[Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Go down

[Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Kedd Márc. 06, 2018 10:01 am

Lassan 1 hónapja már hogy beiratkoztam ebbe a nyamvadt iskolába és eddig semmi, de tényleg semmi reményem nem volt arra, hogy sikerül fejlődnöm valamicskét, vagy legalábbis a Quirk-m hátrányát képes legyek megfékezni. Ez valamennyire félelemmel tölt el, s hiába láttam már megannyi félelmet, hiába igazodik a testem is ezekhez a rémképekhez… egyszerűen… minden ember fél valamitől. Én attól… amivé válhatok a Quirk-m által. Sokan talán nevetségesnek tartanák ezt a félelmet, de ők nem tapasztalták még meg azt az őrületet, mely elemészti a tudatod és csak később eszmélsz rá, hogy amit eddig csináltál, valójában nem is te voltál. Ők nem érthetik! Hogyan is érthetnék. A szüleik, rokonjaik végig kinyalták a valagukat és elkényeztették az ő egyetleneket. Nekem eddig ilyen luxusból… nem nagyon került. Igaz nevelőanyám próbálkozik, de a sok-sok kínkeserves év után valahogy nem tudom ezt annyira díjazni, mint kéne. Nyílván valóan jószívű, mindig pozitív mostohám a jelenlegi helyzetből is képes lenne kimagyarázni valami jót, valami hasznosat, hogy miért csinálom ezt, és hogy miként segíti ez a fejlődésem. Ő mindig is olyan volt. Én meg mindig is ilyen. Viszont a mostani tettembe nem volt semmi más, csak lustaság. Jelenleg a főépület tetején bliccelek, meglógva a Hőstörténeti órákról, melyen a már ráncos, aszott, vagy talán már halott hősökről és azoknak a tetteikről tanulhatunk. Őszintén… rohadt unalmas. Elég gyakran lógok meg az ilyen semmitmondó órákról. Van olyan érzésem, hogy nem lesz jó vége, ha így folytatom. De nem érdekel. Ha valakinek problémája lesz vele, majd úgyis közli velem. És utána is nyugodt szívvel fogok lazítani a tetőn. A szabad ég alatt egy padon fekve néztem a kéklő végtelenséget, melyet csak néha-néha szakított meg egy kis fehér felhőpamacs. Olyan reggel 8-9 óra lehet. Hm… szerintem az első pár órát ki fogom hagyni. Úgysincs semmi értelmük és teljesen mindegy hogy ott, vagy itt nem figyelek és így legalább egy kicsit egyedül lehetek. Elnyomok egy ásítást, ahogy a végtelenség erőt vesz rajtam. Pislogok még párat, majd végül lehunyom a szemem, hogy kicsit szundítsak.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Csüt. Márc. 08, 2018 1:53 pm

Mivel frissen vizsgáztam, és mindenkinek ismerős vagyok, az ügynökségem engem küldött ide, hogy beszéljek Nezu-samával egy közös együttműködésről. Kicsik vagyunk, szóval bőven beférne hozzánk néhány tehetséges diák egy szakmai gyakorlatra, vagy valami ilyesmire. Még tudtam is neveket mondani, hogy kiket lehet érdemes megkörnyékezni, bár majdnem biztos vagyok benne, hogy az a néhány srác és lány legalább két tucat hősiroda ajánlatai között válogathat. Hogy tényleg én vagyok-e a legalkalmasabb erre a feladatra, abban már annyira nem voltam biztos. Az igazgató úr megtévesztő cuki külseje mögött egy igazán félelmetes zseni rejtőzött, sose éreztem túl kényelmesen magam a társaságában. Szerencsére túl sokszor nem is volt rá alkalmam ^^"
Egészen nosztalgikus érzések kerítettek hatalmukba, miután átléptem az iskola kapuját. Mintha csak tegnap fejeztem volna be az itteni tanulmányaimat. Kicsit korán érkeztem, úgyhogy tettem egy kisebb körutat az épületek között. Végül a Béta Terepnél állapodtam meg. A hangok alapján edzés folyhatott a városi edzőterepen, úgyhogy a levegőbe emelkedtem, hogy megnézzem, mit is csinálnak. Izgatott lettem, itt mindig komoly pusztítást végeztünk, bíztam benne, hogy most is elcsípek néhány összedőlő épületet, vagy felrobbanó robotot. Csillogó szemekkel kerestem meg, hol folyik éppen valami, és nem is kellett csalódnom. A harmadévesek tartottak mentőakció gyakorlatot, a legtöbb arcot fel is ismertem, bár jobban érdekeltek azok az összedőlt házak, ahol a feladatukat végezték éppen a diákok. Vajon ki rombolta le őket? Lehet, hogy valamelyik tanár? *.* Későn érkeztem, úgy megnéztem volna, ahogy összedőlnek, és felszáll a porfelhő...
A gyakorlaton részt vevő csapat bő tíz perc alatt végzett a mentőakcióval, én pedig sóhajtottam egyet, és tovább szárnyaltam, most már a főépület felé. Gondolkodtam rajta, hogy menjek be, a legtisztább persze az lenne, ha a főbejáratot használnám, de annál sokkal egyszerűbb leszállni a tetőre, és onnan lesétálni. Mondjuk akár Nezu-sama irodájának ablakán is kopogtathatnék, de az talán már túlzás, nem? ^^" Szóval akkor tető... Tettem egy kört felette, majd leereszkedtem. Nem figyeltem különösebben az óvatos leszállásra, mivel ilyenkor teljesen üresnek kéne lennie a helynek, szóval jó nagy szelet és némi port is felkavart a megérkezésem, ahogy egy utolsót még csaptam a szárnyaimmal leszállás előtt. Csak utólag vettem észre, hogy nem vagyok egyedül, remélem nem sodortam le a padról a fiút.
- Bocsánat, nem vettem észre, hogy van itt valaki... - pislogtam nagy szemekkel, majd az órámra pillantottam - Neked nem órán kéne lenned? - nem ismertem fel, talán elsőéves lehet. Pedig egy ilyen karizmatikus és aranyos srácra tuti emlékeznék. Mondjuk ha másodéves, akkor az is lehet, hogy csak nem vett részt a múlt évi sportfesztiválon...
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Csüt. Márc. 08, 2018 3:06 pm

Az ember azt hinné, hogy biztonságban van a tetőn. Azt hinnék, hogy nincs, mi megzavarja a nyugodtságát. Max egy feltévedt diák, vagy egy erre járó ügyeletes tanár. De ahogy az egyik, úgy a másik sem volt rám túlzottan nagy hatással rám. Igen lusta vagyok, igen elég bunkó is, és természetesen k*bszott flegma is. Tudom jól, hogy nem vagyok egy követnivaló példa tanuló és érzem, ahogy rezeg alattam a léc. Még csak alig múlt fél év szinte, mégis lassan annyi hiányzásom van, mint egy „jókisfiúnak” egész évben. De nem érdekelnek ezek a tetves órák. Az átlagom a kitűnőt karcolják, a legrosszabb tantárgyból is a négyes alsóhatára van. A tanárok sem értik, hogy lehetek ilyen lusta és ennyire jó tanuló. Bár az osztálytársaim persze mindig is furcsa szemmel néztek rám, azért nem egy-két irigykedő, utálkozó tekintetet is kaptam már. Sokan azt hangoztatják, biztos csalok, vagy egyéb úton manipulálom a jegyeimet. De ők minderről sz*rt se tudnak. Azt hiszik, csak mert lógós vagyok, egyben retardált is. Vicces. Talán épp emiatt csinálom ezt, hogy bosszantsam ezeket a nyomorékokat. Mindenesetre visszatérve a dologhoz, mint mondtam nem igazán számoltam zavaró tényezőre. És lám… először csak tompa szárnycsapkodást hallottam, melyet betudtam egy nagyobb madárnak. De ahogy közeledett úgy lett egyre nagyobb a keltett zaj és mivel fizikából is ott voltam a szeren (bár ez a gyengébb tantárgyaim között volt) rögtön tudtam, hogy a nagyobb zaj és a már érezhető légáramlat együttese annyit jelent, hogy valami nagytestű vacak zavarja meg az álmaim. Mikor kinyitottam a szemem először hamar vissza is csuktam a bántó napsugarak miatt, de ahogy hunyorogtam láttam, ahogy egy emberszerű alak huppan le mellém. A légáramlat majdnem lesodort a padról, s bár a pulcsim (melyet párnának használtam) lezuttyant a földre, én szerencsére nem mentem utána. Morogva fordulok át a hasamra, idegesen csapkodva össze finoman a fogaim, mintha csak rágnék.
- Jah... sajnálod nagyon… - mormogom alig halhatóan, majd hangosabban hozzáteszem nem túl kedves hangnembe – Ahhoz semmi közöd. Engem csak ne oktasson ki egy alulöltözött dinnyeárus strand. – utaltam öltözékére és méretes kosaraira.
Jól láthatóan idősebb nálam, olyan 3-4 évvel, de maximum 5, ám én sosem adom meg a tiszteletet a kornak. A tiszteletem ki kell érdemelni, nem adom azt csak úgy oda minden jöttmentnek. Fekete, kissé nedves csápjaim meg-megmozdulnak hátamon, majd pólóm alól kicsusszan az egyik, majd fél szemmel a pulcsimra nézve óvatosan alányúlok, majd felemelve visszaveszem a rögtönzött párnámat, anélkül hogy felkelnék érte. Bár a csápomat állandóan áttetsző nedv nedvesíti, hogy ki ne száradjon, ez az anyag elé gyorsan elpárolog nyom nélkül, hogy ez a kis szennyeződés ne zavartasson engem annyira. Nem kifejezetten zavartattam magam, egyszerűen hátat fordítottam nőnek és tovább lazítottam. Csápjaim nyugtalanul mozogtak pólóm alatt, néhol ki-kibukkanva alól, de ahogy kezdek megnyugodni úgy, maradnak ők is nyugton.
- Ha azért küldtek, hogy ráncigálj vissza, akkor sajnálattal kell közölnöm, hogy fölöslegesen repkedtél ide fel Galambocskám. A Hentai-Csápos-Szörnyetegnek nincs kedve ehhez az unalmas órához.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Csüt. Márc. 08, 2018 4:31 pm

Pislogtam még néhányat. Tiszteletlen a kis lógós, de fel sem veszem az ilyen dumát. Egy, nekem is volt bunkó osztálytársam, mindenhol vannak nehéz esetek; kettő, a bűnözők se irodalmi stílusban szólnak az emberhez, legalábbis általában. Akit megzavar, vagy kibillent a lelki nyugalmából az ehhez hasonló beszéd, az sok-sok problémával fog szembenézni hősként.
- Nem úgy értettem ^^ Csak szokatlan látvány így, tanítási időben diákokat látni a tetőn - mosolyodtam el végül. Annak nincs értelme, hogy a tanárai helyett tanára, vagy az anyja helyett anyja legyek. Nem is az én stílusom. Nem hiszem, hogy jó mentor lennék, ahhoz túl lágyszívű vagyok. Mindig is csodáltam azokat a hősöket, akik úgy tudták továbbadni a tudásukat és a tapasztalatukat, hogy inni lehetett minden szavukat. Egyszer én is szeretnék olyan hős lenni, akire felnéznek az emberek ^^ Most azonban még csak egy ismeretlen senki vagyok, akire legfeljebb azok emlékezhetnek, akik lexikonként szívják magukba a sportfesztivál eredményeit. Elvégre nyerni sose nyertem, csak dobogón voltam, és csak a győztesekre emlékeznek igazán.
Na meg azokra, akik fel tudják hívni magukra a figyelmet, és én ezekkel a szárnyakkal nem tartoztak közéjük. Ő viszont... szerintem sose lesz problémája a figyelemfelkeltéssel, a cuki, éles fogai, a nyálkás csápjai... jaj nekem, mintha valami horrorfilmből lépett volna ki *.* De a legjobban a tekintete tetszett. Tele volt tűzzel és tenni vágyással.
- Egyáltalán nem azért vagyok itt, hogy téged pesztráljalak, ne aggódj ^^ De egyébként melyik óráról lógsz és miért? - kérdeztem kissé félrebillentett fejjel. Lehet, hogy elfordult, de ez nem akadályozza meg, hogy beszéljen, nemde? ^^
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Pént. Márc. 09, 2018 3:35 pm

A lehető legtermészetesebb módon ásítottam, még csak a számat se takartam el, hogy leplezzem valamivel unalmam és fáradtságom. Nem vagyok egy jó személyiségű ember és ezt már ő is tapasztalta, így fölösleges lenne megjátszanom magam neki… meg amúgy is… ahhoz túl sok energiát kéne felemésztenem. Elvileg nem akart semmi, vagyis csak tök véletlenül bukkant rám. Nem éreztem úgy, hogy hazudott, bár nem sokat foglalkoztam vele, hogy éppen mire gondol. Elég jól ismerem az emberi természetet, legalábbis én így vélem, de igen ritkán használom ezt a tudásomat fel arra, hogy megismerjem a másik ember, vagy hőstársamat. Leginkább azért is, mert a legtöbb normális ember elkerül már a kinézetem miatt is, de azok kevesen, akik mégis kitartanak a közelembe, hamar megfogyatkoznak, mikor a Quirkem is előtérbe keveredik. Nem szeretik az emberek a félelmet, miért is szeretnék. Épp emiatt én magam is elkerülendő személy vagyok, hisz gyakran a nélkül használom a képességemet, hogy tudatában lennék (gyakran, mikor túl sok félelem gyűl össze az emberbe, szinte automatikusan (rákapcsolódok a Quirkemmel). A nőci első ránézésre a 2. csoportba tartozik, ugyanis kinézetem nem zavartatta túlságosan. Megfigyeltem, hogy azok, akiknek van valamilyen mutációs qurikje, vagy van hasonló ismerőse, azok jóval reálisabban állnak hozzám, mint mások, akik nem sűrűn találkoznak másként kinézőkkel. Legjobban annak örültem volna, ha inkább sarkon fordult volna és elhúzott volna a rákba. Azonban nem tette ezt és volt egy olyan érzésem, hogy hosszúra nyúlt tartalmatlan beszélgetés áldozata leszek. Kérdésére sóhajtok, elég jól hallhatóan.
- Nem adod fel egykönnyen mi? Pedig pont annyira tűnsz értelmesnek, mint aki a kinézet alapján ítéli meg az embert. – ásítok még egyszer – Amúgy nem mintha, sok közöd lenne hozzá, de Történelem és Hősismeret. Ma asszem Torch-ról tanulnak a többiek… elég száraz anyag, a következő 3-4 fejezet is inkább rege, mint tartalmas…
Nagyjából kiismertem már a tanárok tanítási és haladási sebességüket, így meg tudtam saccolni mikor érnek végre a Nagy Tűzvész végéhez. Úgy 2-3 tanóra lesz, az utolsón meg nagyvalszeg egy gyors röpdogával fejezi be a témakört. Eh.. asszem arra majd be kell ülnöm…
- Megelégedett a válasszal, vagy részletesebb választ kér, Úrnőm? – mondom végül erősen megnyomott gúnnyal.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Pént. Márc. 09, 2018 10:54 pm

Nem különösebben próbálta elfedni a hozzáállását, bár azt nem tudhattam, hogy szándékosan viselkedik-e így, hátha elüldöz, és lustálkodhat tovább, vagy alapból is ilyen. Valószínűleg nem fogom megtudni, elvégre ez csak egy futó ismeretség, semmi több. Talán majd néhány év múlva, ha már ő is képzett hősnek mondhatja magát, akkor találkozni fogunk újra, de addig is két külön világban élünk, még ha erősen össze is fonódik a kettő. Akárhogy is, engem nem zavart a viselkedése, láttam már sokkal rosszabbat is. Toleráns ember voltam mindig is, a saját viselkedésem helyessége sokkal jobban foglalkoztatott.
A szavain viszont kuncognom kellett. Úrnő... ez tetszett, még ha gúnyosnak is szánta. Viszont sokkal érdekesebb volt, hogy ismerte az anyagot, tudta,mi következik. Lehet, hogy évet ismétel... de én szerettem volna azt hinni, hogy inkább érdeklődő és kíváncsi és intelligens. Sir Nighteye is rettentően félelmetesen néz ki, az a gyilkos tekintet a legmagabiztosabb tanoncot is visszaveti, de emögött az álca mögött egy vicces és rendkívül okos hős rejtőzött. Még mindig furdalja az oldalamat a kíváncsiság, mit látott vajon, ami miatt eltanácsolt...
- Hmm... az engem se érdekelt túlságosan. Mármint érted, akikről ott tanulsz, azok csak egy halom betűként jelennek meg előtted. Viszont a tanárok... ők olyan hősök, akik első kézből tudnak neked segíteni, tanácsot és utat adni... - mosolyodtam el. A tanárok sokkal többet segítettek, mint bármelyik könyv. Bár érdemes tisztában lenni a történelemmel, tanulni azokból a hibákból, amiket mások elkövettek, vagy példaként elővenni a tetteiket, de valahogy mégis üresek voltak ezek az írások.
- Milyen órára nézzek be, ha látni akarom, hogy mindent beleadsz? - kérdeztem, burkoltan érdeklődve arról, mi minden érdekli - Mondjuk mindenki a gyakorlati órákat szereti elsősorban... - kezdtem töprengeni kicsit félhangosan. Azért vagyunk itt, hogy hősökké váljunk, hogy fejlesszük a képességeinket, azt pedig nem a tanteremben kell. Egy quirk fejlődéséhez nem kell mást tenni, mint használni azt. Sokat. Nagyon sokat. Én ebben a pillanatban is játszadoztam az árnyékokkal. Vajon észreveszi, hogy a padnak kutya alakú árnyéka van, és csóválja a farkát? :3
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Kedd Márc. 13, 2018 3:46 pm

Úgy tűnt se a gúnyos hangnem, se a bunkó viselkedésem nem volt ellenére és nem húzta el a belét. Idegesített, de nem érdekel. Úgyis unatkoztam egy ideje és amúgy is túl kellemes az idő. A végén még tényleg elaludnék, és nem kelnék fel éjszakáig. Az pedig nem lenne jó ugyebár. A nőci úgy tűnt díjazta a megnevezést, annak ellenére, hogy látszott a megnevezés mögötti valódi tartalom. Biztos dinka, vagy mit tom én, az viszont tuti, hogy kicsit zizi, ha ennyire dumálgatni akar egy olyan tahóval, aki eddig semmi jót nem szólt felé. Mindenesetre kitartó, azt meg kell mondani, de a kérdésére csak röhögni tudtam. Amolyan gonosz, kárörvendő kacaj.
- Peeersze. Igen. Biztos. A tanárok a nagy mintaszemélyek. Jah… Eraser egy magába forduló, lusta bagolytípus. Midnight önmutogató lotyó. Drága hangszórós bá meg idegesítő barom. Jah. Példás hősök mind. Engem rohadtul nem érdekel ki milyen hős. Mindenkinek van valamilyen önös szándékai. Mondj bármit mindenki önös érdekekből lesz „hős”.
Érezheti, hogy ezúttal viszonylag olyan témát talált, melyről őszinte véleményt mondtam és az általam mondottakkal teljesen egyetértek, nem csak megjátszom. Én ezt az elvet követtem. Lehet nem szeretni, vagy ellenezni ezt a fel fogást, de ez az én gondolkodásmódom. Ha nem tetszik, megmondhatják, de úgyse érdekel mások véleménye. Az órás kérdésére meg féloldalasan felé fordulok gúnyos vigyorral az arcomon.
- Hogy melyik órán adok bele mindent? A lyukasórán. Ó senkit nem láttál még olyan lelkesen semmit tenni, mint engem. – és annak ellenére, hogy az eredeti mondandóm itt ért volna véget, azért éreztem, hogy kikívánkozik még egy kis tahóság – De ha gondolja szívesen korepetálhatna biológiából, épp a szárnyasok szaporodásáról tanulunk. Bár mindig is jobban szerettem a gyakorlati részét az oktatásnak.
Hogy vonzódom a nőci felé? Aligha. Viszont mindig is szerettem borotvaélen táncolni, megkeresve azokat a határokat, melyekkel felbosszanthatjuk már az embereket. Az ember akkor mutatja meg milyen is valójában, amikor ideges. És én mindig is kíváncsi természet voltam. Vajon ez a XXL méretekkel ellátott kotlós, hogy, s miként reagál a szélsőséges dolgokra.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Kedd Márc. 13, 2018 8:50 pm

- Heeh? Szóval te az a típus vagy, aki azt hiszi, hogy ennyi idősen már érti a világot, és jó szívvel osztja a határtalan bölcsességét ^^ - állapítottam meg a mutatóujjam az államnak támasztva. Minden osztályban van egy ilyen beképzelt tuskó, kíváncsi vagyok, őt ki és mi fogja helyretenni. Nem, nem én leszek az, ez a tanárok feladata lesz, nem pedig egy kotnyeles csitrié, aki éppen csak kirepült a madárfészekből, és csak próbálgatja a szárnyait. Azért látszott rajta, hogy még csak az első benyomás alapján ítélhet, mármint, én is csak pislogtam nagy szemekkel a tanári karra először, de valahol minden hős bogaras egy kicsit. Szakmai ártalom.
- Hmm... nagy a szád, de ettől vagy cuki ^^ Viszont hős sose leszel ilyen hozzáállással. Mit is keresel itt? - kérdeztem a fiútól. Lógni és lustálkodni bárhol tudna, szóval gondolom szeretne hős lenni, de hősök csak azokból lesznek, akik sok munkát fektetnek bele. Ha valamit, akkor ezt megtanultam az itt töltött idő alatt. Egy kis tehetség nem elég ahhoz, hogy valakiből hős váljon. Ebben a fiúban pedig nincs meg a tisztelet és a megfelelő hozzáállás. Hm, szerintem legkésőbb az ideiglenes licenc vizsgán el fog hasalni, az elég meredek.
- Amúgy ha gondolod, szívesen elviszlek egy csirkefarmra, ismerek valakit, aki körbevezetne, és akkor láthatnád gyakorlatban is a... szárnyasok szaporodását ^^ - mosolyogtam rá ártatlanul. Hiába szeretné, nem fogok harapni a provokálásra. Ahhoz előbb kell felkelnie ^^
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Kedd Márc. 20, 2018 1:39 pm

- Szart. – mondom röviden tömören – Ez az én véleményem. Ha nem tetszik, nem kell elfogadni. Mindenki azt gondol, és azt hisz, amit akar. Miattam tarthatod őket nagy, dicső embereknek. Elfogadom. Tegyél így. De nem minden ember egyforma, így én a vélemények is változhatnak.  Épp ezért ne erőltesse senki rám a f*szságait, hisz én sem erőltetem másra az enyémet.
Ez tényleg így volt, ahogy mondtam, mert ténylegesen elfogadtam mások hozzáállásait a világhoz. Még azok véleményét is elfogadtam, akik szerint a Föld lapos és le lehet esni a szélén. Miattam higgyenek ebben, amíg akarnak. Megvan az én véleményem is a dologról, nekik különbözik, de ettől még nem lesznek csak azért, mert más véleményen vannak. Mindig is úgy voltam vele, hogy az embert nem az határozza meg, hogy milyen a hozzáállása a dolgokhoz, hanem hogy e mellett mit tesz még hozzá. Végül a piszkálódásom nem talált célt, és nem is érdekelt annyira a dolog, hogy erőltessem tovább a vasat. Látszott, hogy nem fogom egykönnyen kipuhatolni a dolgokat és hiába teszek bármit ő nem fog rajta felmérgelni magát. Viszont volt egy kérdése, ami bökte a csőrömet, így rögtön témát is váltottam, látva, hogy hidegen hagyja a provokálás.
- Mit keresek itt, azt kérdezted, ugye? Nos… most már magam sem tudom. Eredetileg azért jöttem ide, hogy megtanuljam a Quirkem irányítását. De elég hamar ráébredtem, hogy ez a hely nem igazán a legjobb intézmény erre. Felkészítős csoportba raktak, és jóformán elméleti órákkal szenvedünk csak. Tudom, még csak az elején járunk, de ez akkor is csalódás. Szal jah… már nem tudom, miért vagyok itt. Ha így folytatom akár meg is adhatom magam a képességemnek és akkor végre megszabadulhatnék az unalomtól, pont, ahogy apám tette. – nevetek fel keserűen, éreztetve, hogy ez még viccnek is rossz volt felhozni.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Hétf. Márc. 26, 2018 12:09 am

- Olyan fiatal vagy, miért kell ilyen csúnyán beszélned? Sad - ingattam a fejem szomorkásan. Nem tettem hozzá semmi okító szöveget arról, hogy mennyire nem lesz tőle felnőttebb, mert egyáltalán nem néztem gyereknek. A szememben ő csak egy tapasztalatlan hősjelölt volt, akinek a következő években jókorát fog változni a világképe. Azt azonban tiszteletben tartottam, amit mondott. Megosztotta a véleményét velem, én is megosztottam a véleményem vele, és ennyi. Nem ütköztettem őket, amúgy sem szerettem volna végeláthatatlan ideológiai vitákba keveredni. Engem a fiú érdekelt, hátha tudok neki segíteni valamilyen formában. És végre, azt hiszem megtaláltam a kapcsolódási pontot vele *.*
- Vedd figyelembe, hogy ez nem csak hősképző intézmény, hanem középiskola is ^^ - reagáltam először a legkevésbé fontos részre, majd egy picit megtámasztottam az államat a mutatóujjammal - Ha meg akarod tanulni irányítani a képességed, arra ez a legjobb hely, ezt biztosan állíthatom ^^ Ahhoz, hogy fejlődj, használnod kell a quirked, és arra itt maradéktalanul meglesz a lehetőséged ^^ - mondtam tovább a magamét - És talán még egy kis kultúrát is magadra szedsz Wink - kacsintottam játékosan, és aztán megindítottam a pad árnyékát, amivel egész idáig játszadoztam, és amit eddig a fiú nem vett észre. A sötét folt lassan hozzám kúszott, és egyfajta masszaként vált el a talajtól, hogy a kezemben lassan megformálódjon, és felvegye egy kasza alakját. Suhintottam egyet a fegyverrel, hallatszott a hangon, hogy elég masszív eszközről van szó.
- Amikor használom a quirkem, mélyen legbelül mindig érzem, hogy valami sötét erő át akarja venni az irányítást az elmém felett. Egy hideg kéz akar rátenyerelni. Egyszer vesztettem el az uralmamat felette. Ha nem lett volna ott egy hivatásos hős, meghalt volna egy olyan ember, aki nem érdemel ilyen sorsot - mondtam, ezúttal sokkal komolyabban, és szigorúbb arccal, majd a sötét kasza szertefoszlott, és visszatért a pad árnyékának - Soha, de soha ne engedd, hogy a quirked irányítson téged. Urald, arasd le az erejét, és tegyél jót a világgal vele, fiatalúr ^^ - tettem hozzá, a végére elmosolyodva.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Szer. Ápr. 04, 2018 12:50 am

- Ha téged is egy lepusztult árvaház nevelt volna, ahol az utca jobban tartott el, mint a „gondviselőid”, úgy te is elég hamar elvesztenéd a „szép beszéd” értékét. Kell a francnak ez a tetves illem. Fölösleges időhúzás az egész. Az emberek amúgy is mind rejtegetik a valódi gondolataikat. Én nem fogok jó pofizni. Én kimondom azt, amire gondolok, akár tetszik akár nem.
Nem érdekelt mit vett le belőle a csajszi a dologból. Nem azért mondtam, hogy sajnáltasson, hanem hogy érezze: egészen más világban nevelkedett, mint én. Mindenesetre ezután nekiállt okoskodni és ráadásul a quirkjével is játszani kezdett. Igen. Tipikus. Azt hiszi, megvan mindennek a megoldása. Hogy mindent megold az, ami számára volt megoldás. Hogy nem kell mást csak sokat használnom a Quirkemet. Szinte majdnem felröhögtem és éreztem, hogy szakad a cérna, de ahogy folytatta és még szigorú arcot is próbált felvenni kábé már a könnyem is kifolyt a röhögéstől. Kinevettem igen, bár hangomból nem hallatszódott semmi öröm, jókedv. Inkább volt őrült nevetés, mint jóízű kacaj. Amilyen gyorsan előjött, olyan gyorsan el is múlt. Arcom komor volt és undorodó. Eddig zsebembe lévő kezeimet előhúztam és vörös pupillámat a nőre szegeztem.
- Azt hiszem félreérted a helyzetet. Mi nem vagyunk ugyanolyanok.
Mondatom közben már létre is hoztam lábánál a füstszerű gázt, mely a quirkem alapját használta.
 
Talán furcsán nézel a fiúra, talán óvatosan, vagy épp teljesen nyugodtan. Nagy eséllyel nem érzed magad fenyegetve, hisz te már képzett hős vagy, míg ő csak egy tanuló, nem eshet semmi bajod, ha esetleg rád támadna, hiába érzed a rossz szándékot felőle. De bármi is legyen, bárhogy is készülj, mikorra megmozdult, képtelen voltál reagálni rá. Egy pillanatra vetted le róla a szemed, egyetlen pislantás erejére, ő mégis kihasználta ezt a pillanatot és emberfeletti sebességgel termett előtted, hogy groteszk arca undorba fagyjanak. Megragadta a szárnyaid és mielőtt védekezhettél volna eddig soha nem tapasztalt erővel rúgott gyomron. A rúgás szinte eltaszított tőle, még a hús és csontok tiltakozó hangját is hallod, ahogy megpróbálnak ellenállni az erőnek. Egyelőre csak a gyomrodban érződő fájdalmat érzed, mielőtt elrepülsz, de ahogy a tetőn lévő kerítésnek csapódsz remegve hátadat földöntúli fájdalom járja át. A fiú kezében ott vannak vértől csöpögő szárnyaid. Furcsának, groteszknek tűntek vonásai, de alig tudtad pár pillanatig nézni a tetteinek szörnyű munkáit, mielőtt újra eltűnt egy pillanatra és előtted megjelenve újabb ütést mért rád. Ezúttal érzed ahogy a bordáid megadják magukat és az eddig téged tartó fémkerítés is átlyukad kitaszítva téged a tetőről a mélység fölé. Látod ahogy a srác lenéző tekintettel mered rád, majd szépen lassan megfordul és elsétál. Szinte lassított felvételként érzed a zuhanást, ahogy szépen lassan fejjel a betonfelé megindulsz a halálod felé. Óráknak tűnő másodpercek voltak ezek, miközben a tested kínjai és a csapás okozta kómaság elnehezítette tudatod. Ha le is akartad volna zárni a szemeid képtelen voltál rá. Egyszerűen a fellegek nem adták meg neked a nyugodt halál áldását, mintha azt akarták volna, hogy végig lásd mi a vesztedet okozza. A zuhanás bizonyára a szárnycsonkjaidat is megmozgatásra kényszerítik, de ez csak újabb kínok születését okozzák. Majd végre valahára, mikor eme lelassult világ befejezni látszott minden elsötétült ahogy homlokod a talajhoz ért.
 
Ekkor rántottam vissza a valóságba, szétoszlatva a Quirkemet, így a következő pillanatban kitisztulhatott a tudata és még láthatta is, ahogy a füstszerű burok, mellyel körbevettem magunkat szépen lassan elenyésznik. Nehezen vettem a levegőt és a kisujjam is tikkelt kissé a megerőltetésben, hisz nem kis munkám volt, hogy kordában tartsam a képességemet és megpróbáljam minél valóságosnak hitetni. Tény és való, hogy biztos voltam enne, hogy minden, amit érzett valósnak tűnt. Ezt tudom, hisz én magam is átélem részben ilyenkor azokat a szenvedéseket, melyeket az áldozatom is. Az ember felkészülhet az elmemanipulálásra… de az ilyen kaliberű élmények mindig nyomot hagynak az emberben. Kissé remegő lábakon álltam, de talpon maradtam, miközben a nőhöz fordultam. Hangom ezúttal nem volt gúnyos, helyette halálosan komoly.
- Ez az én Quirkem: a félelem. Képes vagyok mások fejében egy saját világot létrehozni. Egy olyan világot, melyet valóságosnak élnek át és a legmélyebb félelmük valamelyikét élik át. Te a zuhanástól félsz… ezért kerültél ilyen világba. A quirkem felett nincs hatalmam. Befolyásolhattam egy-két dolgot de az alapot nem befolyásolhattam, mert ez az amitől te valóban rettegsz. Olyan erős a Quirkem, hogy még a kinézetemre is hatással van. Nem vagyok állati hős. Nem. A képessége érzékeli a körülöttem lévők félelmét és aszerint változtatja a testem. A környezetem pedig ettől fél a legjobban átlagosan. De mond meg nekem. Milyen volt átélned a halálod? Milyen volt szembenézni a zuhanással? Élvezted? Szórakoztató volt? És képes lennél újra átélni ezt? Átérezni azt a valós fájdalmat, amit a szárnyaidnak okoztam az „álomba”? Az átéltek mindig változnak. Sosem ugyanolyanok. Sosem szokhatják meg a társam… mond csak… még ezek után is azt mondod… gyakoroljam sokat a Quirkem használatát?

// a vörös szöveg a Quirk hatásait írja le, mivel közvetlenül a "lábadra" hoztam létre a ködöt így nem láthattad azt még, rögtön késés nélkül került a karid a világba, így olyan mintha pont azután fejezte volna be a beszédét. A fájdalmai és az átélt dolgai valósak, de a valós testére nincsenek hatással max csak utánérzetekkel elzsibbada szárnya vagy ilyesmi de csak a sokk miatt, semmi más miatt Very Happy ahm... a vörös részben csak a hangulatadás miatt voltak az "irányítgatós" részek, természetesen ahol olyan, ott nyugodtan másképp cselekedhet a karid, de a qurike "világa" miatt volt képtelen kitérni a csapások és a hatások előtt Very Happy mellesleg ha a Quirked használod képes vagy manipulálni dolgokat, de valahogy mindig szétfoszlik az árnyéktárgyad ha olyan dolgot akarsz csinálni ami lefékezné az esésed vagy felfogná a becsapódás erejét, de igazából az ic sokk miatt ez nem is olyan meglepő szerintem xD (ha lesokkolódik). Ha valami nem tetszik nyugodtan szólj és alkalmzkodok Smile ja és a félelmedet a chates kérdés alapján állítottam be Razz ugye ott ezt mondtad hogy ez a félelmed xd //
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kagetani Mitsukai on Hétf. Ápr. 16, 2018 7:30 pm

Míg a quirkedet használtad, észrevehetted, hogy az árnyékok mozogni kezdtek körülötted. Nyugtalanul megremegtek, elveszítették a formájukat, majd vissza is nyerték azt egy pillanattal később újra és újra. Sötét füst szivárgott belőlük. Mintha éltek volna. És ha már éltek, cselekedtek is. Épp egy pillanattal azelőtt, hogy az álom véget ért volna, és te véget vetettél a quirkednek, a közvetlen környezet összes sötétsége vadul, agresszívan, gyilkos ösztönnel feléd mozdult, ám még mielőtt elért volna a sötét köd, az szertefoszlott, hiszen Mitsu is magához tért. A lány mindenből semmit se vett észre.

Elgyengültek a térdeim, képtelen voltam megtartani magamat. Összeestem, és hevesen ziháltam. Folyt a homlokomról az izzadtság. Ijedten mozdítottam meg a szárnyaimat, ám azok a helyükön voltak, sértetlenül. Ráébredtem, hogy csak egy álom volt, úgyhogy igyekeztem helyrepofozni a légzésem. Mély levegőket vettem és becsuktam a szemem. Közben a fiú beszélni kezdett hozzám, és mint valami rossz villain a film végi harcban, felfedte a quirkje hatalmát. Talán azt hitte, hogy megrémít, de ahogy lassan kitisztult a tudatom, úgy tért vissza a tekintetembe is a lelkes csillogás.
- Lenyűgöző... lenyűgöző ez a quirk! - néztem fel a fiúra. A végtagjaim a sokkhatástól még remegtek, így nem kíséreltem meg talpra állni, de a szívverésem hevessége lassan csillapodott, már nem éreztem a torkomban - Mennyi potenciál van benne... ha több kontrollt szerzel felette, segíthetsz az embereknek megszabadulni a félelmeiktől ^^ Biztos vagyok benne, hogy a külsődet is tudnád befolyásolni elég gyakorlással, testre szabhatnád... - gondolkodtam hangosan - Igaz, nem túl hősies quirk, de egy pszichiátrián biztosan szívesen alkalmaznának, miután letetted a vizsgát ^^ - kanyarítottam az ajkaimra egy mosolyt, már amennyire ez sikerült.
avatar
Kagetani Mitsukai

Posts : 42
Reputation : 3
Join date : 2018. Mar. 03.
Age : 18

Character sheet
Játékstílus : Normál
Yen: 15000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Kurogawa Ryuk on Kedd Ápr. 17, 2018 12:31 am

- Te nem vagy százas. – jelentem ki röviden tömören, amit gondoltam – Nem mindenki vonzódik annyira betegesen a furcsaságok felé, mint te. Elég kevés ilyen…  mindegy. Nem éppen úgy megy, ahogy te gondolod. Ahogy változik a félelmed, úgy változik a quirkem is. Ha te kezdesz leszokni a zuhanás utáni félelmedről, akkor legközelebb kicsit másképp máshogy variálja. Vagy épp egy teljesen új félelmedet hozza előtérbe. Egy idő után megszokja az ember… vagy beleőrül.
Eközben ismét elfeküdtem a padon, majd a táskámból egy chipset előhalászva egy kissé indulatosan, de határozottan húztam szét a csomagolást, hogy hozzáférjek a drága bensőséghez… de tényleg drága volt… ennyi levegő mellett rohadt drága a sült burgonya… nos… mindegy. A lényeg, hogy nem voltam a legjobb hangulatomba, de szerencsére ezt nem bánta a nasi. Nem tudom mi bosszantott jobban. Ez a zakkant nőszemély jelleme, vagy az őrült rajongása. Komolyan mondom lassan már azt is fontolóra veszem, hogy inkább bemegyek órára, addig is nyugtom lesz tőle… bár akkor a tanár meg az osztály hülyeségeit hallgathatom… eh… ördögi kör… pedig a tető volt az egyetlen pontja a sulinak, ahol leginkább biztonságban éreztem magam. És erre… nesze… Egy kis rágcsa elfogyasztása mindenképp kell, hogy újra megszólaljak, persze ha csak a viselkedésem nem késztette lelépésre, bár nem hiszem, hogy elment volna… sajnos nem olyan nőcinek tűnik eddig, aki egykönnyen lelép.
- Mellesleg. Köszönöm az Ötleted, sokkal jobb érzés, hogy van egy életcélom. Bár sajnos velejár, hogyha túlhasználom a képességem, akkor egy idő után megőrülök. Úgy értem szó szerint. De amúgy igen. Szerintem ez remek ötlet. Pszihiátra után, meg jöhet a rendőrség, a diliház, majd a hullaház és a temető. Már csak néhány megálló és kb az összes szociális intézménybe jegyet is bérelhetnék. Apám tuti büszke lenne rám, hogy sikerült elérnem azt, amit neki is. – nevetek fel végül keserédesen, melyet aztán hosszas csend követ…. legalábbis felőlem.
avatar
Kurogawa Ryuk

Posts : 25
Reputation : 2
Join date : 2018. Feb. 21.

Character sheet
Játékstílus : Hardcore
Yen: 5000

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Re: [Ismerkedő]A Rémálmok Angyalai - Mitsu&Ryuk

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.