfi, aki hasonlóan volt öltözve, mint a kölyök. Rajta is szakadt farmernadrág és mellényt volt annyi különbséggel a fején valamiféle kendőt viselt. Az arca sem volt bizalomgerjesztő ránézésre sem akart az ember vele ujjat húzni. Olyan volt, aki ránézésre megkaphatta volna a tíz év börtönbüntetést. Látszott rajta, hogy nagy valószínűséggel valamely motoros banda tagja. Hatalmas lapát kezét kinyújtotta a gyerek felé és úgy emelte fel mintha csak egy kismacska lett volna.
- Te meg mit csinálsz már megint? Jobb dolgom is van, mint utánad rohangálni. – mikor az orjás meglátott engem elakadt a szava, száján megjelent egy hatalmas mosoly és letette a gyereket. – Mala! Mala, te vagy az? Meg se ismertelek. Ezer éve nem láttalak. – a hangja kiabálásnak tűnt.
- Na mi van nagymenőkém?! – mondtam üdvözlésként hasonló hangerővel.
Felálltam, összeölelkeztünk majd olyan erővel kezdtük püfölni egymás hátát, hogy csak visszhangzott.
- Sosem hívsz, sosem írsz.
- Elfoglalt voltam, tudod sok a meló.
- Na persze.
- Hogy megy sorod?
- Köszönöm jól és a tiéd? Csak nem a fiad? - kérdeztem.
- Még csak az kéne. A kisöcsém. Amúgy én is megvagyok. Te mit keresel itt?
- Reggelizek.
- Te? Itt? Reggelizel? Nyertél a lottón?- kérdezte nagy kerek szemekkel.
- Még nem.
- Látom nálad van a terápiás répád. - ezzel eldugtam az egyik zsebembe.
- Igen.
- Hát ki ez a szépség? Munka vagy randevú?
- Se ez, se az. Csak reggelizünk.
- Hé, kislány ne hagyja, hogy ez a semmirekellő kifossza. Minden pénzét ezekre a drága göncökre költi, és folyton arról panaszkodik nincs mit ennie. Ha nem lenne, az az áldott jó szívem már rég alulról szagolná a motor olajat. – mondta még mindig vidám hangon. – Malasorte rendes csak hiányzik mellőle egy asszony, aki alkalmanként helyrerakja. Amúgy lenne egy kérdésem. A kölyök ugye nem ivott alkoholt? Fiatal hozzá, és ha megtudom, szétvágom a fejét.
-Úgy rémlik te liter számra szoktad vedelni.
-Az más, nekem szabad, de ő ne tegye tönkre az életét. Ő a jövőnk záloga.
-Amúgy kész úriember módjára viselkedett. Igaz? Nem is hasonlított rád.
-Apánkra ütött. Tudja kislány odahaza a fater nagy kujon volt. Na de most mennünk kell. Ha lesz, koncert tudni akarok róla. – ezzel távoztak.
Amint kimentek a hátamhoz kaptam arcom eltorzult a darabos mozgással ültem vissza a helyemre akár egy nyugdíjas.
-De jó, hogy végre elment. Amúgy rendes, ha az ember közelebbről megismeri.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Igazán aranyos volt ez a kissrác, és nagyon tetszett, ahogy odejött mellém és leszólított annak ellenére hogy egy másik férfival együtt ültem az asztalnál. Nagyon ritkán van ilyenben lehetőségem. De minden csoda hamar elmúlik. Így van ez is
-Mi a?-Néztem fel a felénk tornyosuló két figurára. Első gondolotam megvallva őszintén az volt, hogy most nagy bajban vagyunk. De talán nem lesz baj.
Erre kiderül, hogy ennek a kettőnek a barátai? Milyen klisés szituáció ez? Mint egy rossz drámában.
-Kivételesn ő álja a reggelit, és remélem én leszek az az ember aki helyrerakja, mert ha nem otthon várja egy jó vastag sodrófa-játszottam el a szavakkal, kíváncsian várva mit szól ahhoz, hogy én vagyok a barátnője, majd miután a gyerek italála terelődik a szó... Szívok egyet a fogaimon és félrenézek
-Nem akarom őt rossz helyzetbe hozni, de egy jó kis koktéllal jött ide hozzám, nem tudom itt-e már belőle, de ezt nézze-Ezzel
picit odanyújtottam neki a poharat, amiben szerintem Vodka Narancs van
-Egy korty még talán nem árt az előtt mielőtt egy hölgyhöz mész oda...-teszem hozzá mielőtt távoznak
-Érdekes embernek tűnik valóban. Egy motoros banda hangulatú alak, aki apai szeretete határtalan. Egy nagy durva alaknak tűnik elsőre, de szíve akár egy ház.-gyorsan kielemeztem az alakot, talán jól, de ugyebár a megjelenés testbeszéd és reakciók nem mondanak el mindent, a teljes összképet a hangszín és a pár gondolat amit megtudhatunk róla
-És maga? Mi a maga titka? A barátja azt mondta, hogy le van égve, de mégis többezer yenes ruhákban járkál, mint aki tehetős-sok rejtély járja körbe ezt az alakot. Néhány helyzetben egészen lenyűgöző tud lenni, míg másikban eléggé kiábrándító, több titkot rejt magában, mint amit eddig meg tudtam volna fejteni, emlékeztet egy figurára még Kambodzsából.
A neve Zan Shou volt. Ő helyi egyik radikális banda feje volt, állítólag közük volt a vörös khmerekhez is, de inkább csak olyan szinten, hogy néha belementek egy egy bulijukba. A figura kettős alak volt. Elkötelezetten hitt a khmer függetlenségben és a Vörösek elméleteiben és nézeteiben, de mégis képes volt nekem segíteni. Nekem aki félig japán és félig amerikai vagyok. Tulajdonképpen az eszméi miatt a lehető legmesszebb álltam tőle és valamiért mégis megkímélte az életemet, sőt párszor meg is mentette. Nem tudom miért jut eszembe róla ez a figura. Talán azért mert rendkívüli kettősséget mutat ő is? Rendkívül érdekfeszítő.
-Mi a?-Néztem fel a felénk tornyosuló két figurára. Első gondolotam megvallva őszintén az volt, hogy most nagy bajban vagyunk. De talán nem lesz baj.
Erre kiderül, hogy ennek a kettőnek a barátai? Milyen klisés szituáció ez? Mint egy rossz drámában.
-Kivételesn ő álja a reggelit, és remélem én leszek az az ember aki helyrerakja, mert ha nem otthon várja egy jó vastag sodrófa-játszottam el a szavakkal, kíváncsian várva mit szól ahhoz, hogy én vagyok a barátnője, majd miután a gyerek italála terelődik a szó... Szívok egyet a fogaimon és félrenézek
-Nem akarom őt rossz helyzetbe hozni, de egy jó kis koktéllal jött ide hozzám, nem tudom itt-e már belőle, de ezt nézze-Ezzel
picit odanyújtottam neki a poharat, amiben szerintem Vodka Narancs van
-Egy korty még talán nem árt az előtt mielőtt egy hölgyhöz mész oda...-teszem hozzá mielőtt távoznak
-Érdekes embernek tűnik valóban. Egy motoros banda hangulatú alak, aki apai szeretete határtalan. Egy nagy durva alaknak tűnik elsőre, de szíve akár egy ház.-gyorsan kielemeztem az alakot, talán jól, de ugyebár a megjelenés testbeszéd és reakciók nem mondanak el mindent, a teljes összképet a hangszín és a pár gondolat amit megtudhatunk róla
-És maga? Mi a maga titka? A barátja azt mondta, hogy le van égve, de mégis többezer yenes ruhákban járkál, mint aki tehetős-sok rejtély járja körbe ezt az alakot. Néhány helyzetben egészen lenyűgöző tud lenni, míg másikban eléggé kiábrándító, több titkot rejt magában, mint amit eddig meg tudtam volna fejteni, emlékeztet egy figurára még Kambodzsából.
A neve Zan Shou volt. Ő helyi egyik radikális banda feje volt, állítólag közük volt a vörös khmerekhez is, de inkább csak olyan szinten, hogy néha belementek egy egy bulijukba. A figura kettős alak volt. Elkötelezetten hitt a khmer függetlenségben és a Vörösek elméleteiben és nézeteiben, de mégis képes volt nekem segíteni. Nekem aki félig japán és félig amerikai vagyok. Tulajdonképpen az eszméi miatt a lehető legmesszebb álltam tőle és valamiért mégis megkímélte az életemet, sőt párszor meg is mentette. Nem tudom miért jut eszembe róla ez a figura. Talán azért mert rendkívüli kettősséget mutat ő is? Rendkívül érdekfeszítő.
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Ahogy vártam Aria kissé meglepődött az óriás látványától, ami nem is csoda. Én is ekképp tettem mikor évekkel ezelőtt találkoztam vele a klubban. Volt pár érdekes kalandunk azt hiszem, ezt inkább máskor mesélem el. Kellemesen érintett, hogy a védelmemre kelt és elmondta ezúttal én fizettem a reggelit ám, ami ezután következett attól majdnem lesett az állam. Lehet én értettem félre, de mintha olyasmit szeretett volna sugallni ő az én párom, aki ha kell, jól helyre tesz.
- Van barátnőd és nem is szóltál! Gratulálok! Akkor végre elköltöztél abból az egérlyukból?– erre ismét hátba vágott.
Ezután a vodkanarancsra terelődött a szó, ami az én hatalmas barátom arca kissé elkomorodott mire én megpróbáltam Ariához hasonlóan oldani a feszültséget.
- Én se láttam, hogy ivott volna csak így akarta lenyűgözni a szíve hölgyét.
- Rendben van, de ennek ellenére el kell, hogy beszélgessek vele. – erre megropogtatta az ujjait, ami inkább tűnt faropogásnak.
Mikor leültem rettenetesen fájt a hátam, de ki kellett bírnom, mert nem akartam, hogy gyengének esetleg puhánynak tartson.
- Azt hiszem szükségem lesz egy csontkovácsra. Vagy egy csinos barátnőre, aki megtapossa a hátamat. erre kacsintottam felé majd legyintettem jelezve ez csak egy vicc volt.
- Nagy szíve van, de nem szeretné látni milyen, amikor bedühödik. És tényleg egy motoros banda tagja.
Mosolyt csalt az arcomra mikor kirúgtak a testülettől és néhány gyilkos azt hitte a nyomukban vagyok pedig csak a véletlenül műve volt, hogy pont azon a helyeken kerestem munkát ahol ők dolgoztak. Velem is végezni akartak ám feltűntek ezek a motorosok és jól helyben hagyták a támadóimat végül pedig összebarátkoztunk. Arra a kérdésre nem tudtam mit felelni, hogy lehetek leégve annak ellenére, hogy drága ruhákban flangálok.
-Egy férfinak adnia kell magára, különösen a külsejére. Ez sajnos nem olcsó mulatság így ott kell spórolni ahol csak, lehet. Amúgy az nem igaz, hogy folyton nyavalygok, mert az csak egyszer fordult elő. Ráadásul, amíg élnek ilyen idióták, mint ez a macska tolvaj eléldegélek valahogy.
Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a beszéddel csak elijesztem magamtól azonban ez voltam én. Egyik pillanatban sziporkáztam és csodálatos voltam a következőben viszont mindenki letagadná, hogy valaha is ismert. Beleittam a teába, amitől kissé megborzongtam ugyanis nem voltam hozzá szokva az ilyesmihez.
- Amúgy van egy ismerősöm, aki valami elképesztő tehetség mondhatni egy szuper szabó. Ezt egy-két nap alatt készítette el. Higgye el, elég egyszer meglátni és maga is akar majd egy ilyet.
Bizonyára valami ruha megszállottnak képzelt, emiatt ami persze nem igaz, vagyis nem teljesen. A munkám során elkerülhetetlen, hogy megrongálódjon a ruházatom, és ha egy feladatról van, szó nem kímélem sem magamat sem a gönceimet.
- Van barátnőd és nem is szóltál! Gratulálok! Akkor végre elköltöztél abból az egérlyukból?– erre ismét hátba vágott.
Ezután a vodkanarancsra terelődött a szó, ami az én hatalmas barátom arca kissé elkomorodott mire én megpróbáltam Ariához hasonlóan oldani a feszültséget.
- Én se láttam, hogy ivott volna csak így akarta lenyűgözni a szíve hölgyét.
- Rendben van, de ennek ellenére el kell, hogy beszélgessek vele. – erre megropogtatta az ujjait, ami inkább tűnt faropogásnak.
Mikor leültem rettenetesen fájt a hátam, de ki kellett bírnom, mert nem akartam, hogy gyengének esetleg puhánynak tartson.
- Azt hiszem szükségem lesz egy csontkovácsra. Vagy egy csinos barátnőre, aki megtapossa a hátamat. erre kacsintottam felé majd legyintettem jelezve ez csak egy vicc volt.
- Nagy szíve van, de nem szeretné látni milyen, amikor bedühödik. És tényleg egy motoros banda tagja.
Mosolyt csalt az arcomra mikor kirúgtak a testülettől és néhány gyilkos azt hitte a nyomukban vagyok pedig csak a véletlenül műve volt, hogy pont azon a helyeken kerestem munkát ahol ők dolgoztak. Velem is végezni akartak ám feltűntek ezek a motorosok és jól helyben hagyták a támadóimat végül pedig összebarátkoztunk. Arra a kérdésre nem tudtam mit felelni, hogy lehetek leégve annak ellenére, hogy drága ruhákban flangálok.
-Egy férfinak adnia kell magára, különösen a külsejére. Ez sajnos nem olcsó mulatság így ott kell spórolni ahol csak, lehet. Amúgy az nem igaz, hogy folyton nyavalygok, mert az csak egyszer fordult elő. Ráadásul, amíg élnek ilyen idióták, mint ez a macska tolvaj eléldegélek valahogy.
Tisztában vagyok vele, hogy ezzel a beszéddel csak elijesztem magamtól azonban ez voltam én. Egyik pillanatban sziporkáztam és csodálatos voltam a következőben viszont mindenki letagadná, hogy valaha is ismert. Beleittam a teába, amitől kissé megborzongtam ugyanis nem voltam hozzá szokva az ilyesmihez.
- Amúgy van egy ismerősöm, aki valami elképesztő tehetség mondhatni egy szuper szabó. Ezt egy-két nap alatt készítette el. Higgye el, elég egyszer meglátni és maga is akar majd egy ilyet.
Bizonyára valami ruha megszállottnak képzelt, emiatt ami persze nem igaz, vagyis nem teljesen. A munkám során elkerülhetetlen, hogy megrongálódjon a ruházatom, és ha egy feladatról van, szó nem kímélem sem magamat sem a gönceimet.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Halk kuncogásban jelezte, hogy nem árt a legénynek ha tényleg meg lesz leckéztetve, majd amikor a motorosok elmentek újra folytatódhatott a csevegés.
-Hát, hiába leggyintesz, végülis nem vagy olyan idős, nem tudhatod mit hoz a jövő kettőnk közt
-Pár év biztosan van közöttünk, de szívtémákban nem ez a fontos. Ha jobban belegondolok első benyomása nem olyan rossz, ad saját magára, bátor, mondjuk kissé ütődött, de végülis ki ma a normális?
Úgyhogy nem tudhatjuk, hogy mi alakulna ki egy ilyen dologból, lehet semmi...
-Való igaz egy rendkívüli személy lehet. Én is találkoztam anno, egy hasonló bandával, sőt sokáig köztük is voltam. Rendkívül odafigyelnek a bajtársaikra és a barátaikra, családjukra, aki pedig az ellenségük, nos ők rettegjenek-Én nem motorosokkal, hanem kalózokkal voltam egy ideig együtt, nehéz elhinni a dolgot, hogy még manapság is van ilyen, de igenis a Dél-Kínai-Tengeren még rengeteg van belőlük, nem véletlen, hogy ki is akarják őket füstölni onnan, viszont ha oda jutna a dolog én segítenék nekik valahogy, hiszen ilyen egy család.
-Hát a ruha mindenképp megérte, csak egy dolog merült fel bennem... Miért veszi fel egy ember a csinos ruháit egy ilyen mocskos feladathoz?
-Olyan mintha én is mindig estélyiben szaladgálnék, úgyhogy erre a végén muszály rákérdenem..
-Hát, hiába leggyintesz, végülis nem vagy olyan idős, nem tudhatod mit hoz a jövő kettőnk közt
-Pár év biztosan van közöttünk, de szívtémákban nem ez a fontos. Ha jobban belegondolok első benyomása nem olyan rossz, ad saját magára, bátor, mondjuk kissé ütődött, de végülis ki ma a normális?
Úgyhogy nem tudhatjuk, hogy mi alakulna ki egy ilyen dologból, lehet semmi...
-Való igaz egy rendkívüli személy lehet. Én is találkoztam anno, egy hasonló bandával, sőt sokáig köztük is voltam. Rendkívül odafigyelnek a bajtársaikra és a barátaikra, családjukra, aki pedig az ellenségük, nos ők rettegjenek-Én nem motorosokkal, hanem kalózokkal voltam egy ideig együtt, nehéz elhinni a dolgot, hogy még manapság is van ilyen, de igenis a Dél-Kínai-Tengeren még rengeteg van belőlük, nem véletlen, hogy ki is akarják őket füstölni onnan, viszont ha oda jutna a dolog én segítenék nekik valahogy, hiszen ilyen egy család.
-Hát a ruha mindenképp megérte, csak egy dolog merült fel bennem... Miért veszi fel egy ember a csinos ruháit egy ilyen mocskos feladathoz?
-Olyan mintha én is mindig estélyiben szaladgálnék, úgyhogy erre a végén muszály rákérdenem..
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Mikor a barátom távozott a hölgy felől halk kuncogást véltem hallani, amit elég érdekesnek tartottam. Valami oknál fogva nagyon aranyosnak tartottam és persze nőiesnek. Fogalmam sem volt róla, hogy lehettem annyira ostoba, hogy férfinak néztem. Bizonyára azért történhetett meg, mert minden erőmet arra összpontosítottam, hogy ne essek össze a fáradtságtól. Kissé meglepődtem azon, amit mondott miszerint hiába legyintek és, hogy bármi megeshet kettőnk között. Ez eléggé váratlanul ért azonban valamennyire sikerült megőriznem a higgadtságomat. Persze volt pár barátnőm ám egyik sem beszélt ilyen nyíltan és váratlanul hisz alig tudott rólam valamit. Én ennek ellenére elég sok mindent kiderítettem róla, mint például, hogy bátor, talpraesett, nagyon csinos, de rossz ízlése van a férfiak terén. Ha egy kicsikét is jobban ismert volna nem mondott volna olyan felelőtlenséget, hogy bármi megeshet. Igaz, lenyűgöző személyiséggel rendelkeztem azonban emellett voltpár mondjuk úgy kellemetlen szokásom.
- Úgy tűnik, önnek tetszenek az olyan férfiak, akik pisztolyokkal dobálóznak?
Ez után megtudtam, hogy ő is ismert egy hasonló csoportot ráadásul jó ideig velük élt. Nagyon jó véleménye volt róluk és valami azt súgta nem csak a levegőbe beszélt. A stílusa és az öltözködése után simán elképzeltem amint a jakuzával barátkozik.
- Ez nagyon veszélyesen hangzik. Gondolom, a pizsamások nem igazán vannak oda értük, de azt hiszem, nem én vagyok az a személy, aki szemrehányásokat tehet másoknak.
- A ruha csinos, és én? Amúgy miért lenne mocskos feladat visszaszerezni egy macskát? Mondjuk, éles körmei vannak és megrongálhatná az öltözékemet ez tény és való. Ráadásul nem számítottam arra, hogy ennyit kell rohangálnom. Ha lett volna, legalább egy töltényem minden egyszerűbb lenne. Egy lövés és le van a gond. Csak vicceltem, nem lövök le senkit csak úgy. Mármint túl gyakran. Amúgy ez egy strapabíró anyag nem rongálódik vagy koszolódik be olyan könnyen. Az ember nem tudhatja mikor éri el a vég és akkor már nézzen ki jól.
- Úgy tűnik, önnek tetszenek az olyan férfiak, akik pisztolyokkal dobálóznak?
Ez után megtudtam, hogy ő is ismert egy hasonló csoportot ráadásul jó ideig velük élt. Nagyon jó véleménye volt róluk és valami azt súgta nem csak a levegőbe beszélt. A stílusa és az öltözködése után simán elképzeltem amint a jakuzával barátkozik.
- Ez nagyon veszélyesen hangzik. Gondolom, a pizsamások nem igazán vannak oda értük, de azt hiszem, nem én vagyok az a személy, aki szemrehányásokat tehet másoknak.
- A ruha csinos, és én? Amúgy miért lenne mocskos feladat visszaszerezni egy macskát? Mondjuk, éles körmei vannak és megrongálhatná az öltözékemet ez tény és való. Ráadásul nem számítottam arra, hogy ennyit kell rohangálnom. Ha lett volna, legalább egy töltényem minden egyszerűbb lenne. Egy lövés és le van a gond. Csak vicceltem, nem lövök le senkit csak úgy. Mármint túl gyakran. Amúgy ez egy strapabíró anyag nem rongálódik vagy koszolódik be olyan könnyen. Az ember nem tudhatja mikor éri el a vég és akkor már nézzen ki jól.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
-Nos elég fura ízlésem van ilyen téren, ugyanis szerintem nem árt, ha megtudja védeni magát a férfi
-Kikre gondol pizsamások alatt? Talán a hatóságokat? Nos ha tudni akarja, akkor elmesélhetem... A Dél-Kínai-Tengeren hajóztam sokáig hasonló figurákkal, tudja rendrakás és szállítmányozó BT-kacsintottam egyet, hogy értse, hogy nem egészen legális-Éshát elég sokáig velük voltam odakint, talán igaz sem volt az egész... A dolognak úgy lett vége, hogy Kambodzsába lett egy elég komoly dolgom, de az már egészen más történet. De a történet szempontjából az a fontos, hogy mindig vigyáztunk egsmásra és sosem hagytunk hátra senkit. Dex volt a főnök, de mindig úgy viselkedett, mint a banda apukája, Polly, meg a legkissebb apu kedvence lányka volt, ha érti...-Nem tudom kire gondolhatott pontosan, hiszen pizsamások? Azok talán az ovisok lehetnek, mondjuk az is igaz, hogy jobb ha a nevén nevezzük a dolgokat, így elkerülve a félreértéseket, de remélem azért kitaláltam a dolgokat
-Szóval strapabíró? Nagyon eszes megoldás, gondolom hasonló ahhoz akkor, mint amit az UA-ban is használnak a hősruhákhoz.-Ha az informátoraim nem hazudtak, akkor az U.A. Hősképző diákjainak több "támogató" néven ismert cég szállítja a hőstanoncruhákat, amik alkalmazkodnak a viselőjükhöz. Azaz nem rongálódnak, mondjuk egy lángolóbőrű srácon vagy extrém nyúlékonyak egy olyan képességű gyereken. Ez a dolog azért különleges, mert az anyag tényleg extrém árakon mozog. Ha tényleg olyanból lenne ennek a fickónak a ruhája... Nos nem sajnálja akkor a pénzt ilyenre
-Tudja érdekelne maga mit is tud, néha olyan különcnek tűnik, mint aki a hősképzőn tanult. Ha összerakja... Feltűnő ruha, ami drága és strapabíró, rejtélyes ügyeket old meg és ráadásnak legalább annyira különösen viselkedik is, mint egy álcázott hős
-dőltem hátra és ittam meg az utolsó kortyot is az italomból, miközben egy nagyon fura dolgot kérdeztem. Ha tényleg valami hős fajta, akkor úgyis simán letagadja kis grimaszolással, ha pedig nem az akkor zavarba jön. Mindenképp érdekes válaszra számítok tőle. A dolognak viszont nem csak ez a tétje. Ha tényleg egy hősfajta, akkor jól fog jönni az ismeretsége, nem mintha egyébként nem lenne jó.
-Kikre gondol pizsamások alatt? Talán a hatóságokat? Nos ha tudni akarja, akkor elmesélhetem... A Dél-Kínai-Tengeren hajóztam sokáig hasonló figurákkal, tudja rendrakás és szállítmányozó BT-kacsintottam egyet, hogy értse, hogy nem egészen legális-Éshát elég sokáig velük voltam odakint, talán igaz sem volt az egész... A dolognak úgy lett vége, hogy Kambodzsába lett egy elég komoly dolgom, de az már egészen más történet. De a történet szempontjából az a fontos, hogy mindig vigyáztunk egsmásra és sosem hagytunk hátra senkit. Dex volt a főnök, de mindig úgy viselkedett, mint a banda apukája, Polly, meg a legkissebb apu kedvence lányka volt, ha érti...-Nem tudom kire gondolhatott pontosan, hiszen pizsamások? Azok talán az ovisok lehetnek, mondjuk az is igaz, hogy jobb ha a nevén nevezzük a dolgokat, így elkerülve a félreértéseket, de remélem azért kitaláltam a dolgokat
-Szóval strapabíró? Nagyon eszes megoldás, gondolom hasonló ahhoz akkor, mint amit az UA-ban is használnak a hősruhákhoz.-Ha az informátoraim nem hazudtak, akkor az U.A. Hősképző diákjainak több "támogató" néven ismert cég szállítja a hőstanoncruhákat, amik alkalmazkodnak a viselőjükhöz. Azaz nem rongálódnak, mondjuk egy lángolóbőrű srácon vagy extrém nyúlékonyak egy olyan képességű gyereken. Ez a dolog azért különleges, mert az anyag tényleg extrém árakon mozog. Ha tényleg olyanból lenne ennek a fickónak a ruhája... Nos nem sajnálja akkor a pénzt ilyenre
-Tudja érdekelne maga mit is tud, néha olyan különcnek tűnik, mint aki a hősképzőn tanult. Ha összerakja... Feltűnő ruha, ami drága és strapabíró, rejtélyes ügyeket old meg és ráadásnak legalább annyira különösen viselkedik is, mint egy álcázott hős
-dőltem hátra és ittam meg az utolsó kortyot is az italomból, miközben egy nagyon fura dolgot kérdeztem. Ha tényleg valami hős fajta, akkor úgyis simán letagadja kis grimaszolással, ha pedig nem az akkor zavarba jön. Mindenképp érdekes válaszra számítok tőle. A dolognak viszont nem csak ez a tétje. Ha tényleg egy hősfajta, akkor jól fog jönni az ismeretsége, nem mintha egyébként nem lenne jó.
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Elmondta nekem, hogy jó dolognak tartja, ha egy férfi képes megvédeni magát. Ezzel egyet is értettem volna azonban legtöbbször az emberek nem így szoktak védekezni. Pisztolyt hozzá vágni egy másik emberhez elég szokatlan, sőt mondhatni már majdnem kreatív, vagyis tökéletesen illett a személyiségemhez. Nagyon unalmas lenne az élet, ha nem lennének benne ezek a kis színfoltok. Kissé megdörzsöltem az államat és elmosolyodtam mikor nem értette kire gondoltam pizsamások címszó alatt. Ebben nem volt semmi meglepő hisz legtöbbször csak én szoktam használni ezt a kifejezést. Mielőtt felhomályosítottam volna a szó jelentéséről meghallgattam a kis történetét, mert nagyon érdekesnek találtam. Elmesélte, hogy a kínai tengeren hajózott a barátaival és együtt volt valamilyen szállítmányozó vállalatuk. Ennél a résznél barátságosan kacsintott felém, amire én bólintással feleltem. Valójában nem igazán értettem mit akart sugallni, de jobb fenntartani a látszatott. Annyira azért sikerült rájönnöm magamtól is, hogy nem csak szállítással foglalkoztak. Mint kiderült a banda tényleg olyan volt akár egy nagycsalád, mindenki vigyázott mindenkire. A nagyfőnök töltötte be az apuka szerepet és egyikük pedig a kislányét. Az én apám jó ideig nem állt szóba velem a miatt a bizonyos incidens miatt.
Magam is halottam pletykákat milyen ruhákat gyárt az U.A. azonban engem nem igazán érdekelt a dolog.
- Ez nem olyan csak nagyon jó a szabása. Nem piszkolódik be olyan könnyen és nem is szakad el csak úgy. Ráadásul nagyon kényelmes remekül festek benne.
Amúgy lehet tényleg olyanra kellett volna költenem a pénzemet, ami megállítja a golyókat vagy tompítja az ütéseket, magam sem tudom miért nem így tettem.
- Nem, pizsamások alatt nem a hatóságokra gondoltam, vagyis nem egészen. Az én hibám, mert legtöbbször csak én használom rájuk ezt a kifejezést. Manapság szinte bárkiből lehet hős ezért szoktam azt mondani, hogy elég felkapniuk egy pizsamát és már azok is. Azért ezt a szót használom, mert némelynek a jelmeze elég furcsa legalábbis én így látom. Amúgy én nem vagyok az a hősködő típus és hírnévhajhászás sem érdekel. Egyszer viszont voltam rendőr úgy tíz éve. Nemrég kerültem ki az akadémiáról és folyton összefutottam azzal az állítólagos hőssel, aki a közönségnek jó-pofizott minket meg ugráltatott közben pedig nem csinált semmit. A hetedik napon mikor éppen egy szerencsétlen kolléga fejét üvöltötte le betelt nálam a pohár. Odaléptem hozzá és egyetlen csapással kiütöttem akár a bárányhimlő. Sajnálatomra vagy éppen szerencsémre felvette az egyik tv csatorna azonban csak kis ideig sugározták, mert a nagyfőnökök közbe szóltak. Engem kitettek a testülettől és így magánzó lettem.
Nem tudom mit művelt velem ez a nő, mert máskor két-három randi után nem mesélek magamról annyit, mint akkor neki.
Magam is halottam pletykákat milyen ruhákat gyárt az U.A. azonban engem nem igazán érdekelt a dolog.
- Ez nem olyan csak nagyon jó a szabása. Nem piszkolódik be olyan könnyen és nem is szakad el csak úgy. Ráadásul nagyon kényelmes remekül festek benne.
Amúgy lehet tényleg olyanra kellett volna költenem a pénzemet, ami megállítja a golyókat vagy tompítja az ütéseket, magam sem tudom miért nem így tettem.
- Nem, pizsamások alatt nem a hatóságokra gondoltam, vagyis nem egészen. Az én hibám, mert legtöbbször csak én használom rájuk ezt a kifejezést. Manapság szinte bárkiből lehet hős ezért szoktam azt mondani, hogy elég felkapniuk egy pizsamát és már azok is. Azért ezt a szót használom, mert némelynek a jelmeze elég furcsa legalábbis én így látom. Amúgy én nem vagyok az a hősködő típus és hírnévhajhászás sem érdekel. Egyszer viszont voltam rendőr úgy tíz éve. Nemrég kerültem ki az akadémiáról és folyton összefutottam azzal az állítólagos hőssel, aki a közönségnek jó-pofizott minket meg ugráltatott közben pedig nem csinált semmit. A hetedik napon mikor éppen egy szerencsétlen kolléga fejét üvöltötte le betelt nálam a pohár. Odaléptem hozzá és egyetlen csapással kiütöttem akár a bárányhimlő. Sajnálatomra vagy éppen szerencsémre felvette az egyik tv csatorna azonban csak kis ideig sugározták, mert a nagyfőnökök közbe szóltak. Engem kitettek a testülettől és így magánzó lettem.
Nem tudom mit művelt velem ez a nő, mert máskor két-három randi után nem mesélek magamról annyit, mint akkor neki.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Néha lehet látni a partnereden, hogy érti-e amit beszélsz vagy sem. Malasorte azon pár különleges személy közé tartozott, aki nem rakta össze a fuvarozóból és a kacsintásból, hogy nem egészen legális dologról volt szó, de nem fogom neki kifejteni, pláne nem ilyen nyílvános helyen, így ez félig meddig a titkom marad...
Aztán kifejtette, hogy a ruhéja nem a hősruhák anyagából van, de ez is hasonlóan jó fajta. Én inkább úgy vélem, hogy ha ennyire sok pénzt költenék ilyenre, az akkor vagy legyen tényleg jó és nézzek is ki benne jól, vagy pedig legyen elképesztően strapabíró és hasznos, mint mondjuk egy kertésznadrág, vagy egy kevlármellény.
-Értem szóval te is rendőr voltál, akár édesapám... Elég szomorú, hogy ilyen ostobaság miatt tört félbe a karriered, de ha így láttad helyesnek, akkor nem áll tisztemben eldönteni, hogy mi is volt a helyes. Nekem nincsen ilyen nagy történetem a hősökkel, inkább csak kerültem őket amennyire lehet, mondjuk így idősebb fejjel lehet, hogy csatlakozni kellett volna valamilyen hősképzésre, de végülis elégedett vagyok magammal így ahogy vagyok. Anyukám mondogatta, hogy sose bánj meg semmilyen döntésedet, mert akkor az nyomasztani fog és változtatni már úgysem tudsz rajta.
Ilyenkor mindig eszembe jutnak az idilli emlékek, amikor apukám az asztalnál reggelente olvasta az aznapi újságot, miközben anyukám töretlen mosollyal készítette nekünk a reggelit, én meg általában rágtam testvérem fülét ilyen olyan módon... És mégis milyen boldogak voltunk...
Kiült az arcomra a nosztalgiázós mosolyom. Ritkán esik meg velem, hogy ennyire elragad egy régi szép emlék, hiszen nem sok időm van ezeken gondolkodni. Hogyha lenne lehetőségem visszamenni oda akkor változtatnéke valamin? Nem, határozottan nem. Végülis kitudja mi várni engem most itt...
-Ne haragudj elkalandoztam... Csak azon kezdtem gondolkodni, hogy mégis milyen szép és érdekes az élet
Aztán kifejtette, hogy a ruhéja nem a hősruhák anyagából van, de ez is hasonlóan jó fajta. Én inkább úgy vélem, hogy ha ennyire sok pénzt költenék ilyenre, az akkor vagy legyen tényleg jó és nézzek is ki benne jól, vagy pedig legyen elképesztően strapabíró és hasznos, mint mondjuk egy kertésznadrág, vagy egy kevlármellény.
-Értem szóval te is rendőr voltál, akár édesapám... Elég szomorú, hogy ilyen ostobaság miatt tört félbe a karriered, de ha így láttad helyesnek, akkor nem áll tisztemben eldönteni, hogy mi is volt a helyes. Nekem nincsen ilyen nagy történetem a hősökkel, inkább csak kerültem őket amennyire lehet, mondjuk így idősebb fejjel lehet, hogy csatlakozni kellett volna valamilyen hősképzésre, de végülis elégedett vagyok magammal így ahogy vagyok. Anyukám mondogatta, hogy sose bánj meg semmilyen döntésedet, mert akkor az nyomasztani fog és változtatni már úgysem tudsz rajta.
Ilyenkor mindig eszembe jutnak az idilli emlékek, amikor apukám az asztalnál reggelente olvasta az aznapi újságot, miközben anyukám töretlen mosollyal készítette nekünk a reggelit, én meg általában rágtam testvérem fülét ilyen olyan módon... És mégis milyen boldogak voltunk...
Kiült az arcomra a nosztalgiázós mosolyom. Ritkán esik meg velem, hogy ennyire elragad egy régi szép emlék, hiszen nem sok időm van ezeken gondolkodni. Hogyha lenne lehetőségem visszamenni oda akkor változtatnéke valamin? Nem, határozottan nem. Végülis kitudja mi várni engem most itt...
-Ne haragudj elkalandoztam... Csak azon kezdtem gondolkodni, hogy mégis milyen szép és érdekes az élet
Shadow Broker- Posts : 72
Reputation : 1
Join date : 2018. Mar. 08.
Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 11200
Re: [Ismerkedés] Barátok vagy ellenségek?
Egyre többet tudtam meg erről a nőről, ami nekem elég furcsa volt. Nem olyan rég találkoztunk mondjuk úgy a véletlennek köszönthetően és máris egy csomó mindent megtudtam róla. Érdekes, hogy mennyire szeretett magáról beszélni, mások nem tárják fel ilyen hírtelen a magán életüket. Kiderült az édesapja is rendőrként szolgált és itt egy pillanatra elhallgatott, bizonyára mert kellemetlen emlékek elevenedtek fel. Nem akartam megbántani azonban én nem csináltam semmit. Arról is beszélt, hogy szomorú, amiért kerékbe tört a karrierem azonban nem akarja helyettem eldönteni mi a helyes.
- Ez érdekes. Idáig két embertípussal találkoztam. Az egyik felháborodott ugyanis nagyon imádta a hősöket. A másik széles vigyorral az arcán dicsért meg és minden részletet hallani akart. A tettem miatt sok nehézségen mentem keresztül azonban szeretném azt hinni, hogy így jártam jobban. – erre felemeltem a jobb kezemet és minden egyes mondatomnál kihajtottam az egyik ujjamat. – Nem kell többet az idióta bohócoknak engedelmeskednem. Azt csinálok, amit csak akarok, nem tartozom senkinek sem számadással. Ráadásul, ami a legfontosabb, hogy nincsen az az átkozott papírmunka.
Kiderült eljátszott azzal a gondolattal, hogy talán hősnek kellett volna tanulnia. Megismerhettem az édesanyja bölcs tanácsát, amivel csak egyetérteni tudtam.
- Tökéletesen igaza van magam is egyet értek. Vagyis igyekszek, úgy élni ne bánjak meg semmit. Amúgy nem kell bohócnak öltözni, hogy hős lehessen. Itt vagyok például én. Megmentettem valakinek a macskáját, amit szegről-végről nevezhetünk hősi tettnek. Tudom nem egy bankrablót fogta el, de azért.
Tisztán látszott rajta, hogy a régi emlékeket éli újra és úgy tűnt elég kellemesek lehettek. Nem szóltam egy árva szót sem nehogy megzavarja, inkább a reggelim maradékával foglalkoztam. Mikor felkeltem nem gondoltam, hogy a napom ennyire izgalmas lesz. Először majd kiköptem a tüdőmet majd megismerkedtem egy ambiciózus nővel, akivel érdekesen cseverészést folytattam.
- Egyetértek, az élet nagyon szép és persze tele rejtélyekkel. Azonban amíg egyikük vidáman sétafikál, másoknak sokkal sanyarúbb sors jut.
Kissé elkomorodta mikor eszembe jutott a barátom, aki még mindig komában feküdt hála nekem, persze ezt senki nem tudta. Mindenki abban a hiszemben volt, hogy én semmiféle képességgel nem rendelkezem. Én csak öt évet szenvedtem az álom fogságában ám ő még mindig rab pontosan 21 éve.
- Az élet túlságosan is rövid. Addig kell élvezni, amíg tart. – mondta még mindig komor hangon.
- Ez érdekes. Idáig két embertípussal találkoztam. Az egyik felháborodott ugyanis nagyon imádta a hősöket. A másik széles vigyorral az arcán dicsért meg és minden részletet hallani akart. A tettem miatt sok nehézségen mentem keresztül azonban szeretném azt hinni, hogy így jártam jobban. – erre felemeltem a jobb kezemet és minden egyes mondatomnál kihajtottam az egyik ujjamat. – Nem kell többet az idióta bohócoknak engedelmeskednem. Azt csinálok, amit csak akarok, nem tartozom senkinek sem számadással. Ráadásul, ami a legfontosabb, hogy nincsen az az átkozott papírmunka.
Kiderült eljátszott azzal a gondolattal, hogy talán hősnek kellett volna tanulnia. Megismerhettem az édesanyja bölcs tanácsát, amivel csak egyetérteni tudtam.
- Tökéletesen igaza van magam is egyet értek. Vagyis igyekszek, úgy élni ne bánjak meg semmit. Amúgy nem kell bohócnak öltözni, hogy hős lehessen. Itt vagyok például én. Megmentettem valakinek a macskáját, amit szegről-végről nevezhetünk hősi tettnek. Tudom nem egy bankrablót fogta el, de azért.
Tisztán látszott rajta, hogy a régi emlékeket éli újra és úgy tűnt elég kellemesek lehettek. Nem szóltam egy árva szót sem nehogy megzavarja, inkább a reggelim maradékával foglalkoztam. Mikor felkeltem nem gondoltam, hogy a napom ennyire izgalmas lesz. Először majd kiköptem a tüdőmet majd megismerkedtem egy ambiciózus nővel, akivel érdekesen cseverészést folytattam.
- Egyetértek, az élet nagyon szép és persze tele rejtélyekkel. Azonban amíg egyikük vidáman sétafikál, másoknak sokkal sanyarúbb sors jut.
Kissé elkomorodta mikor eszembe jutott a barátom, aki még mindig komában feküdt hála nekem, persze ezt senki nem tudta. Mindenki abban a hiszemben volt, hogy én semmiféle képességgel nem rendelkezem. Én csak öt évet szenvedtem az álom fogságában ám ő még mindig rab pontosan 21 éve.
- Az élet túlságosan is rövid. Addig kell élvezni, amíg tart. – mondta még mindig komor hangon.
Malasorte- Posts : 45
Reputation : 2
Join date : 2018. Mar. 28.
Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 10000
1 / 2 oldal • 1, 2
Similar topics
» [Ismerkedés...?] Kaland a gettóban
» [Ismerkedés] Eiko és Malasorte
» [Ismerkedés] Pusztító (Elisa és Mitsu)
» [Ismerkedés] Kameko és Yori: Egy és fél ember
» Ryuk-Elisa - Indulat kezelés a paradicsomban. - Ismerkedés
» [Ismerkedés] Eiko és Malasorte
» [Ismerkedés] Pusztító (Elisa és Mitsu)
» [Ismerkedés] Kameko és Yori: Egy és fél ember
» Ryuk-Elisa - Indulat kezelés a paradicsomban. - Ismerkedés
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|