Fake Red Hood
2 posters
:: Quirk Archívum :: Előtörténet
1 / 1 oldal
Fake Red Hood
Játékmód típusa: Hardcore
Név: Nyarla Shinku Thoth
Becenév/Hős név: Crimson Beast (Karmazsin Bestia) - Fake Red Hood (Hamis Piroska)
Nem: lány
foglakozás: Hivatalosan Bűnöző
Kor: 14-15 lehet, ő maga se tudja pontosan (nem érdekli)
osztály-évfolyam/specializáció: -
Szinkód: Dubarry (#FFBAD1)
Kinézet:
Mindig sápadt bőr, s mellé élénkvörös, karmazsin, narancsos árnyalatokban úszó hajkorona. A haj mintha nem lenne gravitációja mindig körülötte lebeg, kivétel 2 hatalmas hajfonat mely a vállain keresztül egészen a szoknyáig lógnak le. A hajból kibújik két farkas fül. Ajkai szélesebbek az átlagénál és szeme borostyán, ereje használatával viszont átválthat a szem udvara feketére.
Ruhája akár piroskáé a meséből, fodros mini szoknya, masnik és csuklya. A szoknyán van egy lyuk ahonnan farkas farok bújik elő.
Jellem:
Megtört, már ilyen fiatalon fáradt jellem. Valójában kissé félénk, sose volt barátja s nem igen szerette senki, így bizalmatlan, de jóindulatú. Erkölcsei erősek, s gyűlöli magát amiért mégsem tud mindig eleget tenni a saját filozófiáinak. Ha megteheti mindenkivel kedves és előzékeny, ám a nagyvilág előtt egy hatalmas és legyőzésre váró gonosznak adja elő magát. Nagy igényei nincsenek, ő igazából csak segíteni akar, s a világot egy szebb hellyé tenni. Egy szebb világban ő lehetne a tökéletes szuperhős alapanyag.
Quirk: Mutáció - "karmazsin bestia"
Két szülője egyesült quirkjét örökölte, mely egy belső démon egy bestia mely örökkön ki akar törni s pusztítani. A sötétség az apjától származik, az erő hogy az szivárogjon pedig az anyjától.
Testéből a belső bestia örökkön szivárog ám a lány nem engedi testén kívülre. Ezért az aurája mindig baljóslatú és félelmetes. Ereje ahogy a belső hatalom átjárja lassan növekszik akár egy vadállaté. Sebesség, erő, hallás, reflex stb. Az ereje nagy részét mivel fél tőle tudat alatt a hajába irányította ezért az örökkön lebeg körülötte, mintha nem lenne gravitációja. Ezt sokan a képességének nézik, és ezért el van erjedve, hogy irányítja a haját. A belső démona, nem egy különálló létforma, csupán a lány belső fájdalmai és kétségbeesései amiket elnyomott. Apja miatt leginkább ez farkasra hajaz, ám nem tudni hogyan nézne ki a tényleges megtestesülése, és nem is célom, hogy bármikor kiderüljön.
Mutációval végbement változások: Farkas fül és farok, nagyobb karmok és fogak, kiváló szaglás és hallás továbbá farkasvaksága van, tehát alig lát természetes szürkületben.
Előtörténet
Megnyalom az ajkaim szélét, majd fáradtan esek össze valami frissen megdöglött tetem mellé. A bűz fojtogat ám végül valahogy sikerül némi tüzet csiholnom pár kővel s karóra tűzve felé rakom az állatot. Macska, vagy kutya lehetett valamikor fogalmam sincs. Nem is számít. Bámultam bele a parázsba s vártam, hogy a bűzölgő szag átcsapjon a frissensült zamatos illatába. A tűz mely végig kísérte életem s melynek lobogása olyan, mint hajam idegesítő lebegése körülöttem.
Három nagy láng gyúlt eddigi életem folyamán, három nagy tűz a lelkemben, mely a jelenbe vezetett. A három láng, mely a helyett, hogy bevilágította az utamat, sötét árnyékokat csinált rá s végül teljesen elfeketítette.
Korom már nem számít nem is követem. Kettő vagy három éves lehettem az első tűznél, tudatom éppen, hogy létre jött s a quirkem, szüleim legnagyobb félelmére alakot öltött. Egy kicsi az anyából, egy kicsi az apából. A legtöbb esetben ez kész áldás, ám jelenleg inkább átok.
Édesapám valamikor régen bűnöző volt, egy szörnyeteg, csak úgy hívták a Bestia. Egy farkasember, ki belső gonoszságát fizikai valóba tudta önteni egy hatalmas fekete farkas képében. Vér s halál szegélyezte útját, míg nem találkozott a Fehér Hőssel.
Anyám képessége a lelke kitörése volt. A legjóságosabb és kedvesebb teremtés egész japánban, egész hős klubok alakultak köré épülve, s csak a Fehérnek, vagy Fehér Hősnek hívták. Képességével ki tudta terjeszteni belső fényét és ezáltal szépséget téve a megfáradt, elfeketedett szívekbe.
Apám beleszeretett azonnal, s feladta magát. Még gyermekek voltak mindketten s húsz évvel később, miután apámat kiengedték s bevonult a történelembe, mint a valaha volt legnagyobb elért személyiségváltozás, összeházasodtak. A szépség és a szörny mondták sokan. Azután jöttem én és kis családunk boldogsága határtalan volt.
Ebbe a szépségbe hatolt bele a quirkem, apám s anyám erejének egyesülése. Pokoli fájdalom volt, amit apám benső sötétségem anyám erejével karöltve próbált szivárogni, kitörni belülről kezdve kezdte alakítani a testem. A fájdalom határtalan volt, amint végbement a mutáció. Általában már a méhben megtörténik ez a változás, ám szüleim erői utat nyitottak azt új folyamatoknak. Farkaséhoz hasonló füleim és farkam nőtt. És a folyamat nem állt meg.
Szüleim mindig veszekedtek innentől, hogy hogyan történhetett, hogy miért nem gondoltak erre. Napról napra agresszívebbek lettek, napról napra egyre inkább beitta magát a gonosz a házba.
Majd egyik reggel mikor felébredtem egy álomba sírt este után szüleim véres teteme formált körülöttem tócsát. Megölték egymást az éjjel s engem egyedül hagytak. Sokkos voltam, mozdulni se tudtam. Nem tudom mikor találtak ránk, ám mikor megláttak szüleim holtteste feledt vérben uszva megvádoltak s örökre rám ragadt a Crimson Beast jelző.
Egy gyermekeknek tartott különleges átnevelőbe, javítóintézetbe kerültem, ahol ténylegesen szörnyként kezdtek kezelni. Akkor fel sem fogtam a történéseket, csupán visszagondolva tisztult ki előttem a kép. Ott senki nem volt barátja senkinek, s a nevelők is úgy kezeltek minket, mint bűnözőket, akik fiatalok a börtönhöz. Éheztettek, ütöttek minket, s az erőm egyre csak csordogált ki, ám minden fájdalom ellenére, elnyomtam magamban. Ám lassan testem elkezdett fejlődni, és a női lét minden bája rám meresztette a nem kívánatos szemeket.
Letámadtak kinevettek, ruháimat széttépték, s az ágyra löktek. Eddigre mesekönyvekbe menekültem, és ezek romantikussá tették gondolkodásmódomat így nem hagyhattam ekkora gyalázatot. A félelmem s a fájdalmam ekkor tört elő, mint a második tűz. Életemben először tapadt vér a kezemhez ám tudat nélkül, mint egy bestiálisösztönlény kiirtottam támadóimat, s miközben menekültem a házból mindenki mást is, aki az utamba tévedt.
Tizenhárom-Tizennégy éves lehetettem ekkor.
Bőgtem, napokon keresztül, ütöttem a falat, s ott ártottam magamnak ahol tudtam. A gyilkolás tényét nem bírtam elviselni, a tény hogy elvettem életeket elviselhetetlen volt. S ha még nem lenne elég az egész világ megismerte az arcom és a nevem. Szuper bűnöző lettem, a Karmazsin Bestia.
De én nem akarok ártani senkinek. Nem akarok bántani senkit jogtalanul. A javítóban megtanultam az egész törvénykönyvet. Ismerem a jogokat, és a bűnök súlyát. Ezért is fáj csak még inkább tettem.
Ám mégis, lehet esély a számomra társadalmi szinten?
Van esélyem a becsületes életre?
Felvételik már elkezdődtek, vajon felvennének az U.A.ba?
Rejtezve figyeltem az onnan ki be járkáló diákokat s irigységgel néztem vidám arcuk s reményüket a jövőre. Meg kell próbálnom bekerülni és hőssé válni. Feladom magam és utána megtisztítom az életem.
S ez az elhatározás s annak sötétségbe borulása a harmadik tüze létemnek. Csak egy pillanatra hallottam meg amint a kilépő diákok nevetgélve mesélnek egymásnak a jövőképükről és ekkor hallottam meg a Karmazsin Bestia nevet, mint akit korosztályuk elsődleges célpontjaként tartanak számon ellenségként, akit le kell győzni egy mérföldkőnek, aki segít nekik jobb hőssé válni.
Fájt a gondolat, a fiatalok beszélgetése és könny csordult a szemembe. Ám az önfeláldozás a legnagyobb erénye egy hősnek…
Izgalmas ez az új tűz. Legyek ugródeszka az emberiségért?
A hús elkészült végre, s könnyem kicsordult a meleg étel érzetétől a gyomromban. Felfoghatatlan ideje először dőltem nyugodtan hátra mikor meghallottam a félelem sikolyát. Azonnal felpattantam s rohantam a baj forrásához ahol is látom amint egy nálam idősebb lányt letámadott egy késes férfi.
Kukából halászott rongyok, halszálkából faragott tű, és lebontott szövetek segítségével varrtam magamnak ezt a ruhát, ezt a vörös köpenyt és csuklyát mely társam lesz utamon… Mélyen szemembe húztam s úgy támadtam le s győztem le a bűnözőt.
Gonosz nevem már van. Itt az idő hőssé is lenni…
A nő kérdésére Hamis Piroska néven mutatkoztam be. Egy mesekarakter hamis bőrét vettem fel, ki szimbolikusan harcol a saját farkasa ellen. Ez illik rám.
Egy gonosztevő leszek, aki növeli a hősök önbizalmát, s tereli őket egy szebb világ felé.
S közben hősként mikor senki nem lát segítek, ahol tudok.
Érdekes egy jövőkép. Végül is tetszik.
Név: Nyarla Shinku Thoth
Becenév/Hős név: Crimson Beast (Karmazsin Bestia) - Fake Red Hood (Hamis Piroska)
Nem: lány
foglakozás: Hivatalosan Bűnöző
Kor: 14-15 lehet, ő maga se tudja pontosan (nem érdekli)
osztály-évfolyam/specializáció: -
Szinkód: Dubarry (#FFBAD1)
Kinézet:
Mindig sápadt bőr, s mellé élénkvörös, karmazsin, narancsos árnyalatokban úszó hajkorona. A haj mintha nem lenne gravitációja mindig körülötte lebeg, kivétel 2 hatalmas hajfonat mely a vállain keresztül egészen a szoknyáig lógnak le. A hajból kibújik két farkas fül. Ajkai szélesebbek az átlagénál és szeme borostyán, ereje használatával viszont átválthat a szem udvara feketére.
Ruhája akár piroskáé a meséből, fodros mini szoknya, masnik és csuklya. A szoknyán van egy lyuk ahonnan farkas farok bújik elő.
Jellem:
Megtört, már ilyen fiatalon fáradt jellem. Valójában kissé félénk, sose volt barátja s nem igen szerette senki, így bizalmatlan, de jóindulatú. Erkölcsei erősek, s gyűlöli magát amiért mégsem tud mindig eleget tenni a saját filozófiáinak. Ha megteheti mindenkivel kedves és előzékeny, ám a nagyvilág előtt egy hatalmas és legyőzésre váró gonosznak adja elő magát. Nagy igényei nincsenek, ő igazából csak segíteni akar, s a világot egy szebb hellyé tenni. Egy szebb világban ő lehetne a tökéletes szuperhős alapanyag.
Quirk: Mutáció - "karmazsin bestia"
Két szülője egyesült quirkjét örökölte, mely egy belső démon egy bestia mely örökkön ki akar törni s pusztítani. A sötétség az apjától származik, az erő hogy az szivárogjon pedig az anyjától.
Testéből a belső bestia örökkön szivárog ám a lány nem engedi testén kívülre. Ezért az aurája mindig baljóslatú és félelmetes. Ereje ahogy a belső hatalom átjárja lassan növekszik akár egy vadállaté. Sebesség, erő, hallás, reflex stb. Az ereje nagy részét mivel fél tőle tudat alatt a hajába irányította ezért az örökkön lebeg körülötte, mintha nem lenne gravitációja. Ezt sokan a képességének nézik, és ezért el van erjedve, hogy irányítja a haját. A belső démona, nem egy különálló létforma, csupán a lány belső fájdalmai és kétségbeesései amiket elnyomott. Apja miatt leginkább ez farkasra hajaz, ám nem tudni hogyan nézne ki a tényleges megtestesülése, és nem is célom, hogy bármikor kiderüljön.
Mutációval végbement változások: Farkas fül és farok, nagyobb karmok és fogak, kiváló szaglás és hallás továbbá farkasvaksága van, tehát alig lát természetes szürkületben.
- Engedély?:
- A két szülős quirk inkább csak kozmetika mint tényleges képesség. Az anyától származó erő amit az előtörténetben részleteztem minimálisan bukkan elő, s ha mégis elő is venném akkor komolyabb pályázattal teszem majd egy sokkal magasabb szinten. Szeretnék majd pár radikálisabb dolgot.
Előtörténet
Megnyalom az ajkaim szélét, majd fáradtan esek össze valami frissen megdöglött tetem mellé. A bűz fojtogat ám végül valahogy sikerül némi tüzet csiholnom pár kővel s karóra tűzve felé rakom az állatot. Macska, vagy kutya lehetett valamikor fogalmam sincs. Nem is számít. Bámultam bele a parázsba s vártam, hogy a bűzölgő szag átcsapjon a frissensült zamatos illatába. A tűz mely végig kísérte életem s melynek lobogása olyan, mint hajam idegesítő lebegése körülöttem.
Három nagy láng gyúlt eddigi életem folyamán, három nagy tűz a lelkemben, mely a jelenbe vezetett. A három láng, mely a helyett, hogy bevilágította az utamat, sötét árnyékokat csinált rá s végül teljesen elfeketítette.
Korom már nem számít nem is követem. Kettő vagy három éves lehettem az első tűznél, tudatom éppen, hogy létre jött s a quirkem, szüleim legnagyobb félelmére alakot öltött. Egy kicsi az anyából, egy kicsi az apából. A legtöbb esetben ez kész áldás, ám jelenleg inkább átok.
Édesapám valamikor régen bűnöző volt, egy szörnyeteg, csak úgy hívták a Bestia. Egy farkasember, ki belső gonoszságát fizikai valóba tudta önteni egy hatalmas fekete farkas képében. Vér s halál szegélyezte útját, míg nem találkozott a Fehér Hőssel.
Anyám képessége a lelke kitörése volt. A legjóságosabb és kedvesebb teremtés egész japánban, egész hős klubok alakultak köré épülve, s csak a Fehérnek, vagy Fehér Hősnek hívták. Képességével ki tudta terjeszteni belső fényét és ezáltal szépséget téve a megfáradt, elfeketedett szívekbe.
Apám beleszeretett azonnal, s feladta magát. Még gyermekek voltak mindketten s húsz évvel később, miután apámat kiengedték s bevonult a történelembe, mint a valaha volt legnagyobb elért személyiségváltozás, összeházasodtak. A szépség és a szörny mondták sokan. Azután jöttem én és kis családunk boldogsága határtalan volt.
Ebbe a szépségbe hatolt bele a quirkem, apám s anyám erejének egyesülése. Pokoli fájdalom volt, amit apám benső sötétségem anyám erejével karöltve próbált szivárogni, kitörni belülről kezdve kezdte alakítani a testem. A fájdalom határtalan volt, amint végbement a mutáció. Általában már a méhben megtörténik ez a változás, ám szüleim erői utat nyitottak azt új folyamatoknak. Farkaséhoz hasonló füleim és farkam nőtt. És a folyamat nem állt meg.
Szüleim mindig veszekedtek innentől, hogy hogyan történhetett, hogy miért nem gondoltak erre. Napról napra agresszívebbek lettek, napról napra egyre inkább beitta magát a gonosz a házba.
Majd egyik reggel mikor felébredtem egy álomba sírt este után szüleim véres teteme formált körülöttem tócsát. Megölték egymást az éjjel s engem egyedül hagytak. Sokkos voltam, mozdulni se tudtam. Nem tudom mikor találtak ránk, ám mikor megláttak szüleim holtteste feledt vérben uszva megvádoltak s örökre rám ragadt a Crimson Beast jelző.
Egy gyermekeknek tartott különleges átnevelőbe, javítóintézetbe kerültem, ahol ténylegesen szörnyként kezdtek kezelni. Akkor fel sem fogtam a történéseket, csupán visszagondolva tisztult ki előttem a kép. Ott senki nem volt barátja senkinek, s a nevelők is úgy kezeltek minket, mint bűnözőket, akik fiatalok a börtönhöz. Éheztettek, ütöttek minket, s az erőm egyre csak csordogált ki, ám minden fájdalom ellenére, elnyomtam magamban. Ám lassan testem elkezdett fejlődni, és a női lét minden bája rám meresztette a nem kívánatos szemeket.
Letámadtak kinevettek, ruháimat széttépték, s az ágyra löktek. Eddigre mesekönyvekbe menekültem, és ezek romantikussá tették gondolkodásmódomat így nem hagyhattam ekkora gyalázatot. A félelmem s a fájdalmam ekkor tört elő, mint a második tűz. Életemben először tapadt vér a kezemhez ám tudat nélkül, mint egy bestiálisösztönlény kiirtottam támadóimat, s miközben menekültem a házból mindenki mást is, aki az utamba tévedt.
Tizenhárom-Tizennégy éves lehetettem ekkor.
Bőgtem, napokon keresztül, ütöttem a falat, s ott ártottam magamnak ahol tudtam. A gyilkolás tényét nem bírtam elviselni, a tény hogy elvettem életeket elviselhetetlen volt. S ha még nem lenne elég az egész világ megismerte az arcom és a nevem. Szuper bűnöző lettem, a Karmazsin Bestia.
De én nem akarok ártani senkinek. Nem akarok bántani senkit jogtalanul. A javítóban megtanultam az egész törvénykönyvet. Ismerem a jogokat, és a bűnök súlyát. Ezért is fáj csak még inkább tettem.
Ám mégis, lehet esély a számomra társadalmi szinten?
Van esélyem a becsületes életre?
Felvételik már elkezdődtek, vajon felvennének az U.A.ba?
Rejtezve figyeltem az onnan ki be járkáló diákokat s irigységgel néztem vidám arcuk s reményüket a jövőre. Meg kell próbálnom bekerülni és hőssé válni. Feladom magam és utána megtisztítom az életem.
S ez az elhatározás s annak sötétségbe borulása a harmadik tüze létemnek. Csak egy pillanatra hallottam meg amint a kilépő diákok nevetgélve mesélnek egymásnak a jövőképükről és ekkor hallottam meg a Karmazsin Bestia nevet, mint akit korosztályuk elsődleges célpontjaként tartanak számon ellenségként, akit le kell győzni egy mérföldkőnek, aki segít nekik jobb hőssé válni.
Fájt a gondolat, a fiatalok beszélgetése és könny csordult a szemembe. Ám az önfeláldozás a legnagyobb erénye egy hősnek…
Izgalmas ez az új tűz. Legyek ugródeszka az emberiségért?
A hús elkészült végre, s könnyem kicsordult a meleg étel érzetétől a gyomromban. Felfoghatatlan ideje először dőltem nyugodtan hátra mikor meghallottam a félelem sikolyát. Azonnal felpattantam s rohantam a baj forrásához ahol is látom amint egy nálam idősebb lányt letámadott egy késes férfi.
Kukából halászott rongyok, halszálkából faragott tű, és lebontott szövetek segítségével varrtam magamnak ezt a ruhát, ezt a vörös köpenyt és csuklyát mely társam lesz utamon… Mélyen szemembe húztam s úgy támadtam le s győztem le a bűnözőt.
Gonosz nevem már van. Itt az idő hőssé is lenni…
A nő kérdésére Hamis Piroska néven mutatkoztam be. Egy mesekarakter hamis bőrét vettem fel, ki szimbolikusan harcol a saját farkasa ellen. Ez illik rám.
Egy gonosztevő leszek, aki növeli a hősök önbizalmát, s tereli őket egy szebb világ felé.
S közben hősként mikor senki nem lát segítek, ahol tudok.
Érdekes egy jövőkép. Végül is tetszik.
Nyarla- Posts : 8
Reputation : 0
Join date : 2018. Apr. 07.
Character sheet
Játékstílus :
Yen:
Re: Fake Red Hood
Üdv.
Érdekes és egyben nehéz utat választottál, kíváncsian várom mi kerekedik ki belőle. Az előtörténeted elfogadom
Kezdő tőkéd: 5000 yen
Kezdő tulajdonságaid :1 C 3 D, 2 E tier, amit szabadon oszthatsz szét.
Kérlek mielőtt elkezdesz játszani ezek alapján írd meg az adatlapod és jó szórakozást ^^
Érdekes és egyben nehéz utat választottál, kíváncsian várom mi kerekedik ki belőle. Az előtörténeted elfogadom
Kezdő tőkéd: 5000 yen
Kezdő tulajdonságaid :1 C 3 D, 2 E tier, amit szabadon oszthatsz szét.
Kérlek mielőtt elkezdesz játszani ezek alapján írd meg az adatlapod és jó szórakozást ^^
:: Quirk Archívum :: Előtörténet
1 / 1 oldal
Engedélyek ebben a fórumban:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
|
|